Talpig zöldben

Fénykép: Erős Ildikó © napmátka tűzhely

If we surrendered to earth’s intelligence
we could rise up, rooted, like trees.
Rainer Maria Rilke

Az idézet ezúttal egy angol nyelvű blog szerzőjének mottója. Elnézést, hogy nem fordítom, de saját szavaimmal nem szeretném, és még keresem hozzá a magyar műfordítást. Addig érjétek be vele így. A Google-fordítót ehhez nem javaslom:) A blog címe egyébként: Whispering Earth (Suttogó Föld), egy recept után keresgélve akadtam rá, és ottragadtam. Tetszik, így hát megmutatom.

Március eleje óta a munka mellett fennmaradó csekély idő nagy részét kies kertünkben töltöm. (Ez utóbbi jelző sincs a gugliban:) Ahogy olvashattátok, ültettem dísz- és haszonnövényeket, sőt, a napos teraszunkra is egyre több növényt tervezek.
Időközben előbújtak az első és már ehető (szabadföldi) tavaszi zöldek: spenót, tépősaláta, újhagyma. A többi zöldségféle is szépen fejlődik, noha lassan, ami az adott mikroklímán érthető.
A 14 elültetett rózsatőből mind megeredt, meglátjuk, mennyire tudom egészséges, elégedett növényekké nevelni őket. A kertünk végében vadrózsa is van, tavaly csak teának gyűjtöttük be a termést, idén jó lenne a lekvár is, ha lesz kedv, idő.
A fűszer- és gyógynövénykert része eddig a levendula, citromfű, bazsalikom, fokhagyma, és persze a magától is örömmel megtermő különféle csalán.

Új felfedezésünk a tyúkhúr, ez a barátságos külsejű gyomféle, ami tényleg ízletes, így nemcsak a baromfiudvar lakói fogysztják, hanem mi is. Igaza volt az egyik blogszerzőnek: valóban a tejes kukoricára hasonlít az íze. A pitypanglevelet már Budafokon is próbáltuk, az annyra nem jött be, bár az is igaz, ritkán jutott eszünkbe a virágzás előtt szedni.

Az orgona csak most kezd itt nyílni, ha az aranyat érő eső eláll, talán készítek pár képet. Legutóbbi meghatározó színfoltjainkat a kertben a gyümölcsfák (különösen az alma) adták, most pedig a tulipánok sokasága.
Gólyáink egyre élénkebben jönnek-mennek, rendezkednek, készítik az otthont az új nemzedéknek.

A konyhában egyértelműen a már említett új zöldeké a főszerep, főként a spenóté, amely igen bőven terem, s mi leginkább salátaként fogyasztjuk. Apunak többnyire apróra vágva keverem a még forró krumplipüréjébe, neki így a legkönnyebb megenni.