2009. november 8., vasárnap

Komjáti komló - krumplilángos - közvélemény-kutatás

Ében órákon itt ülök.
Szobádból kivert küszöböd
hallgat. Meztelen a kés.
Ma élünk. És ez is kevés.

(erős ildikó - hét ajtó - részlet)

Véletlenül ez a bejegyzés a k-betű köré csoportosult. Most vettem észre, hogy még a bevezető versrészletbe is jutott hét belőle.
A nomádporta még mindig kínál felfedezésre váró dolgokat. Párom észrevette, hogy a komló is megnő a kertben, hozott is belőle haza. Nem sokat tudok erről a növényről, jelenlegi, inkább száraz állapotában elsősorban tea készítésére alkalmas: azt olvastam, hogy a teája jó alvást biztosít. Ez mondjuk rámfér, mert nem vagyok jó alvó. Könnyen elalszom, az nagyon megy, de nem alszom jól.
Majd kipróbálom komlóval... De komolyra fordítva a szót, ha valakinek vannak ötletei a felhasználást illetően, szívesen várom. (Ezzel lusta módon megspórolom az időt, amit a keresgéléssel magam eltöltenék.) Természetesen a friss növény hasznosítási lehetőségei is érdekelnek, hiszen a portán lesz jövőre is.
Egyébként nagyon kellemes az illata, egy kicsit a sörre emlékeztet.

A hideg novemberi napokra hoztam egy finom rágcsálnivalót. A krumplilángos tájegységenként más-más ételt takar. A kelttésztás változattól eltérően ez olyan krumplis tésztából készül, mint a derelye, vagy a szilvásgombóc - egy picit több liszttel. Sütőben kell megsütni, és fokhagymával megkenve, tejföllel vagy éppen baracklekvárral is nagyon finom - attól függően, hogy édesen vagy sósan ennénk. De csinálhatunk hozzá egy zöldfűszeres mártogatót is.
Amikor a mákos buci receptjét feltettem tavasszal, sokan jelezték, hogy nem ismerik a krumplis tészták sült változatait. Pedig nagyon finomak, és másnap is élvezhetőek.
(A nomádporta környékén egyébként "grujalángos" néven hasonló, de lágyabb tésztát készítenek. Gyuródeszkán nyújtják palacsinta formájúra, és ott serpenyőben sütik - munkásabb változat, mint az általam ismert.)

S végül egy pár sor a legutóbbi közvélemény-kuatásról. Köszönöm, hogy ennyien részt vettetek, összesen 299 szavazat érkezett. A mandula már a kezdetektől vezette a mezőnyt, és fölényesen győzött 33%-kal. Második helyen 25-25%-kal holtversenyben a mák és a dió (pedig meg voltam róla győződve, hogy a mákot többen szeretik.) S végül 17%-ot kapott a mogyoró, ami arra sarkall engem, hogy mogyorós receptek után nézzek.
(Azt sajnálom csak, hogy a gesztenye - mint szintén itthon is megtermő, hasonlóan felhasználható termény kimaradt. Érdekes lett volna látni, hol végez.)

Krumplilángos
Hozzávalók: 1 kg héjában főtt, hámozott, áttört krumpli, kb. 45-50 dkg rétesliszt, 2kk só feltétnek: (amit szeretünk), tejföl, fokhagyma, sajt vagy baraclekvár, esetleg mártogató

Elkészítés: A krumplit a liszttel és a sóval masszív tésztává gyúrjuk, majd 3-5 mm vastagságúra nyújtjuk (attól függően, mennyire ropogósan vagy puhábban szeretjük a lángost.) Ezután derelyevágóval formázzuk: én többnyire téglalapokra vágom, és középen bevagdosom, de lehet más alakúra is metélni.
180 fokos sütőben aranybarnára sütjük, közben egyszer megfordítjuk. Gyorsan sül, ne hagyjuk kiszáradni.

Lehet leves után második fogás, vagy csak délutáni nassolnivaló.

