2009. július 17., péntek

Fügelekvár citromfűvel

Olvass verseket oly nyelveken is, amelyeket nem értesz. Ne sokat, mindig csak néhány sort, de többször egymásután. Jelentésükkel ne törődj, de lehetőleg ismerd az eredeti kiejtésmódjukat, hangzásukat.
Így megismered a nyelvek zenéjét, s az alkotó-lelkek belső zenéjét. S eljuthatsz oda, hogy anyanyelved szövegeit is olvasni tudod, a tartalomtól függetlenül is; a vers belső, igazi szépségét, testtelen táncát csak így élheted át. (Weöres Sándor)

Ma piacoztunk Apuval. Persze ez túlzás. Nem is akartam sokat költeni, inkább csak körülnézni, neki meg nincs türelme hozzá. Csak húst akart venni, amihez persze elég a hentes, a nyári zöldek tobzódása nem nyűgözi le. Beállítottam hát az árnyékba, mert már hajnalban hőség volt, hiába indultunk korán. Éppen csak néhány kis "utcácska" ez a budafoki piac, az ember percek alatt körbejár, még az árakat is könnyű fejben tartani. Leginkább a zöldbab érdekelt és az őszibarack, de megörültem annak is, hogy a padlizsán elfogadható áron volt. Vettem is belőle, de róla majd később.
Kifelé menet vettem észre egy néninél a fügét (nem is volt máshol a piacon.) Csak azt árult kis dobozokban, semmi mást. Kicsit túlérettek, de azért választottam belőle. Kétszáz forintért kínált egy-egy adagot, itthon lemértem: háromnegyed kiló fért egy dobozba.
Ettem is belőle, de végül a kíváncsiság hajtott, hogy kipróbáljak valami mást. Így született ez a lekvár.

Hozzávalók: füge, fele mennyiségű cukor, egy kisebb csokor citromfű, a gyümölcs minden kilójához 2 ek gyümölcspálinka, víz

Elkészítés: a fügét megmossuk, a vastagabb csonkot levágjuk róla, majd a gyümölcsöket negyedeljük. Egy fazékba tesszük. Ráöntjük a cukrot és annyi vizet, ami épp ellepi a gyümölcsöt. Beleszórjuk az egészen apróra vágott citromfüvet. Lassú tűzön sűrűre főzzük, a folyamat vége felé adjuk hozzá a pálinkát. Összeforraljuk, és kiforralt üvegekbe töltjük. Az üvegeket negyedórára fejreállítjuk. Hűvös, fénytől védett helyen tároljuk, felbontás után a hűtőben.
Én az ilyen szotyakos lekvárokat szeretem, a zselés állagúakat nem tudom megszokni. A zseléfixet idén párszor kipróbáltam, de valahogy nem lett a kedvencem, így maradtam most a hagyományos eljárásnál. (Aki szeretné, turmixgéppel pürésítheti a gyümölcsöt az összeforralás előtt.)

17 megjegyzés:

Fruzska írta...

Ó Istenem, ezzel szívbe csaptál:). Imádom a fügét, nekem még nem terem, de ami késik az nem múlik:). Elmentettem a receptedet, köszönöm szépen:)

napmátka írta...

A környéken is zöld még. Nem tudom, a néninek hol termett...

Reni írta...

jajj én is minden piacnapon azt keresem kutatom, hogy hátha van valakinél füge, de még nincs :( én is fügelekvárt fogok befőzni, már régi terv :)

Mian írta...

Itt sárgulok! A fügelekvár számomra az elérhetetlen, örök szerelem. Hiába van füge bokrom, sosem terem annyit, hogy be tudjak fözni. Rossz a klíma hozzá! :(

lúdanyó írta...

A Móricz Zs körtéren én is vettem egy bácsitól nagyon finom, érett példányokat. Ezt a lekvárt szivesen kipróbálnám, csak megint kell valahol venni egy újabb adagot :)

duende írta...

Hú, ez isteni lehet, Napmátka! Szívesen megkóstolnám. Majd én is nézem a piacon, nálunk is szokott lenni, csak nálunk is később érik.

Jé, de jó. Nem vagyok egyedül a hagyományos lekvár iránti rajongásommal. :)
Én sem szeretem a zseléfixet. A régi, hagyományosan eltett lekvárokat szeretem.
Szilvából is igazi, pöntyörös héjas lekvárt fogok főzni. A kedvencem, minden lekvár fölött egy: a pöntyöröshéjas szilvalekvár! :)))))

Makka írta...

Látom, bemelegítesz.:))

napmátka írta...

Véletlen...eszembe nem jutott, hogy lesz a piacon (amerre jártam, még mindenütt zöld volt), szóval nem szándékos...:)

Ági, aki főz írta...

Ó, fügelekvár. Mindig hoztam Horvátországból pár üveggel. Készíteni is kellene, ha lenne füge errefelé nem aranyáron.

Tündér írta...

Ó,imádjuk apuval a fügét. Már kezd náluk is érni, egészen késő őszig terem, de általában megesszük, így nem marad lekvárnak, pedig azt is imádjuk. Mi is szoktunk Horvátországból füge lekvárt hozni.Azért kéne főzni is....:)

Daisy írta...

Napmátka ezt a fügét ingyen kaptad! Nálunk a piacon db-onként árulták 60 ft-ért.Tíz évvel ezelőtt olyan helyen laktunk, ahol akkora füge bokor volt, hogy eltakarta a fél házat. Sosem ettünk addig friss fügét, ezért mindég megettük nyersen. Imádtuk!Most van egy kis füge fám négy éve, de nem bír beérni rajta a gyümölcs.Néniknél árulni vagy a zöldségesnél még sose láttam.

napmátka írta...

Én is meglepődtem, nem szoktam látni (venni), gyanítottam is, hogy igen olcsó ezen az áron, de valóban túl is érett kicsit, ezért nem vártam meg, míg nyersen elfogy. No persze nem sok lekvárt főztem, csak két kisebb üveggel.

Névtelen írta...

Nagyon tetszik a Weöres Sándor idézet.
Bocsánat a telhetetlenségemért, de én egy fügebokrot szeretnék... igaz, hogy párosával kell ültetni ahhoz, hogy teremjen?

Mackómama

napmátka írta...

Mackómama!
Köszönöm, hogy benéztél, de füge ügyben ne tőlem kérdezz (én csak szeretnék majd ültetni.)
Makkának van is, inkább neki tedd fel a kérdéseid!
(Én még nem hallottam egyébként arról, amit írtál...de ez nem jelent semmit.)

trinity írta...

Hú, ez a füge szinte ingyen volt!!
Főleg, hogy én még a piacon nem is láttam:(
A kis fügefám meg a télen feladta....Nem volt jó helye áttelelni-pedig 4 évig nem okozott ez gondot, és már 12-16 szem volt rajt tavaly....
A lekvárod belőle pedig mennyei...

Névtelen írta...

ez így nagyon fincsi nekem sok termett az idén,ha valaki tudja hogy a hangyák ellen ,hogy lehet védekezni kérem, hogy írja meg.

Névtelen írta...

A balatoni klímát szereti a füge,főleg ha egész nap éri a nap,és szélvédett helyen van.