Nem mindig érzem szükségét, hogy minden kedvencemet feltétlenül magam készítsem el, de a francia krémes jó ideje izgatott. Olyan zselatinmentes, lágy, és csak finoman édes-tejszínes csodára vágytam, amihez a cukrászdákban nehéz hozzájutni. A cél érdekében sok-sok változat receptjét átböngésztem, összegyűjtöttem. Végül döntöttem, és nekiláttam. Az eredmény a képen látható. Lehetne magasabb, lehetne másmilyen, ez az első most ilyen lett. Ami az ízét illeti, feltehetőleg ehető (mivel nem maradt belőle), de azért még nem az az íz, amire vágyom. Ugyanis a mustra során kiválasztott recept sárgakrémje vaniliás pudingport is tartalmazott, s ez az összetevő nagyon elvitte egy irányba az ízvilágot. Úgy is mondhatnám, a vaniliaíz dominál. Tehát e tekintetben tovább keresem az igazit.
