Rózsalekvár, rózsalikőr, rózsaecet, illatos cukor, kandírozott rózsaszirom, rózsazselé, rózsasörbet- és fagylalt, rózsabólé, rózsavaj, fűszerolaj, rózsaméz, hogy csak néhányat említsünk.
A rózsasziromból készült ételeknek jellemzően fűszeres-gyümölcsös az ízük, nagyon gazdag, éppen ezért gyakran ízesítőként használjuk, és nem önmagában fogyasztjuk.
A rózsafélék családjába tartoznak leggyakoribb gyümölcsfáink is (cseresznye, meggy, barack, szilva, alma, körte, birs, stb.)
A damaszkuszi és más hagyományos rózsafajtákat külföldről vásároltam, nemrég azonban felfedeztem Márk Gergely rózsanemesítő magyar rózsáit is Szőregen.

Erre az oldalra összegyűjtöttem néhány, már a blogon szereplő rózsareceptet, és folyamatosan bővítem majd további linkekkel is, saját rózsáim bemutatásával is.

Napon készült rózsakivonat
Feketecseresznyés rózsahalmok
Mézes-muskotályos virágszörp
Rózsalekvár (nyírfacukorral)
Rózsafagylalt és rózsatea
Rózsamacerátum
Sárgabarack sörbet rózsakivonattal
Rózsaszappan
Gasztronómiai célra legalkalmasabb rózsafajták:
Rosa Canina (vadrózsa, gyepűrózsa) - áltermése a csipkebogyó kiváló vitaminforrás, C-vitamin tartalma a citroménak tízszerese, de ezen kívül A-, B-, K- és P-vitamint, vasat és magnéziumot is tartalmaz. Tea, szörp, bor, lekvár készül a leggyakrabban belőle.
Rosa Damascena (damaszkuszi rózsa) - ez az elnevezés gyűjtőnév, számos erős illatú, régi típusú rózsafajta tarozik ide. Illóolajáért termesztik, de gasztronómiai célra is kitűnő.
Rosa Gallica officinalis (gall rózsa) - illata szárítás hatására fokozódik. A gyógyászatban leggyakrabban használt rózsafajta, rózsavizet állítanak elő belőle.
Rosa Rugosa (japán rózsa, csipkebokor) - illatos, termése sok C-vitamint tartalmaz.