Azt már régen tudtam, hogy a diót mindenképpen ki akarom próbálni sós süteményben is, de most már abban is biztos vagyok, hogy további variációk is következnek majd. A tepertő nem tartozik a kedvenceim közé, kivéve, ha még melegen, frissen kapom. A libatepertőt is inkább ínyencségnek vásároltam párom számára néhány hónappal ezelőtt, de nemigen fogyott. Most viszont tepertős pogácsára vágyott, én meg lecsaptam az ötletre, hogy lám, elérkezett az idő egy kis diótörésre. Tegnap ledarálta nekem a tepertőt, majd derekasan megtörte a diót, bár ebbe a süteménybe nem kellett sok. Íme a recept:1 kg rétesliszt, 50 dkg darált libatepertő, 10 dkg darált dióbél, 1 dl tejföl, 2 tojás, só, frissen őrölt feketebors, 5 dkg élesztő, 3,5 dl tej, 2kk cukor.
A ledarált tepertőt és diót a lisztbe morzsoltam, majd az élesztőt a cukorral langyos tejben felfuttattam. Egy tojást félretettem és a többi hozzávalóval összeállítottam a tésztát. Félretettem kelni. Egy jó óra múlva kinyújtottam és kiszaggattam. A második tojást felvertem, a pogácsák tetejét megkentem vele, és előmelegített sütőben 200 fokon úgy 20 percig sütöttem. Három tepsivel lett belőle. (Párom ezúttal telhetetlen volt, így néhány pogácsára egy kis reszelt sajt is került.)
2 megjegyzés:
Ó, ez nekem mindennél jobban tetszik! Azt hiszem, most napokig erről a pogácsáról fogok álmodni!
Hát...beéred az álmodozással?
Megjegyzés küldése