Hasznos-haszontalan (konyhai) dolgokról

"Mindjárt gondoltam, legjobb lesz, ha egy ilyen praktikus csuprot ajándékozok neked, amibe mindenfélét bele lehet tenni."
(Milne: Micimackó)

Olvastam valahol, valamikor egy cikket arról, hogy a nők (vagy többségük) milyen ajándékokat képesek vásárolni, illetve miféléknek tudnak ugyanígy örülni. A szerző természetesen férfi volt, aki nem érette, hogy miért vesz meg a nő egy apró kis dobozt, amibe még fogalma sincs, mit fog csomagolni, vagy miért örül csöpögő méhviaszgyertyának ahelyett, hogy mondjuk egy modern olvasólámpát kapna ajándékba.
Hát ez valóban rejtély, és én magam, aki mindig kijelentem, hogy dísztárgyat nem tartok, nem akarok porfogónak, azért ugyanúgy vonzódom a szép tárgyakhoz, amiket mégiscsak lehet valamire használni. Mert ugye még a korszerűtlen gyertyának is van funkciója, több is ...
Mániáim közé tartozik például az agyagkaspók gyűjtése, ezek hasznosságát sem kell hosszasan bizonygatnom.

Azonban a képeken látható "hasznos csuprot" muszáj volt valamivel megtámogatnom, így jutott eszembe Micimackó ajándéka Fülesnek. Nos, ez esetben az ajándékozó ugyebár hímnemű, még ha női nevet visel is. Ez utóbbi tény persze gyanút kelthet Micimackó hovatartozása felől. De ettől még Micimackó a Százholdas pagonyba tartozik, ahol akad (egy másik hímnemű!), aki nagyon örül egy olyan praktikus csupornak, amiben mindenfélét lehet tartani.
Például virágot, azután friss gyümölcsöt (hogy ne mondjam: fügét), kompótot, fakanalakat, bonbont, kekszet, aprósüteményt, frissen szedett fűszernövényt, stb. Tehát a csupor kétségkívül hasznos és praktikus is lehet, ha akarjuk. Én igyekezni fogok. (És már biztos unjátok, de ez is lehet gasztroajándék!)

Jól értesült ismerőseim tudni vélik, hogy nem kedvenc színem a rózsaszín. Én pedig rendre igyekszem megcáfolni őket. Valójában minden színt, illetve minden színnek bizonyos árnyalatait szeretem. Mindig az összhang dönt, hogy valami tetszik-e vagy sem.

Amikor a MadeByYou-ba először bementem és végignéztem a festékeket, rögtön tudtam, hogy valamilyen fáradt rózsaszínnel szeretnék kezdeni. Ehhez jött a mályva, a bézs, a szilvakék és egy kevés kakaóbarna.

A helyszínen bemutatott technikák közül végül nem tudtam választani (a bőség zavara), ezért ecsettel-szivaccsal és a fenti öt színnel mázolni kezdtem, időnként vizezve is a festéket az átmenetek végett. Mondták, hogy nem kell vizezni, de én rájöttem, hogy de. Sok időm nem volt, de nem is bántam, hogy a vörösagyag eredeti színe helyenként átüt, illetve néhány kacskaringó kedvéért vissza is kapartam itt-ott a festéket. A képen láthatjátok a végeredményt. Persze másodjára már mindent másképp csinálnék... (Erre azonban egyelőre nem kerül sor - sajnos -, mert nemcsak időigényes, de azért pénzbe is kerül, és mit is kezdenék további hasznos csuprokkal?)

Az üzlet-műhely dolgozói kezdetektől az "antikolt" kifejezéssel illeték művemet, amire nem tudom, mennyire szolgál rá, de végül is mindegy.

Minap egy érdekes blogra akadtam véletlenül, ha már a hasznos-haszontalan dolgokról van szó. Liszt Olivér TOPliszt konyhájában olvastam a 10 dolog, amire nincs szükséged a konyhában c. bejegyzést. Hozzászólni nem volt kedvem, mert csak regisztrációval lehet. Viszont a téma mindig érdekes. Már a címen is meglepődtem, hogyan lehet mindössze 10-re szűkíteni ezt a listát. A másik oldal (vagyis amire tényleg szükséged van) jóval könnyebben 10 alá tehető.

Azonban kiderült, hogy csak a mechanikus eszközöket tárgyalja itt a szerző. A többségével egyet értettem, sőt én nemcsak a halformájú öntőformát száműzném, hanem minden, valamilyen konkrétan figuratív sütő- és egyéb formát, úgymint szíves, állatkás, virágos, szülinapos, miegyéb. Mert akármilyen ötletes, jópofa is egy forma, azért az ember nem süti el (meg) ugyanazt az ötletet mondjuk ötször. Vagyis klassz lehet például gyereknapra egy macis torta, de minden évben? Ez tehát nekem haszontalan dolog.
Viszont védelmembe venném a fűszerkést (két fogó kétoldalt, íves él középen.) Való igaz, hogy késsel is remekül lehet fűszereket aprítani (meg mást is), én is így tettem több mint két évtizedig. De mióta van fűszerkésem (páromtól kaptam), azóta azzal vágom, mert sokkal gyorsabb, különösen, ha apróra szeretnék vágni együtt nagyobb mennyiségű és többféle formájú alapanyagot, pl. zöldfűszert, hagymát, fokhagymát, paprikát, stb.
Ehhez persze nem árt egy nagyobb deszka, ami nálam amúgy is a 10 alapvető dolog között van. A fűszerkés nem foglal nagy helyett, egyszerű a tisztítása, és hogy előveszem egyáltalán a napi kapkodásban, azt jelzi, hogy tényleg bevált.