Holnap kinti főzőcskére készülünk (hacsak a beígért eső el nem mossa), ezért ma teszem közzé az aktuális VKF-fordulóra készített munkám. Az már augusztus elején eldölt, hogy juhtúrós pályaművel készülök, azt hiszem ez is olyan valami, amire az angol azt mondaná: "acquired taste".
Vagyis olyan dolog, ami ritkán születik az emberrel - jelen esetben a juhtúró szeretete. Egyszer mégiscsak ráérez - már aki -, és onnantól kezdve a viszony mindhalálig szól.
Prószát amúgy is akartam már sütni, mert a párom már majd' lerágta a fülem egy kis kukoricadarás valamiért, én meg a juhtúrón kívül erős vonzódást érzek a friss kapor iránt. Az már csak ráadásként jött, hogy mostanában sok-sok halas receptet forgattam, és így alakult, hogy a kapor és a citrom táján összetalálkozott a túró és a szardínia. Nem bántam meg az óvatosan kipróbált ötletet, sőt, bátran ajánlom mindenkinek, akit a hozzávalók külön-külön is lázba hoznak.
Következzék tehát a recept:
Hozzávalók a prószához:
50 dkg kukorica dara, 5 dkg vaj, víz, kevés (!) só
A halas töltelékhez:
2 doboz olajos szardínia (115gr/doboz) leszűrve, kevés citromlé, 5 dkg vaj
A juhtúrós töltelékhez:
50 dkg juhtúró, 175 gr tejföl (1 nagy doboz), 2 csokor friss kapor
A kukoricadarát a megolvasztott vajon átkevergetjük, majd vízzel felöntve puhára főzzük. Sok vizet vesz fel, és óvatosan sózzuk, mert a töltelékek sósak. Még melegen kivajazott nagytepsibe öntjük és 180 C fokon kb. félórát elősütjük.
Közben összeállítjuk a két tölteléket: a hozzávalókat simára keverjük.
Ezután az elősütött kukoricadarára kenjük előbb a halas, majd a juhtúrós tölteléket. A sütőbe visszatolva azonos hőfokon további bő félórát sütjük. Melegen és hidegen is finom, és ha már egy keveset hűlt, egész szépen lehet szeletelni. Kedvünk szerint további friss kaporral díszíthetjük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése