2009. június 5., péntek

Sárgarépazselé

ijesztő mélységek peremén
egyensúlyozó létemet élve

talán csak a zuhanástól félek

(erős ildikó - élettér 1)


Ilyet még nem csináltam eddig. Ezért különösen örülök, hogy nem lett lekvár belőle, annál is inkább, mert nem zselatint, hanem gyümölcspektint használtam az elkészítéséhez. Öcsém holnap készül hozzánk, és esetében bizony minden fellelhető konyhai tudást össze kell szedni. Ugyanis egyrészt vegán évek óta, másrészt pár hónapja egy diétát is tart, ami további élelmiszereket is kizár a lehetőségek közül. Rá gondolva akartam készíteni valamilyen zöldséges fogást, ráadásul olyat, amit akár el is vihet magával haza, ha nem itt fogyasztja el.
Hasonló megjelenésű (de azért mutatósabb) zselét a Szakácsok könyvében nézegettem, persze megint átalakítottam a receptet. Nem akartam a folpackkal sem bajlódni (amúgy sem használom a háztartásomban), ezért puha, vékony falú műanyagdobozokat használtam, olyanokat, amiben a bogyós gyümölcsöket árulják a piacon. Ezeket akár ki is lehet fordítani, így élt bennem a remény, hogy sikerül majd kihalászni belőlük a zselét.
Annak is nagyon örültem, hogy a répalé már melegen bíztatóan sűrű állagot vett fel, pedig fogalmam sem volt, hogy mit szólnak majd a gyümölcspektinnel egymáshoz. Cukor természetesen nem került bele (még mindig nem szeretem az édes zöldségeket - s ezért tesóm sem úgy kapja.) Sőt, belefőztem egy kis darab zellert és pár szál petrezselymet, hogy végképp elvegyem az édeskés ízt. Nagyon jó színe és kellemes íze lett. Kicsit türelmetlen voltam az első adag ellenőrzésével, de már lehetett szeletelni. A második kép kicsit később készült, azon már élesebb a vágásfelület. Most ilyen egyszínű lett a zselé, de biztosan sokféle módon lehetne színesíteni, rétegezni (más főtt zöldségekkel, zöldfűszerrel, esetleg húsfélével.)
Az egész zöldséget külön főzöcskéznem nem kellett, mert sós vízben eltett bébirépát használtam ezúttal.

Hozzávalók: 3 doboz bébirépa konzerv (sós vízben főtt, 400gr/doboz), 2-3 szál petrezselyem, 1 kis darab zeller, 1 csomag gyümölcspektin (nálam most Dr Oetker 3:1)

Elkészítés
: Egy doboznyi bébirépát beleteszünk a turmixgépbe levével együtt. Ráöntjük a másik két doboz leszűrt levét is. Hozzáadjuk a gyümölcspektint. Összeturmixoljuk. Ezután egy kisebb edénybe öntjük és felforraljuk. Beledobjuk a petrezselymet és a zellert. 3 percig erősen forraljuk, majd elzárjuk alatta a gázt. Ha már kissé meghűlt (de még meleg), kezdhetünk dolgozni vele. Kivesszük a zellert és a petrezselymet. A félretett egész répákat a zselébe mártogatva a dobozokba rétegezzük. Figyelünk rá, hogy minél kisebb hely maradjon a zöldségek között. Az egyes rétegeket meglocsoljuk a zselével.
Ha átlátszó dobozunk van, az még jobb, mert akkor látjuk, hogy minden apró résbe szépen befolyt-e a zselé. Ha nem, akkor óvatos rázogatással segíthetünk ezen. Nekem elég kicsi dobozaim voltak, ezért csak két rétegben raktam le a répát. (Azt nem tudom, hogy a gyümölcspektin képes-e sokkal magasabb építmény stabil megtartására, a dupla réteggel nem volt gond.) A tetejét is zseléréteg zárja. Először szobahőmérsékleten hagyjuk megdermedni, majd hűtőbe tehetjük. 2-3 óra múlva már szeletelhető (de ha 6-8 órát tudunk várni vele, akkor az a második képen látható minőséghez jutunk.)


Ebből a mennyiségből kb. 5 kisdoboznyi zselé lesz. (A dobozok űrtartalma egyenként 2 dl.)
A fotózáshoz levágtam az első szeletet, hogy látni lehessen az egész répákat is.

