Ilyesmit gyakran szoktunk enni, gyorsan elkészül és finom. Levesnek túl sűrű, főzeléknek híg, rántás nincs rajta. Ezért írtam, hogy lencsetál. Persze lehet hosszabb lével is készíteni. Böjtön kívül és nem vegánoknak egy kis darab füstölt borda jól jön bele.
Kell hozzá: 25 dkg lencse, 1 szál sárgarépa, 1 szál fehérrépa, 1 babérlevél, 1 gerezd fokhagyma, só, pirospaprika, kevés olaj és víz (valamint opcionálisan az említett füstölt - egy 15-20 dekás darab épp elég a kellő ízhez).
Nagyon egyszerűen készül: egy közepes méretű edény aljába 2-3ek olajat öntök, majd rászórom a száraz lencsét (nem kell beáztatni), a megtisztított és apró darabokra vágott répaféléket és 1kk pirospaprikát. Összekeverem, alágyújtok és rövid ideig pirítom. Rádobom - ha van - a két-három darabra vágott füstölt bordát, majd az áttört fokhagymát, 1kk sót, a babérlevelet és kevés vízzel felengedem.
Ezután addig főzöm, míg a lencse meg nem puhul. Közben langyos vízzel pótolom az elpárolgott levet, mindig csak keveset öntve az ételhez. A lencsétől függően egy-másfél óra alatt elkészül.
Ennyi. Lehet persze a végén liszttel, habarással sűríteni, vagy csípősre főzni, esetleg paradicsommal dúsítani, én nemigen szoktam.
Friss kenyérrel, néha tejföllel esszük. S ha került bele borda, azzal párom végez.
11 megjegyzés:
Én mostanában kezdtem el lencsés, csicseriborsós ételeket főzni, de még sosem próbáltam áztatás nélkül.
Én csak a babot áztatom be, a lencse, sárgaborsó enélkül is hamar puhul, meg nem is szeretem szétfőzve. A csicseriborsóról nincsen még sok tapasztalatom. Egyszer gombás zöldségfasírthoz használtam, akkor beáztattam előző este.
A lencsét, lencseféléket nem is kell áztatni.
A csicserit viszont jó sokáig érdemes, mert nagyon nehezen fő.
Agglegénységem idején az éjjel beáztatott lencse másnap reggelre kicsírázott. Volt is lelkifurdalásom, hogy megtöröm az életet, de azért megfőztem.
Ja, és én mikor mit felejtettem ki belőle. Mindig más íze volt. :-)
Mindig tanul az ember. Pedig meggyőződésem volt, hogy a lencsét is áztatni kell. De azért úgy még nem jártam, hogy kicsírázott volna. Szilveszterkor egy nagy társasággal voltunk, és én mondtam, hogy elmegyek beáztatom a lencsét, akkor azért nézett mindenki olyan furcsán rám? De senki nem merte azt mondani, hogy nem kell beáztatni :)
Sokan beáztatják, sőt, sok szakácskönyv is (számomra meglepő módon) javasolja sz áztatást, így nem hinném, hogy ezért néztek Rád furcsán... egyszerűen csak szilveszter volt...
Azt már el sem tudom képzelni, mi lenne, ha valaki a vörös lencsét áztatná be, hiszen az így is 4-5 perc alatt megfő :-))
A lencsecsíra amúgy nagyon finom!!
Mióta a már elkészült lencselevesben egy apró kövecskét talált a férjem, azóta még alaposan válogatom. Jaj lett volna nekem, ha ráharap....
Igaz-igaz...a fogorvos sem olcsó, s nem is kívánatos mulatság...
Nufi!
Te még eddig nem is főztél fogorvost!
Vagy lehet, hogy lencséhez sütni kell?
:-)
A vörös lencsét azért még én sem szoktam áztatni :) Így is állandóan szétfőzőm.
Csak viccnek szántam... egyébként nagyon szeretjük!
Megjegyzés küldése