15 megjegyzés:

Makka írta...

Ezt biztosan ki fogom próbálni! Amit sóval lehet megszórni vagy fokhagymával kenegetni, mindig jöhet.:)
Régen a nagymamám is csinált krumplilángost, de már nem emlékszem rá, hogyan. Abban biztos vagyok, hogy kerek volt és baracklekvárt adott hozzá mindig. Már annak, aki megette, mert én aztán akkoriban szinte semmit.

A komlóhoz: a zsenge hajtásai úgy használhatók, mint a spárga.
Virága száraz csokrokba vagy füzérekbe használható.
Egy csésze komlótea lefekvés előtt hasznos nyugtató (azt tudni kell róla, hogy dög keserű), de kontraindikált depresszió esetén.
Jól keverhető macskagyökérrel, amely csökkenti a feszültséget és a szorongást, valamint golgotavirággal is.

Hédi írta...

Nagyon szeretjük! Szigetközben ez a krumpliberé, de kéz között lapított lepénykéket készítünk vizes kézzel, és palacsintasütőben, kevés olajban sütjük.
Kedves Napmátka, gratulálok, élmény ezt a blogot olvasni!

chriesi írta...

Juj ezt hamar meg kell sütnöm!

Palócprovence írta...

Nálunk krumplilaska vagy egyszerűen csak laska. Dédanyámnál még a sparhelt tetején sült, otthon a rezsó vasán, én pedig száraz, azaz olaj nélküli palacsintasütőben sütöm. Utólag kell olvasztott zsírral, esetleg olajjal megkenni. Sózva, de cukrozva is finom! :)

A komlót kenyérsütéshez is lehet használni. Itt írtam is a komlós korpa készítéséről:
http://palocprovence.blogspot.com/2009/08/kenyer-paloc-konyhan.html

Daisy írta...

Krumplilángosként ettem gyerek koromban és a sparhelt tetején sült, mint Palócprovence írja, de mi csak sósan ettük. Száraz serpenyőben sütöttem már én is, hogy a gyerekeim is megismerjék.

Vesta írta...

Sparhelt tetején sütve, olvasztott zsírral megkenve, nem is volt attól jobb!

chilii írta...

a komló sörbe való! :) láttam is hogyan csinálta Hugh a River Cottageben ;) én erről a teaként ivásról nem hallottam még, én azt olvastam, hogy a párnába kell tenni a komlót, és úgy is segít az alvásban.
a krumplilángos pedig ki lesz próbálva, köszi!

duende írta...

Hm... én is emlékszem erre a lángosra. Anyu szokta csinálni, mikor maradt főtt krumpli.
Én a komlós kovászos kenyérről hallottam, aputól. Azt mondja, nincs is annál finomabb!

duende írta...

Tettem föl hozzám egy bejegyzést a komlóról! :)

napmátka írta...

Köszönöm mindenkinek a segítséget! Szemezgetem az ötleteket....

Felhőlány írta...

Felénk tócsninak nevezik a krumplilángost, Mamám és Nagymamám is készíti. Én a bő olajban sütés miatt hanyagolom... de szeretem... :)

napmátka írta...

Tócsni nálunk is készül, s azt tényleg bő zsiradékban sütjük, de azt reszelt nyers krumpliból, lisztből készítjük. Van is fenn a blogomon.

Hanczur írta...

Egyik ében óra most jó nagyot reccsent
Nem bírta a fája, úgy látom, hogy szétment
Nem jó ez már széknek, időt sem mér régen
Ébenfája tüzét ábrándozva nézem...

Felhőlány írta...

Kicsit belekeveredtem a mondanivalómba... Igen, tudom, a tócsni más, a flatyeszra gondoltam... A krumplilángost nevezik így felénk... Gyakorlatilag ugyanez a recept, és igen, vagyis nem bő olajban sütve, hanem sütőben... ;o)

Renata írta...

Komlólével készítettem régebben kenyeret.