a madarak távol vannakelengedtem őket
minden nap ők hoznak
erőt
nem a repüléshez
az élethez csupán
(erős ildikó - árnyak - részlet)
A tegnapi diétásnak nevezett menü után egy igazán laktató fogás következett. A környezetemben többen is úgy gondolják, hogy a kukoricadarát inkább meghagyják az állatoknak, én viszont édesen és sósan is szívesen eszem időnként. Azoknak is jó választás lehet, akik valamilyen okból nem ehetnek tojást vagy lisztet. Még a tejtermék is elhagyható belőle.
Ez a kukoricás lepény készülhet sokkal könnyedebben is, bab, krumpli és kolbász helyett mehetnek bele friss zöldségfélék, fehér sajt és paradicsom. Vagy lehet egy gombás-sajtos változatot is sütni. Én most egy kicsit a hagyományosabb ízvilág felé mentem.
Azt viszont fontosnak tartom, hogy ha füstölt kolbász is kerül bele, akkor mindenképpen valamilyen ecetes savanyúsággal kínáljuk. (A zöldséges változatot meg inkább salátával.)
Egyébként meglepően kevés darából igazi négyszemélyes adag lesz.
Hozzávalók (4 főre): 2dl kukoricadara, 5dl víz, 2 nagyobb krumpli, 1 doboz babkonzerv (egyszerű sós vízben főtt fehérbab, 400gr/doboz), 2ek reszelt trappista sajt, 1kk só, 2ek olaj (vagy vaj), 1csokor petrezselyem, ízlés szerint: karikára vágott csípős füstölt kolbász és/vagy bőrös virsli
Elkészítés: Egy keverőtálba öntöm a kukoricadarát. Hozzáadom a sót. A krumplikat meghámozom, és a kukoricára reszelem. A vizet úgy mérem ki, hogy a bab leszűrt főzőlevét is beleszámolom. Ráöntöm az ételre, és főzni kezdem. Ez történhet a tűzhelyen, de a mikroban is megoldható, hiszen csak néhány percről van szó. Viszont fontos közben a darát időnként átkeverni. Amikor már majdnem puha, beleteszem a babot, az összevágott petrezselymet, a sajtot és az olajat. Végül a karikára vágott füstölt kolbászfélét. Amikor a dara már jó (de folyós), beleöntöm egy közepes méretű, kivajazott tepsibe. 200 fokon kb. 20 percet sütöm.
A sütőből kivéve elég hamar könnyen szeletelhetővé válik. Én most vékonyra sütöttem, mert egy kicsit szárazabban szeretem. A téglalapokat a tányéron rétegeztem egymásra.
16 megjegyzés:
Ínycsiklandó fogás!
Éppen valamelyik nap beszélgettünk anyuval a kukoricamáléról meg a daráról, ugyanis vettem kukoricalisztet, mert egy bizonyos kekszet akarok majd valamikor csinálni. Azt hiszem, veszek kukoricadarát is.:))
Kíváncsi vagyok, hogy mit csinálsz a kukoricalisztből! (Én többnyire csak keményítőnek, sűrítőnek használom hébe-hóba. Süteményekben csak ritkán, más lisztfélék kiegészítőjeként. A darát viszont sokféleképpen.)
Nagyon ötletes, tetszik! Ahogy megláttam a képet erről az ételről az egyik közös oldalon, egyből tudtam, hogy te készítetted:)
Nagyon jól néz ki! Én is szeretem a kukoricadarát!
Szuper ötlet! Egyre inkább előtérbe kerül a kukoricadara, reneszánszát éli a puliszka, a málé :-)
Tiszta mexikói- amennyiben nem haragszol meg érte...Nagyon tetszik!!!
Na ez már férfiasabb!
Ma én is puliszkát/polentát csináltam, csak nem sikerül lefotózni még. Holnap igyekszem megírni. Mi nagyon szeretjük, a gyerekek is.
Nézz be hozzám kaptál egy díjat.
most örülnék egy ilyen vacsinak:)))) jól néz ki nagyon!
Köszönöm szépen Mindenkinek! (És valóban: a mexikói konyhát is szeretem)
Én is így szeretem, vékonyra hagyva, ropogósan :) Megcsinálom én is a húsevőimnek :)
Igazán kedvemre való! :) Kukoricadarát gyakran használok én is, a kukoricalisztet viszont ritkán, nem nagyon kedvelem.
Én is szeretem a kukoricadarát. mindig van itthon. Legjobban natúran, kis sóval vízben megfőzve, aztán tányér aljára simítva még forrón jéghideg tejjel leöntve. :))
Ezt azért én kihagyom, sajnos nagyon gyenge az emésztésem, gyomrom. (Családi hagyaték, anyuék ilyen gyenge gyomrúak.) Nekem ez így együtt nagyon sok lenne. Pedig biztosan finom volt!
Nagyon jó volt az ötleted, hogy világos színnel kiemeled a recepteket ;)
Én sem csináltam még ilyet, a kukoricadarát inkább levesbetétnek, kásának használom. Jó ötlet!
ez is: nekem nagyon nehezen ment elengedni. már sokat-sokat fejlődtem.
Megjegyzés küldése