2009. június 1., hétfő

Pünkösdi pecsenye barnamártással

semmi baj.
semmi. éppen csak üres
üreges szívem
vágyak morzsáira les

(erős ildikó - árnyak - részlet)

A sültek levét / zsírját (a pecsenyelét) nálunk nem volt szokás mártássá főzni. Nem lett volna mit, hiszen általában kenyérrel kitörölgettük a tepsiből. Ha pedig több és zsírosabb volt, akkor eltettük pecsenyezsíros kenyérrevalónak.
Tudtam persze, hogy a zsír nagy részét eltávolítva a finom folyadékból kitűnő mártások készíthetők. Amit most csináltam az kicsit ez, de valójában tudatosan a pecsenyelé, illetve a barnamártás elkészítése volt a cél (azért a sült is elfogyott.)
Félig-meddig a Szakácsok könyvének idevonatkozó leírását is használtam azzal a szabadsággal, hogy bizonyos hozzávalókat mással helyettesítettem, illetve a fűszerezés tekintetében igyekeztem egy édes-savanykás-csípős ízvilágot kialakítani.
Ugyancsak saját elképzelés volt a bor helyett natúr gyümölcslé és tárkonyos ecet hozzáadása, szerintem jót tett a mártásnak.
A lényeg gyakorlatilag az, hogy a sütésre alkalmas húsfélét feldaraboljuk, és zöldségek társaságában kevés olajon alaposan átpirítjuk, hogy szép, karamelles állagot, színt nyerjen. Utána jöhet rá az alaplé és a fűszerek, ebben készre pároljuk. Közben a folyadékot a felére főzzük.
Ezután a pecsenyelét leszűrjük és kevés keményítővel besűrítjük.
Nem kell sok edényt összemaszatolnunk közben, igazán egyszerűen elkészíthető.
Bőrös-csontos húsokból az igazi (pl. csirkeszárny), nekem most egy kevés karaj volt itthon, ezért abból csináltam.

Hozzávalók (2 főre): 50dkg sütésre alkalmas hús (a képen sertéskaraj),
zöldségek (1-1 sárgarépa, hagyma, fokhagyma, zeller, fehérrépa - vagy ami ezekből van otthon),
3dl alaplé (én lefagyasztott csirkehúslevest használtam),

3ek olaj,

3ek natúr paradicsomlé,

fűszerek (nálam: fahéjrúd, egész feketebors, 1 erőspaprika, kevés só),

1 dl száraz fehérbor (nekem nem volt, ezért 1dl natúr gyümölcslét - szőlő, alma és 1ek tárkonyos ecetet tettem bele.)

1dl víz
1kk keményítő (kukoricaliszt)


Elkészítés: A zöldségeket megtisztítottam és nagyobb darabokra vágtam. A karajt szeleteltem, majd felkockáztam. Egy nagyobb fedeles serpenyőben felforrósítottam az olajat, és a húst jó alaposan megpirítottam rajta. Hozzáadtam a zöldségeket, és tovább pirítottam kissé. Felöntöttem a húslevessel, beletettem a paradicsomlét a vizet és a fűszereket. Sóból csak egy csipetnyit, mivel húslevest és nem alaplevet használtam. Lassú forralással főztem fedő alatt kb. 20 percet. Ezután levettem a fedőt és hozzáadtam a gyümölcslét és az ecetet. Fedő nélkül sűrítettem a felére az étel levét. Ezután átszűrtem, a húst és a zöldséget félretettem egy edénybe, a fűszereket kivettem belőle. Az átszűrt levet pedig a serpenyőbe visszaöntöttem. 1ek hideg vízben feloldottam 1kk kukoricalisztet, és a mártást ezzel sűrítettem be 2 perces forralással.

A húst a zöldségekkel és az elkészített barnamártással kínáljuk. Mivel az étel elég fűszeres, én csupán héjában főtt újkrumplit készítettem hozzá, amit petrezselymes olajjal locsoltam meg.

12 megjegyzés:

Sylvia írta...

Szia!

Ez a barna mártás nagyon finom, Írországban szinte minden ezzel öntenek nyakon, gravy-nek hívjuk.
Mindig van a konyhán, így ha nincs időnk leülni enni, merünk egy kis tálba krumplipürét, rá 1-2 kanál gravy-t és már kanalazzuk is. Nagyon szeretem :)

napmátka írta...

Tényleg finom. Az is tetszik benne, hogy sokféleképpen lehet ízesíteni, az enyém most egy kicsit gyümölcsös ízvilágú lett.

The Chef Viki írta...

Mi is a tunkolós oldalt erősítjük, puha kenyérrel egyenesen a tepsiből :-) Vagy igen, üvegbe el, s be a hűtőbe pecsenyezsírnak!

Még én sem készítettem belőle mártást! Biztos nagyon finom volt!

Palócprovence írta...

+1 a tunkolósoknak! :)Néha olyan érzésem van, nagyobb nálunk a pecsenyezsír keletje, mint a húsé (azért az is elfogy mindig. Barnamártást szinte csak vadhúsokhoz készítek, valahogy nem vagyunk mártásosak.

Limara írta...

Imádom a mártást és nagyon szeretünk tunkolni is! :)) Remek ételt készítettél! :))

Makka írta...

Tetszik a gyümölcsös vonal a mártásban. Nagyon szeretem a húsokat gyümölcsös mártásokkal, köretekkel.

KataKonyha írta...

Megint átvarázsoltál valamit... Biztosan nagyon finom lehetett, én is szívesen megenném!

lúdanyó írta...

Nagyon jót találtál ki ezzel a gyümölcsös ízzel. Lehetne valamilyen gyümölcsöt is tenni a zöldségek közé, kicsit ráerősíteni az ízére.

duende írta...

Hű de jól néz ki! És a jó barnamártást nagyon szeretem. Étteremben gyakran eszem - itthon elég macerás elkészíteni. Bár csináltam már én. Az egyik kedvenc mártásom! :)
Nagyon fini lehetett!!!

Mian írta...

Telitalálat!!! :)

Ízlésszindróma írta...

még sosem kóstoltam barna mártást, de most kedvet csináltál hozzá, főleg így gyümölcsösen:)

Renata írta...

Napmátka!

(van egy kis elmaradásom, olvasnivaló terén Nálad...most pótolom).

A férjem a korábbi években -ha jöttek látogatóba a fiai- szokott ilyesmi mártást készíteni, a sült mellé. Ez kizárólag az ő feladata volt, a hús készítés (szerencsémre). :)