Évkezdő kutyahideg

Tudom, hogy a télnek is van valami máshoz nem fogható szépsége, mégis nehéz túlélni. Főleg ilyenkor januárban. Ünnepek múltán - bár holnap már kezdődik a farsang - nem marad más, mint a hosszú-hosszú várakozás. Igaz, nyáron is várakoztunk valamire, akkor a kánikulából menekültünk volna, az ősz is olyan átmeneti, s mire a tavasz kialakul, már rohan is tovább...

Nem baj, ebben a négy évszakos mulandóságban mi most mégiscsak a tavasz felé tekintgetünk, várva, hogy kicsit kimozdulhassunk Apuval. Igaz, decemberben is volt kint, de azért a mínuszok mégiscsak a négy fal közé szorították mostanra. Legalább a nappalok hosszabbodnak már.

Én meg szívesebben lennék a négy fal között, mint kint a hidegben, de nem mindig lehet.
Szilveszter napján felkerekedtünk, hogy Miskolcon meglátogassuk párom rokonait, barátait. Apura addig öcsém vigyázott. Egy napot a nomádportán is töltöttünk, sajnos a nagy hó és jég ellenére is látszik a mindenütt ott leselkedő belvíz. A folyók - köztük a Bódva is - magasak és zavarosak. Jég és víz együtt hömpölyög a medrükben.

Az utakon azért jól lehetett közlekedni, leszámítva az erős ködöt. Ajándék-meglepetésünk viszont nem sikerült, hiába telefonáltam le előzőleg, még a fővárosból, mit is szeretnénk. A terv ugyanis az volt, hogy Párom édesanyjának és élettársának a Miskolctapolcai Barlangfürdőbe veszünk belépőjegyet, amit 6 hónapon belül felhasználhatnak. Interneten nem, de a helyszínen meg lehet vásárolni ajándékutalvány formájában - ez volt az ígéret.

Szilveszter napján már nem tudtunk odaérni pénztárzárásig (hisz aznap utaztunk), viszont másnap nyitás után kimentünk. A parkolásért mindenütt fizetni kell, a pénztáraknál pedig olyan sorok álltak, hogy reményünk sem volt.
Így elhatároztuk, hogy 3-án délután térünk vissza, amikor már normális rendben van nyitva a fürdő, és munkanap van. Párom a bicaj mellett döntött, én meg a meleg szobában maradtam. De nem járt sikerrel, mert arról tájékoztatták, hogy éppen január 1-től megszűnt az ajándékutalványként, vagyis az előre megváltható fürdőjegy. (Pedig végre abban reménykedtünk, hogy sikerül valami értelmes-hasznos-örömteli ajándékot is venni az amúgy semmire sem igényt tartó, s mindent továbbajándékozó nyugdíjaspárnak.) Most sem sikerült...

Volt még mosógépjavítás, evés, beszélgetések, és tegnap már haza is jöttünk.
Párom édesanyja most kivizsgálásokra megy kórházba, ránk pedig a munka vár itthon.