tag:blogger.com,1999:blog-1614329322426815123.post861718441940270908..comments2023-10-21T11:30:30.364+02:00Comments on NAPMÁTKA TŰZHELY - ÉLET ÉS ÉTEL MAGYARORSZÁGON: Az utazásról - I. részerős ildikóhttp://www.blogger.com/profile/11525497821571300750noreply@blogger.comBlogger10125tag:blogger.com,1999:blog-1614329322426815123.post-70269164708619718022009-08-26T14:25:31.084+02:002009-08-26T14:25:31.084+02:00Nem szeretném megtörni ezt a frappáns utolsó hozzá...Nem szeretném megtörni ezt a frappáns utolsó hozzászólást, valahogy ezzel kerek, de akkor meg nem tudok kommentelni :)<br /><br />Én nagyon szeretek felfedezni, mászkálni, de a hosszabb kiruccanásokat nem szeretem. <br />Talán a magam komfortját szeretném áttranszporálni ahova megyek.<br />Meg ezzel is úgy vagyok, mint a beszélgetésekkel, amikor már átmegy felszínesbe a beszélgetés, illetve ha már magamba szívtam a látnivalókat, akkor nem maradok ott még pluszban...<br />A napozó nyaralást sem nekem találták ki. Mikor mesélik, hogy 10 nap-két hét a tengerparton, én teljesen komolyan megkérdezem, hogy: és mit csináltál?<br />-hát strandoltam, napoztam.<br />Na ez az, amit én nem tudnék elképzelni magamról.<br /><br />A kimozdulások, engem érdeklő programok viszont vonzanak -jelenleg inkább vonzanának- <br />Meg szeretem nagyjából tudni, hogy mire számítsak: milyen hely, milyen lehetőségekkel...<br />A táborok, a másokkal közös nyaralás nálam nem működik, egyszerűen azért, mert hosszabb időn keresztül nincs kedvem, energiám akalmazkodni másokhoz, azt pedig nem várom el, hogy hozzám alkalmazkodjanak.<br /><br />Voltam koleszos, meg sokáig albérletben lakó, de azt hiszem szívesebben élnék kunyhóban, mintsem még egyszer hasonló helyzetben.Renata Kalmanhttps://www.blogger.com/profile/06044140888948131025noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-1614329322426815123.post-78119686154611818322009-08-26T10:12:56.086+02:002009-08-26T10:12:56.086+02:00Köszönöm, hogy hazajöttél!
Tudom, hogy itt még csa...Köszönöm, hogy hazajöttél!<br />Tudom, hogy itt még csak egerek vannak, ők a háziállatok, és már búcsúra készülődik a drótokon a fecskeraj. Gólyát is egyre kevesebbet látni, az esti kelepelés elmarad.<br />Jó, hogy összetörted a fenekedet a dobódéli úton, és belemásztál velem a hideg vízbe. Örülök, hogy velem ráztad a port a rostán, és hogy tartottad a vedret a malterral, amíg én a széken egyensúlyozva töltöttem ki az ajtófélfa rését.<br />Köszönöm, hogy főztél nekem, s azt is, hogy kijöttél a zsebkohó mellé szalonnát sütni. Ennek még a szúnyogok is örültek.<br />Így megint van erőm haladni az ösvényen, s kivárni a következő látogatást.<br />Köszönöm!Hanczurhttps://www.blogger.com/profile/03540671007488194230noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-1614329322426815123.post-1306629846307743802009-08-26T08:32:51.719+02:002009-08-26T08:32:51.719+02:00Nagyon szép visszaemlékezés. Nem ismerek senkit se...Nagyon szép visszaemlékezés. Nem ismerek senkit sem a korosztályodból, akinek hasonló gyerekkora lett volna.<br />Nekem ndk-beli nagymamám gondolatai jutottak eszembe írásodról, neki volt hasonló gyerekkora, no meg nagyapám korai halála miatt utána sem volt könnyű élete. Öregkorában nyolcvanvalahány évesen megjegyezte, hogy jobb lett volna kevesebbet spórolni, s többet utazni, látni.Anonymoushttps://www.blogger.com/profile/10984122431528478440noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-1614329322426815123.post-76998653325883519312009-08-26T03:22:44.828+02:002009-08-26T03:22:44.828+02:00Nagyon jo volt olvasni! Nekem is eszembe juttattad...Nagyon jo volt olvasni! Nekem is eszembe juttattad a kozepiskolai taborozasokat, a falun, rokonoknal toltott nyararalasokat, ahol a csorda, gulya erkezeset a legelorol a kapuoszlop tetejerol neztem, mert feltem. Ellenben kiprobaltam a fejest... Es eszembe juttattad az istallo, a szena szagat... Koszonom!<br />Varom a folytatast!Jadehttps://www.blogger.com/profile/09377205427455060932noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-1614329322426815123.post-66212258248216798712009-08-25T22:41:01.017+02:002009-08-25T22:41:01.017+02:00What a nice journey!What a nice journey!KennyThttps://www.blogger.com/profile/08023829247139125163noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-1614329322426815123.post-71621228843701641072009-08-25T22:24:13.072+02:002009-08-25T22:24:13.072+02:00Két dolog jutott eszembe:
