2009. május 11., hétfő

Császármorzsa kukoricadarából citromfüves limonádéval

Úgy döntöttem, hogy ma valami normális ételt jegyzek be végre a blogba. Nem pedig kísérletezésem eredményeit. Bár meg kell, hogy mondjam, nem így indult a dolog, mert - egyelőre még nem terveztem rózsázni -, reggel a fűben komolyabb mennyiségű lehullott rózsaszirmot találtam. Ami azt mutatja, hogy már vannak elnyílt virágok. Természetesen azonnal ellenőriztem a helyzetet, és nem is hagytam a szirmokat elkallódni... No de erről majd holnap.
Most vissza az eredeti témához. Úgy gondoltam, hogy ennyi virágos bolondság után az Olvasók szeretnének valami rendes fogásról olvasni. És ez majdnem az. Annyiból rendhagyó csak, hogy - régi tervemnek megfelelően - ezúttal kukoricadarából csináltam a császármorzsát. Gondoltam, hogy így is jó lesz. Nem is csalódtam. A kukorica egyébként nagyon laktató, és jó választás azoknak is, akik nem ehetnek valamilyen okból búzát.

Úgy terveztem, hogy éppen lesz csak édes, nem lesz benne tojás, és a zöldteás bodzazselémmel fogom enni. Ismét meggyőződhettem róla, hogy ez a zselé inkább savanykás lett, mint édeskés - jövőre is így csinálom majd.
Az ilyen ételek mellé víz, szóda vagy valami fanyar ital jár nálunk. Ekkor jutott eszembe a citromfű. Még a nomádportáról hoztam, és sok hasznos ötletet kaptam a felhasználáshoz, de valahogy nem volt kedvem foglalkozni vele. Azért - hogy mégse menjen tönkre - egy héttel ezelőtt felfőztem fél citrom levével és egy liter vízzel. Biztos állt legalább egy éjszakán át - még leszűrni sem volt kedvem. Másnap azért mégis megtettem. Beletöltöttem egy nagyobb üvegbe, és beraktam a hűtő oldalába, azzal, hogy majd csinálok vele valamit. Ma eszembe jutott. A jó sötét főzetből egy pohárba öntöttem, tettem hozzá még citromlevet (cukrot ezúttal nem.) Remek limonádé lett belőle, igazi hideg frissítő a nyárias melegben.

Császármorzsa kukoricadarából
Hozzávalók (1 főre): 1 pohár (2dl) kukoricadara, 1 pohár tej, 1 pohár víz, 2ek cukor (a sütéshez: olaj)


Elkészítés: a hozzávalókat egy tálban összekeverem. Néhány órát (mondjuk délig) állni hagyom, majd kevés olajon megsütöm. (Én jó morzsásan, kicsit lepirítva szeretem.)
Ízlés szerint savanykás lekvárral (estleg porcukorral megszórva) fogyaszthatjuk.

Citromfüves limonádé
Hozzávalók: 1 nagy csomó citromfű, 1liter víz, citrom (és cukor/méz ízlés szerint)

Elkészítés: A citromfüvet fél citrom levével 1 liter vízben felfőzzük. Letakarva állni hagyjuk, másnap leszűrjük. Citrommal (és ízlés szerint cukorral/mézzel) ízesítjük. Fogyasztás előtt jól behűtjük.

13 megjegyzés:

lúdanyó írta...

De jó ötlet kukoricadarából csinálni! Kipróbálom én is :)

napmátka írta...

Én a családban volt/van speciális diéták miatt kezdtem el sokféle dolgot kukoricából csinálni búza helyett. Nem mindenre alkalmas persze, de erre - szerintem - tökéletes. Ráadásul szinte mindig van itthon...

duende írta...

Megkóstoltam volna a finom zseléddel! :)

Megyek, és csinálok is egy rebarbaraszörpöt magamnak, de jó hogy megláttam. Irtó szomjas vagyok....
Osztán meglátogatom újdonsült fodrászomat.

Naggggyon guszták! :)

napmátka írta...

Visszafelé el ne felejts beugrani a virtuális éttermünkbe! Legalább megmutatod az új frizurád!

Vesta írta...

Szépet és biztosan finomat főztél! De azért nyugodtan folytasd a kísérletezéseid is, és jegyezd le az eredményeid, szerintem sokunkat érdekel ;)

The Chef Viki írta...

Citromfüves limonádé! Indulok az erkélyre, ott egy balkonládányi citromfű :-))

Köszönöm!

trinity írta...

Nagyon guszta a császármorzsád- nem is gondoltam, hogy tojás nélkül is ilyen tökéletes! De látszik, hogy az...A zselével isteni lehet!!
Nehogy abbahagyd a kísérleteid-várjuk azt is!!!

Renata írta...

A kukorica és a citrom együtt különöse jól hangzik!
A morzsát sütőben sütöd? mamám serpenyőben készítette, én is, egyszer kipróbáltam sütőben is, mert mások meg úgy készítik.
Nekem néha nehezen esik szét.

Gárdus Imre írta...

Szóval citromfüves limonáné.
Kipróbálom. Igaz, én teát főzök 'alaplének', és azt ízesítem citromfűvel.
Nyisd ki az ablakot, küldöm fénypostával az utánpótlást. :-)

Gárdus Imre írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
napmátka írta...

Már nyitva van, Emberke!

nagyorsolya írta...

Szia! Megint belinkeltelek. A recept pedig megint nagyon klassz, finom, jól használható. Köszönet érte!

Adéle írta...

Ma megcsináltam ebédre a császármorzsát.
Nagyon régóta vágytam már császármorzsára, csak nem találtam igazán jó receptet.
De ez! Fantasztikus! Annyira jól sikerült, hogy a család repetázott is belőle,s Anyu azt mondta, mostantól (végre!) elfelejti a bolti porokat!

Köszönöm! :-)

Üdvözlettel,
Adéle