A haiku kettőt tesz költővé, amint a szerelem kettőt, szeretővé.Leírója nem sámán, nem szónok, nem sebész; elolvasója nem alávetett, nem elszenvedő, nem tétlen. Találkozva e fókuszban, oldva oldódhatnak, gyógyulva gyógyíthatnak s válnak, míg vállalják, valami Harmadikká.
Aszketikus forma, próteuszi műfaj, eleven mentalitás; időt, teret inkább teremt, mint fogyaszt.
Boldogok, akik - ha egyetlen haiku pontjában is - találkozhatnak és megérinthetik egymást.
(Fodor Ákos)
Vannak az én konyhámban is kivételek. Vagyis előfordul néha-néha olyan hozzávaló, amely nem felel meg az általános elvárásaimnak, hogy hazai termésű (tenyésztésű) és az idényhez köthető legyen.
Ezek azok a csábítások, amelyek már viszonylag könnyen hozzáférhetőek (esetemben ez azt jelenti, hogy a helyi kisboltban is kaphatóak), valamikor megkóstoltam, megszerettem őket, de továbbra is úgy gondolom, hogy a főzéshez bőséges választékot kínál a hazai piac.
Emellett persze én is eszem déligyümölcsöt, használok citromot, kókuszt, kávét, kakaót, teát és néhány, mára igen elterjedt fűszert. Szeretem a tengeri halakat. A magyar után a görög konyha áll hozzám közel. Nagyon szeretem a fekete olajbogyót. Ugyanígy az avokádót is, ha olyan darabhoz juthatok, ami tényleg puha, érett, de szép zöld a húsa. Az az igazi, ha már a héja szépen, könnyen elválik.
Most sikerült ilyen értékes darabokat találnom. Az avokádókrém pedig nem újdonság, nincs benne semmi különleges. Számos változatát megtaláljátok a különböző blogokon vagy szakácskönyvekben. Igazából nekem is a Paleolit szakácskönyv juttatta eszembe, hogy milyen régen csináltam.
Amiről még hírt akartam adni Nektek, az a kis fügefám.
Bár júliusra továbbra is az az egy gyümölcs várható (hihetetlen, mennyit nőtt egy hónap alatt), további kb. 20 kis gyümölcskezdeményt számoltam meg a fán, vagyis ha az ősz szép hosszú lesz, komolyabb termésre is van kilátás már idén.
Mindenképpen szeretnék még fotókat csinálni majd róla, és persze nem feledkeztem el a festett kerámiaibrikről sem - talán holnap már megnézhetem, hogy néz ki mázazás, égetés után.
Íme tehát az én avokádókrém változatom, sok petrezselyemmel és pirított dióval szeretem - bár az utóbbi hozzávaló a képen most nemigen látszik:
Hozzávalók (4 személyre): 2 nagy, érett avokádó, 4 gerezd fokhagyma, 2 ek citromlé, frissen őrölt zöldbors, 1 csokor petrezselyem, 1 ek durvára vágott vagy darált, pirított dióbél, só
Elkészítés: A megtisztított, kimagozott avokádót nagyobb darabokra vágva egy tálba tesszük. A petrezselymet a fokhagymával együtt apróra vágjuk, és hozzáadjuk az avokádóhoz. Villával összetörjük, belekeverjük a citromlevet, a diót, és sóval, borssal ízesítjük. Tálalás előtt behűtjük.
Pirítóssal vagy friss rozskenyérrel az igazi. Paleoknak paleo kenyérrel.
Hagyjunk egy kis időt rá, hogy az ízek összeérjenek, de ne tegyük el másnapra, mert szép színéből veszít addigra.
6 megjegyzés:
Az avocadoért én is rajongok, nagyon finom gyümölcs. És a görög konyháért is, sokkal inkább, mint az olaszért.
Szurkolok a kis fügefádnak! Nelem meg van egy picurka citromfám és már a 2. virág nyílt ki rajta és még legalább 7 bimbó van rajta! :)
De muszáj lesz átültetnem, nem tudom hogy fogja viselni...
De jó, hogy benéztél! Én is időről-időre bekukkantok ám Hozzád, és még mindig csodálom kifogyhatatlan kreativitásodat, ha kevesebb is az időm a hozzászólásokra.
Az avokádóról természetesen Te is eszembe jutottál, meg az a gyönyörű fotó a blogodon!
Citrom, hajrá!:)
Én úgy vettem észre, a fügén minden éven nagyon sok gyümölcskezdemény marad, függetlenül az időjárástól. Nem tudom elképzelni sem, mi kellene ahhoz, hogy mind megnőjön és beérjen? :)
Nekem még nincs tapasztalatom e téren, legfeljebb a szomszéd fák nézegetésében. Elvileg szélvédett hely, meszes talaj, folyamatos napsütés, de azért a gyökerekre némi eső és árnyék szükségeltetik a fügének. Nálunk a szélvédettség csak részben adott, de igyekeztük déli oldalra ültetni.
Viszont azt is tudomásul kell vennünk, hogy a füge nem igazán nálunk van otthon.
A kis kezdemények most az őszi termés ígéretei, de ami télre marad a fán, az elvileg már a következő év első termése (...lehet, ha nem fagy le, nem potyog le, stb.)
Ki fogom próbálni, nagyon jó
Megértem Napmátka. Én is sokkal kevesebbet kommentelek, mint régen. Friss blogolósok beleestünk mind ebbe, aztán rájön az ember lánya, hogy egyszerűen nincs rá idő...
Megjegyzés küldése