2010. szeptember 19., vasárnap

Rozé csokoládétorta

A teljes öröklét: idő-nélküli.
A teljes működés: változás-nélküli.
A teljes hatalom: erő-nélküli.
A teljes tudás: adat-nélküli.

(Weöres Sándor: Tíz erkély - részlet)

Én nem vagyok egy borbarát, így talán a hozzáértők majd felülbírálják e párosítást. Mivel alig fogyasztunk alkoholt, a bor is inkább néhány étel kedvéért van (ha van) itthon.
Ez az időszak azonban mégiscsak a szőlőé, a szüreté s a boroké természetesen. És az ehhez kapcsolódó hangulatot, a szőlőlevelek tarkaságát, az őszi napfény melegét, a szabadban főtt étel ízét én is szeretem. Tavaly Otelló tortát sütöttem, idén pedig szerettem volna kipróbálni egy mázzal együtt sütött, sötét, markáns ízű csokoládétortát. Ehhez jött az ötlet, hogy ne a szokásos rummal vagy vaníliakivonattal, hanem valamilyen borral gazdagítsam. S bár úgy tudom, a csokoládéhoz inkább a vörösborok illenének, én egy könnyebb magyar rozét (Promontorbor) választottam.

Azt sajnálom csak, hogy a tetején a 86%-os étcsokoládéból készült forgács jóval világosabbnak hat, mint a táblában, de ez talán annak betudható, hogy túlságosan vékonyra forgácsoltam.

Az édesség nálunk ritka vendég mostanában, és inkább kipróbálni vágytam ezt az ötletet, mintsem édességet enni. Ezért egy kisebb adagban készítettem el, de az alábbiakban már a 4 személyre szóló hozzávalókat közlöm.
Arra felhívom a figyelmet, hogy én általában jóval kevesebb cukrot használok, mint a süteményreceptekben szokás. Így lehet emelni a megadott mennyiséget, ha valaki nem érezné elég édesnek.

Hozzávalók (4 személyre):
200 ml rétesliszt, 180 ml barnacukor, 100 ml tejszín, 60 ml olvasztott vaj, 4ek rozébor, 8ek sötét kakaó (20-22%-os kakaóvaj tartalommal), 2tk sütőpor, 2 csipet só, 200 ml melegvíz
a tetejére: 70-90%-os keserű csokoládéból készült forgács

Elkészítés: a lisztet 160ml barnacukorral, 4ek kakaóval, a sóval és a sütőporral elkeverjük. A folyékony hozzávalókat, a tejszínt, az olvasztott vajat is összekeverjük, majd a lisztes süteményalaphoz adjuk. Végül belekerül a bor. Egy kisebb tepsibe vagy tortaformába öntjük a masszát. A megmaradt barnacukrot elkeverjük a félretett 4ek kakaóval és egyenletesen rászórjuk a sütemény tetejére. Óvatosan ráöntjük a melegvizet. Összekeverni nem szabad!
165 fokra előmelegített sütőben kb. 35-40 percet sütjük. Akkor jó, ha a csokiöntet már homogén a tetején, de a széle nem sötétedik meg.
A tűpróba a csokimáz miatt nem működik itt, de nem is kell, hogy a tészta teljesen átsüljön, jó ha kissé nedves (krémes) marad.

Melegen és langyosan is nagyon finom, de ez esetben természetesen nem tudjuk csokoládéforgáccsal díszíteni. Ha ezt is szeretnénk, akkor hűtsük ki kissé, és úgy kerülhet a tetejére a csokoládéforgács. Ha szépen szeletelni szeretnénk, akkor mindeképpen kapcsos tortaformában süssük, és várjuk meg, míg alaposan kihűl.

Önmagában is, rozé borral is, de egy kis tejszínnel is különleges édesség. A csokoládéimádóknak biztosan bejön, és a bor íze is finoman érvényesül, nem tolakodó.

(A csokimázzal együtt történő sütés ötletét Beleznay Tamás adta a Nők Lapja idei 37. számában.)

8 megjegyzés:

"saját levében" írta...

Én borbarát vagyok, most szopogattam el egy tokajis csokit. Azt hiszem össze tudnék barátkozni ezzel a rozés dologgal is...

lúdanyó írta...

Hú, ez nagyon jó lehet :) (olyan mint a klasszikus angol self-saucing pudding)

Ms. Poppy írta...

Csodaszépet alkottál! A fotód pedig zseniálisan hangulatos.

Csibe írta...

Úúúú, de nagyon tetszik, és milyen szép!!!

Ízlésszindróma írta...

Én szeretem a borokat, így aztán pláne felcsigázó ez a gyönyörűséges csokis torta!

Daisy írta...

Jó ez a boros változat.
Én is Nők lapjából készítettem el a forróvizes sütit és nagyon ízlett.

chriesi írta...

Eszméletlenül hívogató! Hallom ahogy mondja, süss meg te is! :)

szuzi írta...

Egy meglepetést szeretnék neked adni. :-)