a fogalmak melyekről fogalmam sincsenbölcs nyugalom csendjén szelídült vágyak
azt hiszem valahol itt laknak bennem
s minden valóság csupán látszat ---
(erős ildikó)
Miért tekintem a következő receptet alapmártásnak? Mert sokféle ételhez szoktam használni, és általában nagyobb adagot készítek egyszerre. Később rakott-sült tésztafélékbe kerül a leggyakrabban, például besamellel felváltva, vagy egyszerűen csak kifőtt tésztához keverem. Gyakran kerül még bele (vagy egy részébe) tejföl, és rizs- vagy tarhonyakörettel adom asztalra.
Esetleg a szokásostól eltérő rakott vagy töltött krumpli készül vele. Kelt vagy leveles tésztába is szoktam tölteni. Még nem próbáltam, de talán kelkáposztalevélbe vagy szőlőlevélbe is lehetne göngyölni. De azt hiszem, akkor tennék hozzá egy kevés rizst is.
Nagyon gazdag ízű, kiegyensúlyozott mártás, ami a húson és a zöldségeken túlmenően némi tejterméknek és paradicsomnak köszönheti lágy ízét. Különböző húsokból szoktam csinálni, de ügyelek rá, hogy ne legyen nagyon száraz a hús. Viszont füstölt vagy erős íz ebbe a mártásba nem kerül nálam.
Ami még lényeges: a hosszú főzési idő. Nem mintha 3 óra kellene a ledarált húsnak vagy az apróra vágott zöldségnek, de ennyi idő, ami alatt az ízek tényleg összesimulnak, semmi "nem lóg ki", és besűrűsödik a mártás. Én most csak másfél órát főztem - azaz fele ideig - a fotózás előtt, s így a képen még nem is látható a kívánt eredmény. Nem csinálom gyakran, de érdemes rászánni az időt.
(S ha a kelleténél - vagy a felhasználástól függően - mégis több leve maradna, hagyjuk a felesleget a hűtőben kissé megdermedni, kenyérre kenve is finom lesz.)
Időigényes, de véleményem szerint nagyon kiadós, gazdaságos felhasználása az önmagában talán nem túl nagy mennyiségű húsnak.
Párom néhány napot volt idehaza (azaz Budafokon) a héten, de a reggelin és ebéden túl nem sok időt tudtunk együtt tölteni, én tanítottam, ő javított, volt, hogy csak hajnalban feküdt le. Ma pedig már visszatért a nomádportára. Mivel ő nagyon szereti a húsfélét, többek közt ez a mártás is elkészült, idő hiányában egyszerűen csak főtt tésztával és reszelt sajttal ettük.
S bár ritkán iszunk alkoholt, ehhez az ételhez most jól jött volna egy pohár finom bor (csak nem jutott eszünkbe...)
Hozzávalók (kb. 3-4 liter mártáshoz): 50 dkg nem túl sovány darált hús (disznó, marha, esetleg csirke), kb. 5dl csirkealaplé, 3 szál sárgarépa, 1 kis darab zeller, 1 szál fehérrépa, 4 közepes paradicsom, 1 zöldpaprika, apróra vágott petrezselyem- és zellerzöld, 1 nagyobb vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1kk pirospaprika, kevés zsiradék, 1dkg vaj, 1dl tej és ízlés szerint só.
Elkészítés: a hagymát a zsiradékon üvegesre pirítjuk, rádobjuk a húst és így folytatjuk a műveletet. A zöldségeket és a zöldpaprikát megtisztítjuk, apróra vágjuk és hozzáadjuk az ételhez az áttört fokhagymával együtt. Amikor a hús és a zöldség már megpirult kissé, jöhet a pirospaprika és a zöldfűszer. Kevés sót adunk hozzá, majd fedő alatt hagyjuk, hogy a hozzávalók levet eresszenek az edényben. Amikor az étel zsírjára sül, újra és újra felöntjük egy kevés csirkealaplével. Így főzögetjük 3 órán át, s csak az utolsó félórában adjuk hozzá a kicsumázott, (leforrázott) és meghámozott paradicsomokat kisebb darabokra vágva. A folyamat végén pedig belekeverjük a vajat és a tejet, majd még egyszer összeforraljuk a mártást.
5 megjegyzés:
Ez nagyon tetszik! Egészen különleges lehet a végén hozzáadott tejtől.
Kicsit hasonlóan szoktam készíteni én is mártást/okat, de kíváncsi vagyok és egyszer ki próbálom így, mert vajat és tejet nem szoktam bele tenni, de ettől különleges és a hosszabb főzési időt sem bírtam kivárni:)
Ez nagyon tetszik nekem, Napmátka.
Valamikor sort kerítek rá majd.
Olvastam, hogy az olaszoknál is az igazán jó tésztára való húsos mártásokat nagyon sokáig rotyogtatják, akkor érik igazán össze, akkor lesz valóban finom.
Hm... jól hangzik! :)
Hasonlóan készítem a bolonyai mártást, mármint ami a főzési időt és a hozzávalók nagy részét illeti.Petr. gyökeret nem-, de sűr. parad. teszek bele, hogy jó paradicsomos legyen. Mindég másnapra főzök és a mártás főzése általában nem okoz problémát, mert úgy is a konyhában vagyok. Amikor a kolléganőim azt mondják, hogy gyorsan összedobok egy kis bolonyait, akkor általában én nagyokat hallgatok. Nem értenék, mit vacakolok? Eddig csak egy adagot főztem, de igazad lehet a nagyobb mennyiséggel. A maradékot lefagyasztod?
Igen, lefagyasztom.
Tudom, hogy sokan az olaszos mártásokat is csak összedobják, vagy félkész termékeket használnak, de nekem azok valahogy túl paradicsomosak, vagy túl édesek, vagy túl savanyúak, ezért is inkább rászánom az időt, ha ilyesmit akarok készíteni.
Ráadásul ez is inkább idő- mint munkaigényes, valóban lehet közben mást csinálni.
Megjegyzés küldése