Farsang lévén szerettem volna már fánkot sütni. Ma ennek is eljött az ideje. De milyen legyen? Próbáljunk ki valami újat! Már napok óta böngésztem a szakácskönyveket, hogy összehasonlítsam akár csak a hagyományos, szalagos fánk receptjeit, készítésének módjait. Azt persze eddig is tudtam, hogy van, ahol lisztes, van ahol olajos deszkán nyújtják és szaggatják. Én is csináltam már így is, úgy is. A legmeglepőbb különbség azonban mégiscsak a felhasznált tojások számában mutatkozik. (Természetesen) minél régebbi egy szakácskönyv, annál több tojást ír mindenhez. Holott azt régen tudjuk, hogy a kelt tésztáknak a tojás nem feltétlen lényegi összetevője, a szükségtelenül sok tojás a süteményekben pedig számomra már-már rántotta-ízeket idéz, ami nem rossz, de nem mindig arra vágyom. Innen jött végülis az ötlet, hogy egyátalán ne legyen benne tojás, és a hozzáadott tej egy részét is friss narancslével helyettesítettem. Pogácsaszaggatóval szaggatam ki, így méretre is kisebb lett hagyományos társánál. Íme a recept:
65 dkg réteslisztet 5 dkg cukorral, 5dkg vajjal, 1 ek olajjal, csipetnyi sóval, 1 tasak (7g) szárazélesztővel, 1ek rummal, 1 narancs és 1 citrom lereszelt héjával, 1 dl frissen facsart narancslével és 3 dl tejjel tésztává dolgoztam majd fakanállal hólyagosra veregettem. Kiolajozott tálban, letakarva meleg helyen kelesztettem. Úgy háromnegyed óra elteltével lisztezett deszkára tettem, átgyúrtam és 1cm vastagra nyújtva kiszaggattam. Letakarva még fél órát kelesztettem, majd közepesen forró olajban lazán elhelyezve sütögettem (egyik oldalukat fedő alatt, a másikat már fedő nélkül). Narancslével hígított baracklekvárral is finom.
11 megjegyzés:
Ígéretesnek tűnik! :)
Nagyon szimpatikus! Tudod a tojás nélkülisége miatt még egy plusz ötöst kapsz!!!
Csörögét csináltam tegnap is és ma is, majd felrakom. Szalagos még idén nem készült. Narancslével is csináltam már.
A csörögét nagyon szeretem én is, azt akár többnaposan is szívesen rágcsáljuk.
Nagyon szép szalagosak!
És narancsos, az csak jó lehet!
Egyébként, ez tényleg így van, minnél régebbi egy szakikönyv, annál több tojást ír mindenhez. Én pl. a Horváth Ilonát rendszeresen használom, de sok receptjénél vagy teljesen tojás nélkülire vettem a figurát, vagy lecsökkentettem a tojások számát. És a keltekhez nem kell tényleg tojás. Sokkal lágyabb marad a tészta később is, 1-2 naposan, ha nincs benne tojás.
Én azért a történelemben is keresném az okát.
Az ennivaló nehéz fizikai munkához szolgáltatott tüzelőanyagot, és nem a hivatali billentyűkoptatáshoz. Ráadásul ott káráltak a tyúkok a ház körül, és napi program lehetett körbejárni tojás után a baromfi udvart. Ezek után nem csodálkozom, hogy aki nem kifejezetten másoknak termelt, az beosztotta mindenfélébe a tojást is.
Ma először felütni a könyvet, megnézni a hozzávalókat, majd fejben-papíron bevásárolni és ha épp kifogyott, nincs is ott Kotkoda, akitől el lehet venni.
Így könnyen kiderül, ha nincs is rá szükség.
Nekem alapvetően az a gondom, ha egy sütiből kiérezni a (sok) tojás ízét, meg ha csak azért kerül bele, mert a receptben benne van.
A tojás nekem ritkán esik jól, s akkor sem süteményben, hanem egy hideg szendvicskrémben, esetleg töltött változatban. A kaszinó-tojást (nem a boltit) nagyon szeretem.
A palacsintát évek óta tojás nélkül sütöm (mondhatjátok joggal, hogy akkor az nem is palacsinta, de még nem találtam ki rá külön nevet). Olyan is előfordul, hogy teszek bele egy tojást, nem többet (függetlenül a többi hozzávaló mennyiségétől). A fentiekből már kitalálható, hogy piskótát nem szoktam sütni (ezt azért tényleg nehéz lenne tojás nélkül - ha maradunk a név tényleges tartalmánál). Kevert és égetett tészták is ritkán kerülnek az asztalra. Ezek esetében szintén igyekszem a tojás-tartalmat csökkenteni, de a sütőporért sem rajongok, így az is csak módjával jöhet szóba. Nos, a végén még kiderül, hogy gyakorlatilag a hajtogatott-leveles-vajas és az élesztős-kovászos tésztákat szeretem leginkább. Nem tagadom. S mivel itthon én főzök, a többiek is ezt szeretik :)
De komolyra fordítva, néha (váratlanul) betoppan egy barátunk, aki amúgy is allergiás a tojásra, s ilyenkor egész jól jön, ha épp tojás-mentes süti készült nálunk.
Hanczúr, neked is igazságod vagyon!
Kotkoda... :-)))
Én is legtöbbször csak 1 tojást teszek a palacsintába, szokták is mondani hogy istani, olyan "strandos" lehelletvékony palacsintákat sütök.
Én is a kelt tésztákért vagyok oda, szerintema legfinomabbak. Egyébként egyáltalán nem vagyok édesszájú, a karácsonyi bejglimből pl. sikerült is 1 !!! szeletet ennem, azt is csak kóstolás végett. Pedig nagyon fini volt, de tényleg ritkán fanyalodom édességre.
Csatlakozom a kelt tészta imádók táborához, bár én a tojásosokért is oda vagyok (palacsinta, piskóta, stb.)
De most egy nagy ölelést küldenék neked, főleg ezért meg a többi fantsztikus receptedért!
Ági
http://agifoz.blog.nlcafe.hu/index.php?view=bejegyzes_oldal&bejid=87735
Ma megsütöm ezt a fánkot!!!!:)
Kedves Csutkababa!
Szerintem nem bánod meg, de én sem bánom, ha megosztod velem (velünk), hogy sikerült, hogy ízlett.
Kedves Ági!
Megtisztelsz, nagyon köszönöm a baráti ölelést. Igyekszem én is továbbadni, hogy másnak is jusson belőle...
Megjegyzés küldése