2009. június 6., szombat

Sajtos-petrezselymes és mákos kalácsok

a hallgatások az ébredések
az egyetlen a pillanat
mostantól csak az idő kevély
rostáján mi fennakad

(erős ildikó - kezdetek - részlet)

Nem is tudom, mikor sütöttem legutóbb. Már arra sem emlékszem, hogy mit. De hát ez így megy, Duende például - saját bevallása szerint - nem szeret sütni, viszont rendszeresen csodajó dolgokat süt, én meg szeretek, s csak ritkán teszem. Azért persze ennek is van oka. Egyrészt csak magam részére (és a szomszédoknak szétosztani) nem mindig van kedvem. Apu csak a sós süteményre vevő, arra is csak módjával. Párom pedig még nem tudja fénypostával fogadni.
Ma viszont itt volt az alkalom, egy kis családi ünneplés. Összekötöttük a kellemest a hasznossal. Öcsém eljött segíteni: Apu ismét porba döntött számítogépét próbálta feltámasztani, no meg a harminchét éves hűtőben hőérzékelőt cserélt. (Apu sajnos nem hajlandó a számítógépet csupán felhasználóként működtetni, így nem csoda, hogy még a stabilnak tűnő oprendszerek is egy idő után megtébolyulnak. )
Ez volt a hasznos rész. Kellemes elfoglaltságként pedig szerény keretek közt megünnepeltük magunkat, az összes tavaszi születés- és névnapot beleértve.
Apu füstölt hússal készített egy jó kis csípős bablevest, igazi egytálétel. Az én feladatom csak annyi volt, hogy valamilyen hozzá, mellé, utána s közben fogyasztható harapnivalóval egészítsem ki az ebédet.
Mivel a túl édes dolgokat már jó ideje száműztük, a krémes sütik sem mennek a leveshez (pogácsázni pedig ma nem volt kedvem), inkább kalácsot készítettem. Annál is inkább, mert öcsém nagy mákrajongó.
Ehhez hasonló (rumos-fahéjas kalács) már szerepelt a blogon, ott viszont csak fehér lisztből. Ma kevertem a liszteket, teljes kiőrlésű búzaliszt és rétesliszt is került a tésztába.

Hozzávalók (2 kalácshoz): 20dkg teljes kiőrlésű búzaliszt, 30dkg rétesliszt, 1kk só, 2ek cukor, 8dkg puha vaj, 2,4dl tej, 1 tasak (7g) szárazélesztő
a mákos töltelékhez: 10dkg vaj, 3ek darált és 1ek darálatlan mák, 1,5ek tej, 2ek cukor

a sajtos-petrezselymes töltelékhez: 6dkg vaj, 4ek petrezselymes olaj, 4ek reszelt keménysajt, 1kk


Elkészítés
: a kalács hozzávalóiból rugalmas tésztát készítünk, meleg helyen kelesztjük a duplájára. Közben a töltelékek hozzávalóit egy-egy tálban összekeverjük. A tésztát két egyforma részre osztjuk. A cipókat külön kinyújtjuk téglalap alakúra, és egyenletesen megkenjük a töltelékkel. (Én elég vékonyra szoktam nyújtani, ugyanis ez a csavarási-formázási mód akkor érvényesül jól.) Ezután szorosan feltekerjük a tésztát a hosszabb oldala felől. Az így kapott tekercset kicsit megdögönyözzük, hogy formás legyen, a végeket befordítjuk. A tekercset az egyik végétől kb. 3cm távolságra hosszában végigvágjuk, majd az így kapott két szálat összefonjuk. Lisztezett sütőlemezre fektetjük. Még egy fél órát hagyhatjuk kelni. Sütés előtt az édes kalácsot tejjel, a sósat petrezselymes olajjal kenhetjük meg. 200 fokra előmelegített gőzös sütőben kb. 20 percet sütjük.

Nem túl édes(-sós), kiadós harapnivaló. A formázáshoz már nem jelölök meg forrást, sok helyen láttam hasonlót, csak általában vakosabb tésztával dolgoznak.
Most dupla adagot, összesen 4 kalácsot készítettem, hogy legyen belőle útravaló is.

17 megjegyzés:

murok marci írta...

hú, de szépek lettek!

lúdanyó írta...

Nagyon látványos ez a módszer!

Vesta írta...

Még sehol nem láttam ezt a formázást,de nekem is felettébb tetszik!

Chef Viki írta...

Meseszépek!!! Különösen a sós verzió ragadott meg, nagyon klassz ötlet!

Kata írta...

Kívánok az ünnepelteknek minden jót!

Nekem is a sós verzió tetszik, valahogy az édeset már én sem kívánom annyira, mint régebben. Nagyon szép megint!

Hanga írta...

Isten éltesse az ünnepelteket!
Nagyon eltaláltad a formát!

szepyke írta...

Ezek csodaszépek, és milyen jól mutatnak egymás mellett. Én is nagy mák barát vagyok, akár kanállal is megeszem, csak legyen! Mindenkit Isten éltessen, a tésztákból gondolom nem maradt, így ma nem érdemes szomszédnak lenni nálad!:)

Ági, aki főz írta...

Nagyon-nagyon tetszenek! A héten én is szerettem volna valami ilyesmit csinálni, mármint kalácsot, szépen megformázva, valahogy így. Az enyém diós fahéjas lett volna, ha egy kicsit jobban össze tudom magam kapni időileg. Igy csak a tiédben gyönyörködöm, mert csodálatosat alkottál megint.

Katbo-Réka írta...

Milyen GYÖNYÖRŰ!!!!

trinity írta...

Ezzel a formázással nagyon mutatós lett! A sós változat pedig egész rendhagyó, igen ötletes...Gondolom, morzsa sem maradt:)))
Sok boldogságot az ünnepelteknek!

duende írta...

:))))

Lebuktam! :))


Hú, ez milyen gyönyörű!!!!! Nem is ismertem azt a formázást, pedig csodálatosak lettek a kalácskáid! Lenyúlom, engedelmeddel! :)))

Gyönyörűségesek!

Boldog napokat az ünnepelteknek, sok szeretettel! :)

KennyT írta...

Szia, nagyon finom!!!

Tündér írta...

Nagyon, nagyon tetszik!Különösen a sós,bár az én apukám inkább a mákosra szavazna:)

chriesi írta...

Gyönyörűek!

Palócprovence írta...

Gyönyörűek! :)) Különösen a petrezselymes fogott meg.

erős ildikó írta...

Sziasztok!
Nálunk mindkettő (az édes is, a sós is) jól fogyott.
Igazából két kalácsot vágtunk fel, a másik kettőt egyben küldtem haza az öcsémmel - úgy tudom, már azoknak is a végére jártak.

Formázás: nálunk már sokszor ment ez a forma, a tésztát kicsit, a tölteléket meg rendszerint nagyon átvariálom.

Ízlésszindróma írta...

nagyon szépek lettek a kalácsok, én is erősen mákfüggő vagyok, pont mákos kalácsot reggeliztem tegnap, de a tied biztos, ezerszer finomabb lehet, meg a petrezselymes:)) nagyon jó ötlet. én még nem sütöttem kalácsodt de egyszer rászánom magam az biztos:)