2008. november 7., péntek

Szakácskönyveim







Sajtkukac kutakodna könyvespolcom gasztro részlegén, amit szívesen mutatok meg, de ez most jórészt csak szóban, képek nélkül lehetséges, mert a fotómasinánk páromnál van, a nomádportán.
Szakácskönyveim egy részét Anyutól örököltem, ezek közt előfordul sok "kötelező" darab, mint F. Nagy Angéla, Frank Júlia, Lajos Mari munkái, és a már emlegetett régi Magyar Konyha sorozat. Az újságokat gyakran forgatom, így mindenképp említést érdemelnek. Anyu gyűjtötte még a művész-zenész szakácskönyveket is.
Aztán vannak az általam vásárolt könyvek, a választásnál mindig fontos szempont, hogy szeretem az olvasmányos-mesélős szakácskönyveket, amikben nem csupán receptek vannak, hanem ráérősen sztorizgathatunk. Ilyen az Ínyesmester szakácskönyve vagy a képen látható Magyar kóstoló is. Van jó pár kenyeres-péksüteményes-palacsintás-tésztás könyvem (a már említett szénhidrátfüggőség okán is), és persze krumplis - mert az ebből a növényből készülő ételeket számomra nehéz felülmúlni. Furcsa, hogy angol nyelvű szakácskönyvet még nem vettem, pedig elég sok angol könyvem van, főleg szépirodalom. Talán azért van ez így, mert a külföldi konyhák ízeit ritkán főzöm-eszem, és előfordulnak olyan hozzávalók, amit nehézkesen vagy drágán lehet csak beszerezni. Inkább az izgat, hogy a számunkra megszokott dolgokból tudok-e újat, szokatlant alkotni. Egyébként is abban hiszek, hogy mindig a földrajzi fekvés és az évszak nyújtotta hozzávalókból érdemes főzni. Amit még feltétlenül meg kell említenem, az a Vidék Íze, az egyetlen újság, amit minden hónapban megveszek. Nagy örömömre szolgált, hogy egy viszonylag egyszerű gombás recepttel a februári szám fődíjasa lehettem. Esténként gyakran forgatom az adott hónap és a korábbi évek azonos hónapjának számait új és új ötletekért kutatva, vagy csak a gyönyörűség kedvéért. Bár ebben a lapban elég sok nehéz, húsos étel van, de azért én is mindig találok kedvemre valót, különösen a levesek és a tészták között.
Van még néhány elektronikus, ősi magyar szakácskönyvem régi nyelvezettel, konyhai praktikákkal. Ezeket párom töltötte le és gyűjtötte össze nekem.
És amiről még nem írtam: a szakácskönyveim egy darabig hol itt, hol ott kerültek elhelyezésre, azonban egy ideje elfoglalták (talán) végleges helyüket egy olyan polcos kis állványon, amely térelválasztóként szolgál a konyhám és az előszoba közt, és más konyhai eszközök, fűszernövények lakhelye is egyben. Én ezúttal Neguillát faggatom a szakácskönyveiről...

4 megjegyzés:

"saját levében" írta...

A magyar kóstoló nekem is az egyik kedvencem, de sajnos a kocsonya nincs benne. A képei is nagyon jók.

erős ildikó írta...

Én ilyen kis odatapadó-lehúzható cetlikkel "kiegészítettem" a szerintem hiányzó, elhagyhatatlan receptekkel. (Pl. mézeskalács, puszedli, házi sajt, házi kolbász, resztelt máj, disznósajt, tócsni, dödölle, kürtös kalács, birsalmasajt, erdélyi fatányéros, krumplis pogácsa, kakaspörkölt... de való igaz, a kocsonya is hiányzik, és mellé a miskolci kocsonyafesztiválról is befért volna néhány kép. Nem is beszélve azokról az elmaradhatatlan ételekről, és gasztronómiai eseményekről, amiknek hiányát még eddig mi sem vettük észre!

Neguilla írta...

Köszönöm a felkérést,nagy örömmel..:-)

erős ildikó írta...

Utólag vettem észre, hogy bizony a kocsonya benne van, csak hátul, a kép nélkül szedett alap-recepteknél kell keresni!