szemed kék tengerén lágy habok
ringása megnyugtat. hallgatok
sós cseppek gördülnek testemen
pupillád hűs vizén meztelen
fürdök. meg ne lásson senki most:
puha szemhéjad mögé bújok
(erős ildikó - hajnal - részlet)
Lágy pasztelszínekkel indul ez a reggel. Azzal a nyugalommal és örömmel, hogy ma végre nem kell még az orromat sem kidugnom a jegesen süvítő északi szélbe. S hogy ma újra vár a meleg konyha, egy hét után ismét az első közös-ráérős reggeli. A megszokott gyümölcsturmixom. Mindenek előtt.
A zablepényből kimaradt 10 dkg márványsajtot már tegnap este lereszeltem és kikevertem 10 dkg vajjal meg egy csipetnyi őrölt köménnyel. Úgy képzeltem, ehhez a sajthoz megy a kömény. És tényleg. Egy kisebb lilahagymát apróra vágtam, és összekevertem vele a vajkrémet. Igaz, a kenyeret ma nem pirítottam meg hozzá, de így is jó volt és egyszerű. Mint ez a szombat reggel.
(Duendének hála, egyre jobban kedvelem ezt az érdekes ízű sajtot.)
11 megjegyzés:
Nagyon tetszenek a verseid:) (a múltkorában leskelődtem a másik oldaladon is...) Ez is olyan szép, beleborzongtam...
De azért a vajkrém is tetszik:)))
Akkor jó, esetleg nézz rá a fügés-meggyes mai sütimre, hátha az is elmegy (versek mellett, mögött):-))
Köszi!
Már láttam a meggyes sütidet is, sőt elég régóta látok nálad sok mindent:) tetszik, amiket főzöl, és a gondolataid is... Itt köszönöm meg neked, amit az én blogomhoz írtál, remélem, nem fogsz csalódni azokban sem:)
Biztos vagyok benne, hogy nem, hiszen olyan finomakat főzöl. Én meg rengeteg receptet kinézek innen-onnan (Tőled is), és ki is próbálom, csak nem mindig írok róla külön bejegyzést.
:))
Gyönyörű sorok, ismét. És isteni krémecske, és gyönyörű kép. Tényleg szép reggel volt, érzem.
Annyira de annyira szépek a verseid!!!
Ha gazdag leszek, ha nyerek a lottón kiadom őket, szép színesben, az ételreceptjeiddel együtt, meg fotókkal együtt.
Majd jelentkezem, addig don't call, baby. (Hősünk sármos mosollyal és szivarral a szájában távozik, még elmenőben megbiccenti a kalapját...)
Kedves Duende!
Nagyon köszönöm, de tényleg ne fáradj vele! Mármint a versekkel. Ha mégis nyernél a lottón, majd csak kitalálsz valamit, amire elköltheted a pénzt...
Most gondold el, hogy megjelenne nyomtatásban, én meg dedikálnám, s a kedves rokonok-barátok kényszeredett mosollyal elsüllyesztenék tiszteletpéldányukat könyvespolcuk mélyére porfogónak. Esetleg értetlenül néznének és megkérdeznék, hogy nem kellene-e egy pszichiátert felkeresnem (volt rá példa, nem viccelek). Vagy fagyoskodhatnék a belvárosi szmogban a könyvhéten, hátha valaki vesz a kötetemből? Szóval kell ez nekem?
No nem. Én ennél önzőbb vagyok. Csak a dícséreteket zsebelem be itt a neten. (Akiknek meg nem tetszik, olyan rendesek, hogy nem kritizálják, inkább a recepthez szólnak hozzá, aminek szintén örülök.) Hidd el, nekem ez bőven elég!
De azért köszönöm! (A lottónyereményt meg a márványsajtot is!)
Ááá, már egyszer írtam: mindent önzésből teszek! Én szeretném majd látni, és kezembe fogni azt a könyvet, más nem izgat. :))
Rokonaidnak meg elment az eszecskéje, asszem, ajánlom Csernus dokit. (Jó fej, jó pasi.)
Szívesen! :)
Szerdán már várhatom a nagy nyereményt... :))) Feléve persze, ha adok fel lottót, ugye.
Ezt biztosan kipróbálom.
Szép a blogod kívül-belül.:)
Napmátka!
Önbizalom terén kezet foghatunk? :)
Egyébként érzem-értem amit mondasz. Ha itt olyan közeg vesz körül, ami inspirál (értsd: elismer, biztat), akkor itt kell maradni. Ha meg eljön az idő, hogy tovább kell lépni, akkor tovább fogsz!
És akkor én is önző vagyok, mert így naprakész vagyok a verseidből! )
Köszönöm szépen. De ide a blogra csak szeletkéket vágok a verseimből, nem zúdítom Rátok az egészet, hiszen ez egy gasztroblog (lenne).
Akit teljes terjedelmük érdekel, a már sokat hivatkozott készműves honlapon megtalálhatja.
Amúgy a saját kötet kérdésén már túlléptem. Egy saját szakácskönyv jobban izgatna...
Vannak is elképzeléseim, de ehhez még várom a lottónyereményt. A nyeremény előtt meg talán el kellene kezdeni lottózni. Vagy mégsem? :-)
Deeeeee :))
Megjegyzés küldése