Virradatra igencsak lehűlt nálunk a kinti levegő és a lakás is. Így semmi akadálya nem lehetett egy kis sütögetésnek, annál is inkább, mert úgy tűnt, hogy párom gyomra a tegnapi saláta után elbír valami laktatóbb dolgot, ami nem baj, ha egy kicsit édes. Nem is tiltakozott ezúttal a konyhaüzem ellen - ellenben többször is megkérdezte, hogy mit eszünk és főleg mikor. Én meg nem kapkodtam el a dolgot, mivel reggel rántottával indított, tehát üres semmiképpen sem lehetett a gyomra.
Egy olyan kalácsot gondoltam ki (nyári zöldségleves után másodiknak), ami csak enyhén édeskés, kicsit fűszeres, kelt is meg hajtogatott is, legyen benne valamilyen izgalmasabb íz - így került bele többek között a szerecsendió, és - hagyományos módon - zsír (ha már egyszer a hájassal még mindig adós vagyok). Kiadós, szomszéd-kínáló sütemény kerekedett.
Hozzávalók a tésztához:
90 dkg rétesliszt
5 dkg élesztő
8 dkg vaj
1 tojás
3,5 dl langyos tej
10 dkg cukor
1 tk só
1 cs Bourbon vaniliás cukor
A töltelékhez:
10 dkg darált dió
10 dkg barnacukor
3 cs Bourbon vaniliás cukor
1 kk fahéj
fél kk őrölt szerecsendió
1 citrom reszelt héja és pár csepp leve
A hajtogatáshoz és a kenegetéshez:
5-5 dkg vaj és disznózsír
A tészta hozzávalóit a kenyérsütővel összedolgoztattam. Ezután meleg helyen megkelesztettem, majd amilyen vékonyra csak lehetett, kinyújtottam, és átkentem olvasztott vajjal. Ezután szorosan feltekertem és 20 percig a hűtőben pihentettem. Utána ismét nyújtás, vajjal kenegetés, feltekerés következett. Ezt a folyamatot még kétszer ismételtem, de ekkor már zsírral kentem át a tésztát. Utolsó alkalommal rászórtam az összeállított tölteléket és pár csepp citromlével meglocsoltam. Ezután ismét feltekertem, gyűrű alakra formáztam és meleg helyen újra kelesztettem. Végül megkentem vajjal és 200 fokon, kb. 45 percig sütöttem. Elég rendesen el lehet vele tölteni az időt...
1 megjegyzés:
Szerintem jól néz ki:)
Megjegyzés küldése