2009. május 1., péntek

Akáclekvár

Először arra gondoltam, hogy az akácból más dolgokat készítek majd, mint az orgonából. Mondjuk szörpöt, ivólét, fánkot. Az akácvíz utáni első tetemesebb mennyiségű virágsziromból végül mégiscsak lekvár lett, mert rájöttem, hogy azt remekül tudom használni ismét süteményekbe, édességekbe, no meg ebből is ki kell majd próbálni a fagylaltot. Vagyis sokféleképpen.
Mivel utazni készülünk, nem is kockáztathattam, hogy visszatérésemig elnyíljanak a virágok.
Legyen tehát mindenképpen lekvár, a többit majd meglátjuk. Azt hiszem, időszűkében leszek a jövő héten, ráadásul lassan a bodzalelőhelyet is szemrevételezni kell.
A műveletből megint a virágszirmok leszemezgetése vitte el a legtöbb időt, Apukám ezúttal kedvet kapott hozzá és besegített. Közben a teraszon beszélgettünk, szép idő volt. Így csak két és fél órát tartott a szirmokkal való munka. Úgy képzeltem, hogy másképp fűszerezem majd, mint az orgonát, hiszen az illata is egészen más. A citrom persze marad, az minden virágos édességhez jól megy. Az orgonához ezen felül fahéj és szegfűszeg került második alkalommal, az akáchoz vaníliát tettem.
A lekvár először szép élénkzöld színű lett (mint az akácvizem a citrom hozzáadása előtt), majd a további főzés során fokozatosan sárgásbarnára színeződött. Nem nagyon zavar ez a mézes szín, mert mindenképpen bele akartam főzni a szirmokat is, nem csak leszűrni a levüket. Az orgonalekvár ugyan mutatósabb színű, de nekem az íz az elsődleges. A színt - ha akarom - lehet persze természetes színezőanyagokkal befolyásolni. Citromfüvet is szívesen adtam volna hozzá, de az csak a nomádportán van nekünk. A recept kicsit eltér az orgonalekvárétól:

Hozzávalók: kb. 3 liter (30dkg) akácszirom (zöld nélkül), 1,2 liter víz, 30dkg cukor, 2cs vaníliás cukor, 1 vaníliarúd, fél citrom leve

Elkészítés
: a cukorral felforraljuk a vizet, beledobjuk a virágszirmokat és hozzáadjuk a vaníliarúd belsejét. A kívánt állagig sűrítjük, majd belekeverjük a citrom levét és forrón üvegbe töltjük.

Nagy mennyiségű lekvárt általában nem tudunk virágsziromból főzni, de így is jól jön, ha minden hozzáférhető virágból (orgona, akác, bodza, rózsa) van otthon egy-egy üveggel, hogy télen is finom desszertekhez adhassuk.

8 megjegyzés:

Limara írta...

Fantasztikus vagy! Nagyon tetszik az akáclekvárod is! :))

Csibe írta...

Nem vagy semmi! ;))
Még nem láttam, és nem is hallottam az akáclekvárról, biztosan finom lehet.

Vesta írta...

Nagyon ügyes vagy, és mekkora türelmed van!

lúdanyó írta...

Nagyon tetszik ez a lekvárod is, kiváncsian várom a többi virágot is !

trinity írta...

Na, azért a 2 és fél óra sem kevés-irigylésreméltóan türelmes vagy!!Szép lett a lekvár!

duende írta...

Ez csodálatos lehet, Napmátka! És az akácvirág, amellett hogy isteni illata-íze van - teaként szoktam inni - még gyógyító növény is.

ManóAnyó írta...

Ha egyszer nagyon sok időm lesz akácvirág és orgona szezonban biztos kipróbálom ezeket a recepteket, de most sajnos időhiány miatt le kell mondanom róla. Pedig nagyon kíváncsi vagyok az ízükre. Nagyon ügyes vagy :)))

erős ildikó írta...

Köszönöm a hozzászólásokat. Igazából én is lemaradtam évekig az ilyen egyszerű, kerti csodákról, mert nem fért bele az időmbe. Vagy ha éppen mégis befért volna, hát pont nem akkor, amikor nyílt valamelyik virág.
Lassan egy éve, hogy több időm van mindenre - ami nem minden szempontból jó, de vannak ilyen előnyei.
Valószínűleg ennek ellenére sem lesz idén citromfűszörpöm, és gyümölcsöket sem fogok befőzni vagy savanyút eltenni. Miért? Mert ezek a nomádportán hozzáférhetők, s én meg nemigen leszek egyelőre ott. Igyekszem hát a budafoki társasház közös kertjének terméseit begyűjteni. Cseresznyénk itt is lesz, egy kevés barack és rózsa is...