2011. március 27., vasárnap

Aranyalma kompót sáfránnyal és zöld teával

Valahányszor mentesülni tudsz körülményeidtől: határtalan ragyogásként kibontakozik benned a végleges állapot, melyben azonos az élet és halál.
(Weöres Sándor)


A kert, a ház megtelt illatokkal. Nem az ébredő földével, hanem már a színes virágokéval. Mindkét aranyeső bokrunk kinyílt szinte egyik napról a másikra, a krókuszok, nárciszok már teljes pompában. Meglepően sok ibolyánk van idén a kertben, jóval több, mint hóvirág. Itt-ott már kutyatej sárgállik, vadárvácska és nőszirom kéklik. De a nehéz illatokért főleg a jácintok felelnek. Az orgonabokrok is belehúztak, nagy leveleiknek és virágaiknak sok-sok nap kell még. Virágzik a japáncseresznye nálunk, és néhány gyümölcsfa is a közeli kis utcákban. Tulipánt még nem láttam, azaz csak a zöldjét, persze.

Egyetlen hiányérzetem továbbra is a füge, nem tudom, ültethetek-e végre idén. Mert minden évben terv. De igazából kevés a hely a kertben, és főleg foglalt a napos, déli, szélmentes fal, ahol talán jó lenne neki. Meglátjuk.

A fenti idézet ezúttal a születés-név-nőnapi ajándékomról jutott eszembe, párom ismét meglepett néhány új könyvvel.
Ma pedig egy kis édességre vágytam, innen a kompót ötlete. Nekünk ugyan nem okozott megterhelést a cukor emelkedő ára, mivel nem szoktunk venni. Ugyanezt a benzinről nem mondhatom el... De vissza a kompóthoz! A szokott módon ebbe is méz került, fűszerek: fahéj, vanília, szegfűszeg, citromhéj, narancshéj, és ráadásként egy kevés sáfrány. Egy adag zöld teát is belefőztem. Friss, tavaszi, nem túl édes, kicsit savanykás íze lett. A korábbi, narancsos változatéval nem tudom összehasonlítani, arra már nem emlékszem. De ez éppen jó. Én melegen szeretem, párom hidegen.

Hozzávalók (6-8 személyre): 4 nagy aranyalma (golden), 1 jonathán, 1 citrom, narancshéj, 8-10 egész szegfűszeg, 2 rúd fahéj, 2 dl közepesen erős zöld tea, csipet só, csipet sáfrány, 4-5 ek méz, pár csepp vaníliakivonat

Elkészítés: Egy közepes méretű fazekat félig töltöttem hideg vízzel. Belecsavartam a megmosott citrom levét, majd nagyobb darabokra vágva beletettem a héját is. Narancshéjat is dobtam bele. Utána a megmosott almákat kimagoztam, és héjastól kb. 1 cm széles cikkekre vágtam, rögtön bele a vízbe. Beletettem a fahéjat, a szegfűszeget, a sót és a sáfrányt. Felforraltam, majd kis lángon, gyöngyözve főztem 4-5 percet, eközben a mézet is beletettem, a vaníliát és a zöld teát.

(Minket nem zavart a gyümölcs héja, bár most készítettem először így.)

3 megjegyzés:

MJ írta...

Igazi "virágeső" van nálatok. Én is inkább hidegen szeretem a kompótokat és a gyümölcsök héja abszolúte nem zavar. Kompótban kicsit a kajszié igen, mert felszíne "bizsergeti" a nyelvem.

Foodafok írta...

Szerintem nagyon finom. Nyugtató hatással van egy ilyet eszegetni, mondjuk egy kandalló előtt, hintaszékben ücsörögve, kockás plédbe takarózva.

Formanek Csenge írta...

Pályázat Gasztrobloggereknek!

Keressük a legjobb tokaji borecetes recepteket!

A Tokaji Borecet Manufaktúra Magyarországon egyedülálló módon kiváló minőségű tokaji borokból készít borecetet. A magas minőségű alapanyagokra garancia, hogy a szakmai berkekben is elismert Tokaj Nobilis borászat borait használjuk fel boreceteink készítéséhez.
Célunk, hogy kiváló alapanyagként hozzájáruljunk az Ön ételei magasabb minőségéhez!

Receptversenyünkre gasztrobloggerek jelentkezését várjuk, akik tokaji borecettel készült fogásokkal indulhatnak. Jelentkezés esetén postázzuk teljes mintapalettánkat, ezek segítségével kell az ételeket elkészíteni. A legjobb recepteket kiválogatjuk, és készítőjük nevével egyetemben publikáljuk egy Magyarországon elsőként megjelenő borecetes kiadványban.

Részletek:

http://tokajiborecet.hu/hirek/palyazat-gasztrobloggereknek