először az iskolai utazá...Két dolog jutott eszembe:<br />először az iskolai utazások körülményei.<br />Nem mondom, hogy az én építőtáboros (igen, nekem még olyan is volt)emlékeim a luxusról szóltak. De ahhoz képest amit leírtál....Elszörnyűlködtem!<br />Lehet, hogy akkor vették el a kedved az utazástól?<br /><br />A másik: én is szeretem a saját országom csodáit, szépségeit-de annyira bennem van a mehetnék, annyi mindent szeretnék még élőben, testközelben megtapasztalni...Minél kevesebb épp a realitása a megvalósításnak, annál inkább vágyakozom.<br /><br />Duendének igaza van: a tengert, legalább egyszer-ne hagyd ki!!! Nem a zsúfolt strandokra gondolok, hanem a kihalt, akár sziklás, akár homokos partokra, ahol érzed a végtelent és az érintetlenséget, a természet erejét..... Csoda egy érzés, hidd el! Persze, utána meg jó hazajönni....trinityhttps://www.blogger.com/profile/17414030403460880872noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-1614329322426815123.post-35865633331500575202009-08-25T21:37:29.856+02:002009-08-25T21:37:29.856+02:00Az utazás nélküli utazás iránti szeretetben osztoz...Az utazás nélküli utazás iránti szeretetben osztozom veled. <br />Az Alföld valóban csak olyanoknak való, akik viselni tudják a végtelent, azt, hogy messzire nézhetnek és láthatnak. <br /><br />Az említett ásatás egyébként az Alföldön volt, Ököritófülpösön.Makkahttps://www.blogger.com/profile/07018746261664042601noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-1614329322426815123.post-20977379997586556442009-08-25T18:46:45.256+02:002009-08-25T18:46:45.256+02:00Bocs a kisregényért... :))Bocs a kisregényért... :))duendehttps://www.blogger.com/profile/08241572628935703642noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-1614329322426815123.post-46437097428606433532009-08-25T18:46:23.807+02:002009-08-25T18:46:23.807+02:00Ez egy igazi időutazás volt, köszönöm az élményt! ...Ez egy igazi időutazás volt, köszönöm az élményt! :)<br /><br />Eszembe juttattad a gyerekkori élményeimet. Nekem majdnem mind a Balatonhoz kötődik... Anyuéknak is volt vállalati üdülője, Balatonberényben. Nagyon szerettem azt a helyet. Mindig sok gyerek volt, igy sok élmény is. És maga a víz... Vízparton érzem mindig igazán elevennek magam. <br />Aztán átszoktunk az északi partra, a Balaton-felvidékre. Csodálatos hely... Mesés. A magyar Toscana, igazi mediterrán vidék. Én ott érzem úgy, hogy onnét nem mennék nyaralni.<br />Ahova most évről-évre visszajárunk - Ábrahámhegy - az igazi kis gyöngyszem. Nincs a falunak központja sem, olyan kicsi. Sok kanyargós utcája van, szép szőlők és régi házak... dimbes-dombos vadregényes. Klassz hely.<br /><br />Én is csak egyszer jártam Görögországban. Oda szívesen visszamennék. Nem mondom, hogy higgy nekem, de higgy nekem: a tengert ne hagyd ki... :)<br />Ha lehetőséged lesz rá, egyszer életedben menj el délnek és nézd meg. Egy csoda. Ha egy jótündér felajánlana egy házat ott, egy percet sem gondolkodnék. Abszolút tudnék ott élni. Mikor átléptük a határt sirógörcsöt kaptam. Azt éreztem: végre itthon vagyok...<br /><br />Milyen furcsa... Ma gombászni voltunk délelőtt, és ahogy jöttünk haza az autóval a dimbes-dombos vidéken, egyszer csak kibukott belőlem, hogy nem szeretem ezt a vidéket. Az alföld sokkal szebb, tágasabb. Amerre a szem ellát, mindenütt körülvesz a végtelen. Van tér. Itt pedig úgy érzem, megfulladok, szűk és összenyom az, hogy csak a következő dombig látok. <br /><br />Szóval. Azért ha teheted, utazz, menj, láss. Sok csoda van széles e világon. :)<br />Megváltoztatja az embert. Tágítja.duendehttps://www.blogger.com/profile/08241572628935703642noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-1614329322426815123.post-64404563656062466462009-08-25T18:22:58.465+02:002009-08-25T18:22:58.465+02:00Nagyon tetszik az írásod! :)Sajnos, nekem még nem ...Nagyon tetszik az írásod! :)Sajnos, nekem még nem sikerült teljesen eljutnom odáig, hogy ne vágyódjak utazni messzi tájakra, de azon vagyok. Hiszen "meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk". Meg ahogy öregszem, egyre jobban fáraszt egy-egy utazás, a járatkimaradások, késések, kényelmetlen szállások és a tömeg. Persze, utólag inkább a jó dolgokra emlékszem...Palócprovencehttps://www.blogger.com/profile/14783159833075098786noreply@blogger.com