Napon készült rózsakivonat

Aki még nem olvasott gasztrohorrort, az most párom komjáti blogján megteheti... de az érzékeny gyomrúaknak inkább azt ajánlom, hogy hagyják ki (maradjanak velem!), és lássuk mi lett az egyhetes kísérletezésem eredménye:

Az előzményekről itt olvashattatok. Meg kell mondjam, kíváncsian vártam én is az eredményt. Végül kivonatnak neveztem el, mert állagában nem szirup (csak kevés cukrot használtam a folyamat elősegítésére), inkább víz, viszont a rózsavíz lepárlással készül, nem így.
Arra számítottam, hogy majdnem átlátszó folyadékot nyerek majd, függetlenül a felhasznált rózsaszirmok színétől. De végül is ez nem párlat, az eredmény egy enyhén sárgás színbe játszó, intenzív illatú kivonat lett.
Abban nem tévedtem, hogy a cukor mennyiségét nagyon el kell találni. Több üvegnyi rózsaszirommal kísérleteztem. Az vált be, ahol csak nagyon kevés cukrot tettem bele, épp csak megszórtam a szirmokat. Valamennyi azonban kell bele, egyrészt, hogy beindítsa a folyamatot, másrészt, hogy valamelyest tartósítsa a fonnyadásnak induló, nedvességüket vesztő szirmokat.
Az első két napban nem volt leszűrhető folyadék, a harmadik naptól viszont rendszeresen szűrni kellett. Én ezt kétszer is megtettem egy nap. Nem volt nagy mennyiségű ugyan a folyadék, de nem akartam, hogy az alsó szirmok idő előtt romlásnak induljanak.
Igazából ez lenne a lényeg: figyelni arra, hogy a szirmok folyamatosan veszítsék el a nedvességtartalmukat, fonnyadhatnak közben, de nem szabad rothadniuk. Ezért ne álljanak nedvességben, és jól szellőzzenek. A cukor természetesen elszív valamennyi nedvességet, de ha csak keveset használunk, akkor nem áll össze, hanem segítségünkre van a folyamatban.
Arról is meggyőződtem, hogy nem kell letakarni az üveg száját. Sőt, jobb, ha nyitva van. Illetve gézréteget tettem rá a kíváncsiskodó bogarak távoltartására.
A szirmokat - bár összeesnek az üvegben - naponta ütögetéssel érdemes fellazítani - ismét csak a romlás elkerülése végett. Az üveg illatáról is érezhető, hogy egészségesek-e a szirmok.
A folyamatot nekem ebben a melegben és napsütésben egy hétig sikerült fenntartanom a szirmok cseréje nélkül, bár az első két napban tettem rá még friss szirmokat.
Két hagyományos méretű befőttesüvegnyi sziromról összesen 1dl folyadékot sikerült nyerni ennyi idő alatt. (akinek több türelme van, nagyobb mennyiséggel is játszhat.)
Én már annak is örültem, hogy sikerült megcsapolnom a szirmokat, és nem lett kudarc a kísérletből, mert - bár az elvet értettem - a kimenetele számomra elég bizonytalannak tűnt.
Titkon reméltem is hozzászólásokat (segítséget) olyanoktól, akik már próbáltak hasonlót - de ezek nélkül kellett boldogulnom. Annak is örülök, hogy főzés és más komolyabb beavatkozás nélkül sikerült kivonatot nyernem a még élő sejtekből.
Ahogy már jeleztem korábban, ezúttal nem a legmegfelelőbb rózsák állnak rendelkezésemre, de a kivonat így is aromás, illatos lett. Bízom benne, hogy jó lesz majd süteményekbe, desszertekbe.

A RECEPT - most már pontosítva - az eredeti bejegyzésnél dölt betűvel szedve olvasható.