Műfogból, szemüvegből,
néhány régi ruhából
összetákolom
anyámat reggelente.
Csontváz lába közé
pelenkát simítok,
harisnyát, szövet-
papucsot adok rá,
aztán két kézen vezetve
kicsoszogunk a nagyszobába.
Az önállóság bajnoka, ő,
aki soha nem szorult senkire,
és a szabadság bajnoka, én,
aki már kamaszfővel
elszöktem tőle,
nem akartam a szigorában élni.
Csodálkozhat most az, aki
ismert bennünket azelőtt.
Akár a rozsdás késeket,
egymással élesít
minket az Isten.
Mezey Katalin: Akár a rozsdás késeket
E héten elkezdődött a nagyböjt, Jégtörő Mátyás tavaszi időt hozott, én meg - emlékeztetőül - ezt a néhány bejegyzést:
Böjti étkezési szokások
Az elmúlt évek böjti bejegyzései
Halételek
Hús nélkül
Gombás ételek
Vegán ételek
Vegetáriánus ételek
10 megjegyzés:
Szia!
Nézd csak Ildikó. A legfájdalmasabb, hogy ez szó szerint így volt. Még mindig nem tudtam feldolgozni a fájdalmat.
http://hvali.blogspot.com/2011/12/akar-rozsdas-keseket.html
Szia!
Látod én mostanában nagyon keveset írok és olvasok, vagy látogatok más blogokra. Ezt a verset is csak véletlen kaptam el, illetve az utolsó három sorát hallottam egy tévéműsorban, amit a párom nézett. Azután rákerestem az egészre.
Most benéztem Hozzád, és lám, ugyanaz a vers, alig néhány hónappal ezelőtt. Elolvastam a hozzá kapcsolódó bejegyzésed, de nem szeretnék semmit sem hozzátenni, túlságosan intim, túl a szavak hatáskörén. Mint ez a vers is. Talán annyit mondhatnék: értem.
Nálam nincs szó szerint így, csupán kapcsolódási pontok vannak.
Elolvastam a másik verset is, amit betettél, s ahogy az előzőből az utolsó három, ebből pedig ez a két sor marad meg nekem:
"Mi mit nyel el a végén, fásultan szitálod
a semmiből a semmibe a létező világot" (Csukás István)
Én is értem. S valószínűleg a gyerekeink is érteni fogják, így vagy úgy... ahogy a szüleink is megélték, amikor még ők voltak a támaszok... Fájdalmas, de van benne valami megtisztító, felemelő is... ahogy a rozsda lepereg...
Ildikó, milyen jó, hogy meghallottad azt a pár sort... és így most én is olvashattam... még sosem hallottam ezt a verset...de nagyon megérint engem is, most.
Ez a vers de nagyon tetszett nekem... Pont tegnap este néztem az "A Separation" című iráni filmet (nagyon ajánlom!) és most a hangulathoz nagyon passzolt. Gyönyörű, köszönöm.
"Nők nélkül élni nem lehet, és nem is érdemes!"
Boldog Nőnapot!
Köszönöm szépen!
http://partfal.blogspot.com/2012/03/marciusi-banatok.html
Soraid, s az idézett vers néhány szót segítettek világra bennem.
Kedves Márta!
Megnéztem a bejegyzésedet és egy kicsit olvasgattam a blogodon. Köszönöm az élményt, jó volt bepillantani a világodba, gondolataidba.
Megjegyzés küldése