2009. augusztus 14., péntek

Az emberi alapállásról (is)...

Sofiától és Lúdanyótól kaptam ezt a körkérdést. Mit olvasok éppen? Nyissam ki a könyvet a 161.oldalon, és másoljam be az ötödik sort.
Ígérem, megteszem, mindjárt. Csak annyit mondanék elöljáróban, hogy én általában nem egy könyvet olvasok egyszerre, s többnyire nem is mindig valami új dolgot.
Vannak könyvek, amelyek egyszer elkezdenek hozzám tartozni, s onnantól kezdve időről-időre előkerülnek a szekrényből. Például Marci (Marcus Aurelius) vagy a Werner Lansburgh-féle New-See-trilógia. Újra- és újraolvasom őket, ahogy az évek múlnak. Persze vannak időnként friss olvasmányok is, de azok ritkábban - ez az igazság.
(Az utóbbi egy-két évben -ha valakit mégis érdekel - Moldova Utolsó töltény címmel futó életrajzi kötetei, Lázár Ervin, Hrabal, Feldmár, Csernus, Wass Albert könyvei, azután John Tyerman Williams Micimackó és a pszichológusok, Micimackó és a filozófusok c. alapművei szerepeltek olvasmányaink listáján. Továbbá Kurt Vonnegut Mesterlövésze. Illetve ezekre emlékszem most. A szintén időről-időre előkerülő verseskötetek mellett.)
Párommal közös időtöltésünk az olvasás, bár gyakran alvásba torkollik - az éppen fel nem olvasó fél (azaz a hallgató) részéről... Persze mindkettőnknek van egyéni olvasmánya is: neki a műszaki és számítástechnikai könyvek, nekem a gasztronómia és az angol nyelvű irodalom.

Mivel nem akartam semmi módon befolyásolni e bejegyzés tartalmát, nem keresgéltem az olvasmányok között, hanem egyszerűen leemeltem a fejem mögül azokat a könyveket, amelyek ilyen-olyan okból az ágyamnál, vagyis mostanában éppen kézben vannak. Ezeket látjátok a fotón. Utoljára a Hamvas-kötetet bányásztam (sokadszorra) elő néhány nappal ezelőtt, mert már hiányzott. Ez van most legfelül (és hozzám fizikai értelemben a legközelebb), az életrajzi sorozatból a Patmosz I. kötet. A 161. oldal 5. sorában ennek a mondatnak egy része olvasható:

"Ez az, amit a humánum status absolutusának kell nevezni, vagyis ez az emberi alapállás."

Azt hiszem, hogy ez a mondat így a környezetéből kiemelve elég elvontnak tűnik, de hát ez volt a feladat a körkérdésben. Viszont eszembe jutott, hogy amikor először olvastam Hamvasnál sokat erről az alapállásról, mindenféle tornagyakorlatok jutottak eszembe, és egyéb lehetséges, komolytalan illusztrációk a könyvhöz... Talán a szerző nem orrolna meg ezért rám.
A többi könyvről is mondhatnék egy-két gondolatot, de ragaszkodásom szövevényes (s még számomra sem teljesen feltárt) okait nehéz lenne szavakba foglalni. Így most beérem ennyivel. Viszont szíves örömest adom tovább e kérdést Makkának, Renátának és Ízlésszindrómának.

6 megjegyzés:

Sofia írta...

A Patmoszt még nem olvastam, de már tervben van. Eddigi kedvencem a Babérligetkönyv és a Magyar Hüperyon(remélem, jól írtam:)

Judith írta...

Nalunk is idonkent megy a felolvasas. Pl. Fekete Istvan eletrajzi kotetei, azokat altalaban kiveszem ferjem kezebol mikor nagyokat nevet, hogy hangosan olvassam tovabb, olyankor leteszem az enyemet... Es nehezen tudjuk abbahagyni.

Makka írta...

Köszi a kérdést, ahogy lesz egy kis időm, írok majd posztot is.

Renata írta...

Kedves Napmátka!
Köszönöm a feladványt!
Eltérő tartományban olvasunk jelenleg, nálam kicsit könnyedebb fajsúly van terítéken, főként azért mert belemélyülős olvasmányra nem sok lehetőségem van...

lúdanyó írta...

Látom, hogy Fodor Ákos is ott van a kezed ügyében :)
Éppen az ő köteteit vadászom - és őt pedig te ismertetted meg velem. Köszönöm!

Ízlésszindróma írta...

Köszi a kérdést, hasonlóan szimultán olvasgatom a könyveket mint te, majd kiválasztom én is az egyiket és kiváncsi vagyok milyen okosságot(vagy nem:) találok.