2009. október 4., vasárnap

Muskotályos-fűszeres szőlőketchup

És idefönn az élet nem is élet,
Csak végtelen sejtésű nyugalom,
A csillagok némán álmodva égnek,
Sötéten szunnyad a falomb.
(Juhász Gyula)

Már az év elején, amikor először olvastam hasonló receptet itt, tudtam, hogy a gyümölcs ketchup sokféle variációban kipróbálásra kerül majd a konyhámban - a lehetőségektől függően.
Elsősorban a piros és mélysötét bogyósok adnak hozzá jó alapot különböző fűszerekkel társítva.
Először meggyből, majd málnából tudtam készíteni. Ma pedig kipróbáltam szőlőből is, mivel ez az egy gyümölcs, amiből most bőségben vagyok - párom hozta a nomádportáról szeptemberi látogatása alkalmával.
Tehát úgy képzeltem, hogy ez a pikáns mártás majd jól jöhet mind a húsos, mind a zöldséges ételekhez, sült és rántott finomságokhoz. Az otelló szőlővel kívántam szép színt adni neki, a muskotályszőlővel pedig finomítani az ízét.
Ehhez kerültek a savanyú anyagok: fehérborecet (szintén a nomádportáról), kevés balzsamecet és száraz fehérbor.
A fűszerek közül friss rozmaringot választottam hozzá (ezúttal párom édesanyja ajándékozott meg vele), azután egy rúd fahéj, egész szegfűbors, szegfűszeg, feketebors, egy apró szárított erőspaprika, só és cukor került bele.
Inkább idő- mint munkaigényes, ám az illat és az íz még ezért is kárpótol.
(Szívesen kipróbálnék egy galagonyás változatot is, de legutóbbi találkozásom a galagonyával Szádelőben volt, két évvel ezelőtt. Viszont a páromat majd megkérem rá, hogy a következő hazautazása előtt gyűjtsön nekem kökényt - talán addigra megcsípi az első fagy.)

A mai vasárnap a ferences rend alapítójának, Assisi Szent Ferencnek is ünnepnapja. Azt hiszem, még várat magára egy élvezhető filmfeldolgozás, a két legismertebb ugyanis ( a Napfivér, Holdnővér, 1972 és a Francesco, 1989) nekem nem okozott különösebb örömet. Az első, Zeffirelli-féle film kissé meseszerű, a második esetében Liliana Cavani igyekezett ugyan a hitelesebb ábrázolásra, s a rosszfiú hírében álló Mickey Rourke sem volt rossz választás a főszerepre - mégis felejthető.
Bár szó ami szó, nem könnyű jó filmet csinálni a szentek életéből. Egyrészt a téma felkínálja a katarzisteremtés lehetőségét, másrészt viszont mégiscsak nehéz kicsikarni belőle.

A ferences rend a kezdetektől fogva (XIII. század) jelen van Magyarországon, jelenleg is több óvodát, általános és középiskolát, főiskolát és segítő szociális intézményeket tart fenn (pl. az autisták részére.)
Egyik talán leg(el)ismertebb tagja a rendnek ma Böjte Csaba, aki többszáz gyerekről gondoskodik az általa alapított dévai árvaházban (Dévai Szent Ferenc Alapítvány).

Muskotályos-fűszeres szőlőketchup
Hozzávalók (két bambis üvegnyi adaghoz - kb. 6-7 dl): 1,5kg leszemezett szőlő (2 rész otelló, 1 rész muskotály), 200 ml fehérborecet, 50ml fehér balzsamecet, 50ml száraz fehérbor, 1 kisebb ág friss rozmaring, 1 rúd fahéj, 1tk egész szegfűszeg, 8 szem szegfűbors, ízlés szerint őrölt feketebors, fél tk só, 25 dkg cukor, 1 kis szárított erőspaprika

Elkészítés
: A leszemezett szőlőt vízzel átöblítjük, majd egy nagyobb fazékba tesszük. Ráöntjük a borecetet, a balzsamecetet és a fehérbort, majd hozzáadjuk a fűszereket (a feketebors, a paprika, a só és cukor kivételével.) Felforraljuk, majd kis lángon, lefedve 1 órát főzzük. Ezután egy másik fazékba szűrjük a levét és ugyanebbe a sűrűjét is szitán áttörjük. (A visszamaradt darabos fűszereket, szőlőhéjat eldobhatjuk.) Az átpasszírozott fűszeres szőlőléhez adjuk a paprikát, a cukrot és a sót, majd fedő nélkül kis lángon forraljuk kb. 1 órát, míg nagyjából az egyharmadára sűrűsödik. Tányérra csepegtetve ellenőrizzük a sűrűségét. Végül frissen őrölt feketeborssal fűszerezzük. A főzés befejeztével a paprikát eltávolítjuk és a ketchupot még forrón tiszta üvegekbe töltjük. Az üvegeket pár percre fejreállítjuk. Fénytől védett helyen, felnyitás után pedig hűtőben tároljuk.

