2008. június 10., kedd

A Kenyér...






Igen, ezt most muszáj nagybetűvel írni, ugyanis ma megszületetett a Kenyér. Amibe belekötni nem lehet (vagy csak én nem tudok), ami úgy jó, ahogy van. A dolog azzal kezdődött, hogy tegnap Millie írása és kenyérkéi annyira megfogtak, hogy legszívesebben azon nyomban nekiálltam volna a sütögetésnek. Igen ám, de jégkockám nem volt a hűtőben (sőt, tartóm sem), ráadásul este 11 felé járt. Gondoltam, hogy bekészítek azért jégnek való vizet valamibe, hogy másnap nekifoghassak. De akkor csak 2 nap múlva süthetem ki a kenyérkéket. Addig képtelenség várni. Mindegy, biztos ami biztos alapon betettem a fagyasztóba egy műanyag mérőedényben (jég)csaphideg vizet. Ezután húztam az időt, elmentem zuhanyozni, megágyaztam, és lassan kiméricskéltem a kenyérhez valókat. Millie receptjén annyit változtattam, hogy az én tésztám 800 g réteslisztből, 7 g (1 tasak) instant élesztőből készült, a többi ugyanaz (16 g só és 550 g jéghideg víz). A változtatásnak azért éreztem szükségét, mert az eredeti mennyiségekkel még nagyon ragadt a tésztám.
Fél 12 múlt, amikor a kenyérsütő gépem még kevergette a hozzávalókat, de mégiscsak elkészült a tészta és mehetett letakarva a hűtőbe. Reggel 5 körül felébredtem. Úgy döntöttem, hogy mivel elég későn került be a hűtőbe a tészta, hát hagyom még egy félórát. Ebből másfél óra lett, mert elaludtam. Tehát fél hétkor került ki a tészta a konyhaasztalra, ahol - köszönhetően a nyárnak - elég hamar kelni kezdett. Bár 11-kor, amikor kissé átgyúrtam és megformáztam - még mindig hidegnek tűnt. Két szélesebb bagettet készítettem, lisztezett sütőlemezre tettem, bevagdostam, letakartam. Fél 1-ig hagytam tovább kelni, tehát a hűtőből való kivétel után még 6 órát töltött a konyhában, a sütés előtt. A sütés 220 C fokon, kb. 30-35 perc alatt történt a Millie által leírt gőzös sütőben. A kenyerek színre, formára jól sikerültek, levegősek és nagyon finomak. Köszönöm a nagyszerű receptet!

2 megjegyzés:

Millie írta...

Jajj de örülök, hogy neked is ekkora sikerélményt adott! Én géppel dagasztottam a tésztát, így nem okozott gondot a nedvessége...
A szerző szerint, ha formázás után hagyod még kelni, akkor inkább ciabatta-s lesz az eredmény. Egyébként próbáld ki legközelebb úgy, hogy nem formázod, csak botkenyereket sütsz, mint én, még lyukacsosabbak lesznek! És az a héj! Szerintem az volt a legfinomabb részük!

erős ildikó írta...

Tetszik az ötlet, legközelebb jönnek a botkenyerek. Gondolkodtam még más formán, de ma nem jutott semmi kreatív az esezmbe. Nagyon klassz tészta!