Kökénytea

Lassan nekilátunk, hogy a konyhában hasznosítsuk az ősszel gyűjtött kincseinket. Mivel kökényből is többet gyűjtögettünk, mint ami elfogyott volna, kiterítettük a komjáti padláson száradni, majd a fővárosi otthonunkba is hoztunk belőle. Valamiért úgy gondoltam, hogy a kökényt talán felhasználhatom úgy, ahogy a csipkebogyót szoktuk, vagyis készíthetek belőle azonos módon teát. Meglepődtem, amikor a világhálón csak olyan receptekkel futottam össze, ahol a növény virágjából készítenek teát. Mindenesetre egy próbát megér - gondoltam -, s ennek szellemében tegnap egy bő maroknyi (már fonnyadt, de még nem teljesen száraz) kökény húsát kissé bevagdostam, majd leforráztam. Mára szépen kioldódott a szín és a különleges, kicsit savanykás, gazdag ízvilág, igazi üdítő élményben volt részem. Persze mindezt lehetne fokozni további fűszerek hozzáadásával, de én most a gyümölcs saját ízére voltam kíváncsi. Nem csalódtam.