21 megjegyzés:

duende írta...

Ez csodálatos, Napmátka!
Jövőre megcsinálom én is! :)

Nálunk is volt a családban ferences rendi szerzetes. Még a háború előtt, anno régen. Anyai nagyapámnak azt hiszem az első unokatesója. Vagy a testvére? Már nem tudom, meg kéne kérdeznem anyut...

Tényleg nem könnyű ilyen filmeket csinálni.
Nekem a Jézus életéről készültek közül is csak egy tetszett. A Jézus Krisztus utolsó megkísértése, Nikosz Kazantzakisz regényéből. Nagyon jó a film is, a regény is.

erős ildikó írta...

Az nekem kimaradt, pedig tudom, hogy híres film. A regényt viszont olvastam.

Limara írta...

fantasztikus, megint elvarázsoltál! :) Vörösborecettel és sötét balzsamecettel nem lenne a színe mélyebb?

erős ildikó írta...

Lehet, hogy úgy is kipróbálom legközelebb (most fehér volt itthon mindebből.)

Felhőlány írta...

Mindíg szívesen olvasom a blogodat Napmátka! Az idézetek, a háttértörténetek mind-mind nagyon érdekessé és méllyé teszik!
Nagyon szeretek a húsok mellé gyümölcsöt, vagy gyümölcsös kísérőt enni... Ha idén már nem is készítem el, de jövő őszre elraktározom a receptedet! :-)

erős ildikó írta...

Köszönöm szépen, örülök, ha szívesen jössz ide.
A recepttel pedig nem muszáj az őszt (a szőlőt) megvárni, ahogy írtam a piros bogyósokból is nagyon finom, s azok már a nyár elején elérhetők.
Érdemes többféle gyümölccsel kísérletezni.

Makka írta...

Uh, ez nagyon jól hangzik, lehet, hogy megpróbálok piros szőlőhöz jutni...:)
A szomszédban van burgundi, de az szent, abból csak bor lehet.

Ízlésszindróma írta...

Zseniális! Nagyon tetszik. a erős paprikát én lehet, hogy nem szeretném az ízében, de aztán az is lehet, hogy igen:)) szóval nagyon rendben van!

erős ildikó írta...

Szia!
Egy egész apró példányt tettem bele, alig érezni, de ki lehet hagyni.

lúdanyó írta...

Nagyon szeretem, hogy ilyen nagy a képzelőerőd főzés közben is :)

Daisy írta...

Mint rendszeres látogatód, úgy gondoltam, neked is ajánlom ezt a díjat. Vidd el, kérlek.

Csibe írta...

Nagyon jól hangzik!

Ildifolt írta...

Napmátka! Kapsz tőlem ajándékot, gyere át érte:)

Kata írta...

Lehet, hogy még tudok szerezni hozzá szőlőt, nagyon jó ötlet!

trinity írta...

Jó rég nem jártam itt, csak kapkodom a fejem...Nagyon finomakat alkottál!!

Palócprovence írta...

Küldtem Neked valamit:
http://palocprovence.blogspot.com/2009/10/blogger-oscar-dij.html

Unknown írta...

Nagyon jól hangzik ez a szőlőketchup. Fűszereket tekintve már-már karácsonyias / forralt boros hangvételű. Az erőspaprika igazán izgalmas lehetett benne.

Chef Viki írta...

Ez egészen fantasztikus... Micsoda ízkavalkád, hmmmmm...

Renata Kalman írta...

Csodás színű a ketchup, (habár ez a név mást jelenít meg előttem).
A sötét színű gyümölcsök nagyon jó hatásúak, antioxidáns stb.

Szent Ferenc életéről én is szívesen olvasnék, látnék.
Úgy tudom vega volt.
Persze nem ezért vagyok rá kíváncsi, hanem egészében....
Ferencnek hívják az egykori keresztény lelkivezetőmet, még ifjúkoromból, Ő is egyike életem emlékezetes tanítóinak.

Hanczur írta...

Én még összehasonlítgatom a Pingyomról származó és itt termett szőlőt. Ha az íze dönt, mindenképpen ezt a mélybordó gyöngyöcskét viszem legszívesebben a számhoz.
Az alkotásodat majd novemberben tdom csak megkóstolni.
Addig is nyomozok a komló után, mire lehet majd felhasználni.

erős ildikó írta...

Köszönöm mindenkinek, hogy erre jártatok és benéztetek!