Sárgarépazselé

ijesztő mélységek peremén
egyensúlyozó létemet élve
talán csak a zuhanástól félek

(erős ildikó - élettér 1)

Ilyet még nem csináltam eddig. Ezért különösen örülök, hogy nem lett lekvár belőle, annál is inkább, mert nem zselatint, hanem gyümölcspektint használtam az elkészítéséhez. Öcsém holnap készül hozzánk, és esetében bizony minden fellelhető konyhai tudást össze kell szedni. Ugyanis egyrészt vegán évek óta, másrészt pár hónapja egy diétát is tart, ami további élelmiszereket is kizár a lehetőségek közül. Rá gondolva akartam készíteni valamilyen zöldséges fogást, ráadásul olyat, amit akár el is vihet magával haza, ha nem itt fogyasztja el.
Hasonló megjelenésű (de azért mutatósabb) zselét a Szakácsok könyvében nézegettem, persze megint átalakítottam a receptet. Nem akartam a folpackkal sem bajlódni (amúgy sem használom a háztartásomban), ezért puha, vékony falú műanyagdobozokat használtam, olyanokat, amiben a bogyós gyümölcsöket árulják a piacon. Ezeket akár ki is lehet fordítani, így élt bennem a remény, hogy sikerül majd kihalászni belőlük a zselét.
Annak is nagyon örültem, hogy a répalé már melegen bíztatóan sűrű állagot vett fel, pedig fogalmam sem volt, hogy mit szólnak majd a gyümölcspektinnel egymáshoz. Cukor természetesen nem került bele (még mindig nem szeretem az édes zöldségeket - s ezért tesóm sem úgy kapja.) Sőt, belefőztem egy kis darab zellert és pár szál petrezselymet, hogy végképp elvegyem az édeskés ízt. Nagyon jó színe és kellemes íze lett. Kicsit türelmetlen voltam az első adag ellenőrzésével, de már lehetett szeletelni. A második kép kicsit később készült, azon már élesebb a vágásfelület. Most ilyen egyszínű lett a zselé, de biztosan sokféle módon lehetne színesíteni, rétegezni (más főtt zöldségekkel, zöldfűszerrel, esetleg húsfélével.)
Az egész zöldséget külön főzöcskéznem nem kellett, mert sós vízben eltett bébirépát használtam ezúttal.

Hozzávalók: 3 doboz bébirépa konzerv (sós vízben főtt, 400gr/doboz), 2-3 szál petrezselyem, 1 kis darab zeller, 1 csomag gyümölcspektin (nálam most Dr Oetker 3:1)

Elkészítés: Egy doboznyi bébirépát beleteszünk a turmixgépbe levével együtt. Ráöntjük a másik két doboz leszűrt levét is. Hozzáadjuk a gyümölcspektint. Összeturmixoljuk. Ezután egy kisebb edénybe öntjük és felforraljuk. Beledobjuk a petrezselymet és a zellert. 3 percig erősen forraljuk, majd elzárjuk alatta a gázt. Ha már kissé meghűlt (de még meleg), kezdhetünk dolgozni vele. Kivesszük a zellert és a petrezselymet. A félretett egész répákat a zselébe mártogatva a dobozokba rétegezzük. Figyelünk rá, hogy minél kisebb hely maradjon a zöldségek között. Az egyes rétegeket meglocsoljuk a zselével.
Ha átlátszó dobozunk van, az még jobb, mert akkor látjuk, hogy minden apró résbe szépen befolyt-e a zselé. Ha nem, akkor óvatos rázogatással segíthetünk ezen. Nekem elég kicsi dobozaim voltak, ezért csak két rétegben raktam le a répát. (Azt nem tudom, hogy a gyümölcspektin képes-e sokkal magasabb építmény stabil megtartására, a dupla réteggel nem volt gond.) A tetejét is zseléréteg zárja. Először szobahőmérsékleten hagyjuk megdermedni, majd hűtőbe tehetjük. 2-3 óra múlva már szeletelhető (de ha 6-8 órát tudunk várni vele, akkor az a második képen látható minőséghez jutunk.)

Ebből a mennyiségből kb. 5 kisdoboznyi zselé lesz. (A dobozok űrtartalma egyenként 2 dl.)
A fotózáshoz levágtam az első szeletet, hogy látni lehessen az egész répákat is.