Jászvaj

Ölünk szaga, könnyünk íze,
idegenkedésünk a szögletes
mozdulatoktól
emlékeztet még vízi Édenünkre
– ám vissza: n i n c s.
Innen csak fölfelé

(Fodor Ákos: Szárazon)

Ahogy megszokhattátok nálam, megint egy nagyon egyszerű bejegyzés és étel következik. Nem is újdonság, hiszen számos helyen olvashattok a tisztított vajról, nyilván sokan ki is próbáltátok.
A folyamat gyakorlatilag abból áll, hogy a vajból eltávolítjuk azt a részt, ami nem zsír, vagyis a vizet és a tejfehérjét (jó esetben cukor nincs benne.) Ily módon egyrészt tartósítjuk a vajat, másrészt főzhetünk-süthetünk vele magas hőfokon, ha szükséges, és az sem utolsó szempont, hogy a tejterméket egyébként valamilyen okból nem fogyasztó emberkéknek némi engedményt teszünk, mivel az így kapott termék kémiai értelemben majdnem 100%-os zsír, a "majdnem"-et esetleg kételyeink és a kötözködők tölthetik meg tartalommal.

Párom szerint én alapvetően kötözködő személyiség vagyok, annyiban tompítva ezt a kijelentést, hogy a tevékenységet szabad a kötőtűimre érteni.
De úgy tűnik, hogy a paleolit konyha, a testkontroll, az allergiások, sőt, tudtommal még a vegánok is elfogadják a tisztított vaj használatát. Én azt gondolom, hogy sok esetben jobb választás lehet, mint a külhoni kókusz- vagy pálmazsír.

Én mondjuk szeretem a vajat. Ez már eleve mellette szól. Itt volt az ideje, hogy Pocak Panna vitaindító bejegyzésére reagálva végre megcsináljam ezt a pofonegyszerű ételt, ami idehaza jászvaj néven ismeretes.

Előtte némi kutatómunkát is végeztem, az elkészítési leírások itt-ott egy kicsit eltérnek, azonban vannak közös pontok, ezek mesgyéjén haladtam én is. Tehát:

Hozzávalók: vaj (mennyisége attól függ, mennyi tisztított vajat szeretnénk és hogy mennyi időnk van)
(lábas, szűrő, géz, kanál, türelem, idő, tűzhely, stb.)

Főzési idő: a vaj mennyiségétől függ! 1 kg vajra 1 órát számíthatunk és ebből arányosíthatunk az általunk használt mennyiséghez.

Elkészítés: a vajat takaréklángon melegíteni kezdjük. Ha elolvadt, gyöngyöző forrásba hozzuk. Ne égjen meg, de főzzük. A keletkező habot szedegessük le róla. Ha már nem keletkezik több hab, akkor a víztartalma elpárolgott. Ekkor zárjuk el a gázt, és hagyjuk 4-5 percet ülepedni. Öntsük óvatosan egy edénybe úgy, hogy az alján összegyűlt fehér üledék ne kerüljön bele. Utána a leöntött, áttetsző, aranysárga folyadékot szűrjük át szűrőn és gézen is. Ha kihűlt, hideg kamrában vagy hűtőben tárolhatjuk. Nem avasodik, és különböző fűszerekkel is gazdagítható, ha nem akarjuk másképp felhasználni.

Az eredmények nagyon eltérőek a kapott tisztított vaj mennyiségét illetően. Nyilván függ attól, milyen minőségű vajat tudunk használni, de van, aki szerint a főzési hőfok sem mindegy.
40-80%-kal számolhatunk, nekem első alkalommal 60%-a lett a kiinduló mennyiségnek, vagyis 50 dkg teavajból 30 dkg tisztított vaj.

Megjegyzem, furcsállottam, hogy az egyik fajta Tolle teavajon (igaz, ez olcsóbb kategória) 77,5% zsírtartalmat olvastam, én úgy tudtam, hogy 80%-nál kezdődik a teavaj, a Magyar Élelmiszerkönyv szerint. De lehet, hogy rosszul emlékszem. Tényleg.

Állatólag a 30 éves tisztított vaj már minden betegséget meggyógyít, ami viszont azt jelenti, hogy minimum addig egészségesnek kell maradnunk...csakhogy kivárjuk.

És még valami. Valami egész más. Itt a képen látjátok ezt a finomságot, a Békési vastagkolbászt. Nem én vagyok a első, aki említést tesz róla, de tényleg dicséret illeti.
Először ezt is a helyi kisboltban fedeztem fel (ameddig még Apuval is könnyen eljutok), de azután ritkán volt nekik belőle. Megszerettem (bár főleg ételekbe használom), s közben egyre-másra olvastam pozitív élménybeszámolókat róla.
Utánanéztem, és kiderült, hogy lehet online házhoz rendelni. Tízezer forinttól ingyenesen szállítják ki (legalább is nálunk), így szeptember közepén bevállaltam egy adagot. Olcsóbb is, mintha a boltban veszem, 2600.-Ft/kg. Persze ennél jóval olcsóbb kolbászok is vannak, de azért egész jó, hogy mondjuk hús, szalonna, pirospaprika, kömény, fokhagyma, só az összetevők. Ennyi.
Bélbe töltik, puha, egyátalán nem mócsingos, finoman füstölt (nem gyorsérlelésű), csípős, de nem tolakodóan. Kiegyensúlyozott íze van. Jól tudom tárolni. Közben párom is hazajött a nomádportáról, azóta ő is eszi. Majd meglátom, meddig tart ki egy adag (kb. 4 kg, 5-6 szál), és mennyire engedhetjük meg a rendszeres rendelést. Mi ugyanis itthon nem készítünk kolbászt (habár van egy megőrzött családi recept), majd egyszer eljön annak is talán az ideje.