20 megjegyzés:

Unknown írta...

Óriási! S ez a virító szín! Csodás! Sárgarépaterrin ;) Szerint el fog ájulni öcsikéd ;)

Ez a gyümölcspektin a receptben pektines cukor, amit befőzésre szoktak használni? Azért kérdem csak, mert tiszta pektinem van, s hogy hogyan értendő a 3:1 arány.

erős ildikó írta...

Szia Beatbull!
Köszönöm! Én sajnos tiszta pektinhez nem jutottam hozzá (pedig örülnék), ez a Dzsemfix 3:1, leírása szerint pektin, dextróz és citromsav.
Elvileg a 3:1 arány azt jelenti, hogy gyümölcsök befőzésekor ezt is hozzáadva 3 rész gyümölcshöz kell 1 rész cukrot tenni. De én egyáltalán nem tettem hozzá cukrot - próba szerencse alapon - és működött.

Unknown írta...

Köszi a választ! Beazonosítottam a német termékkel.
Ok, legközelebb akkor gbt-re pektint viszek ;)

erős ildikó írta...

Köszi! (És majd szóban tájékoztatsz a felhasználási tapasztalatokról is, ugye?)

Unknown írta...

Persze, bár mivel nem szoktam befőzni és zseléket készíteni, ezért nem használom túl sűrűn - így nincs sok tapasztalatom vele.

Hanga írta...

Nagyon jó ötlet, és nagyon jól néz ki!

lúdanyó írta...

Napmátka, ez megint egy nagyon jó ötlet :) És milyen szép lett!!

Palócprovence írta...

Nagyon tetszik! :))

Makka írta...

Nagyon mutatós. Bezzeg nekem nincs egy ilyen nővérem. Igaz, öcsém sincs, akit meg el lehetne kápráztatni. Merthogy el lesz, az biztos.:)

Vesta írta...

Hogy tudsz ilyen jókat kitalálni? Csodaszép lett, és én is szívesen megkóstolnám!

Sallai írta...

Szenzációs! :-))

ManóAnyó írta...

Hú, ez nagyon jól néz ki! Ezt nekem is ki kell próbálni :)

trinity írta...

Napmátka, ez valami fantasztikusan gyönyörű!!! Öcséd el fog alélni!!!Ebbe szerintem sem kívánkozik cukor...

duende írta...

Nagyon elegáns! :) Igazán kitettél magadért, csodaszép! :)

Chef Viki írta...

Zseniális... Tátom a számat!

Önálló fogás? Vagy köret inkább?

Szeretnénk az öcséd véleményéről egy update-et :-)

erős ildikó írta...

Sziasztok!
Köszönöm a sok jó szót!
Öcsémmel ma mást ettünk (poszt később jön), a répazselés dobozokat viszi el magával. Kóstolás otthon.
Így az update kicsit később, de remélem, lesz!

Kata írta...

Nagyon kitettél magadért (illetve az öcsédért), nagyon ügyes vagy!

Renata Kalman írta...

Én is kíváncsi vagyok, hogy mit mond majd!
Újabb Napmátka-találmány!
Miket nem ehet a diétája miatt?

erős ildikó írta...

Szia Renáta!
Mint kiderült, már nem diétázik, de a vegetáriánus életmód azért marad. Nem is szigorúan vegán, mert olyan sütiket azért megeszik, amibe egy kis tej került.
De tavaly tényleg szörnyű volt a helyzet (ő sem élvezte), mert akkor egy butaság miatt kellett diétáznia. Megevett ugyanis egy lejárt szavatosságú, újrafagyasztott készételt, amit nem kellett volna. Ezután szájpenész alakult nála ki, amit az orvos a felírt antibiotikummal csak időlegesen tudott visszaszorítani. Így öcsém nekiállt a Candida-diétának, vagyis nem evett fehér lisztet, cukrot, mézet, édes gyümölcsöket. Szénhidrátot és krumplit is alig. S persze továbbra sem evett húst, tejterméket, tojást, így gyakorlatilag maradtak a savanykás gyümölcsök, élesztő nélküli barnakenyér és a zöldségek.
Most már sok dolgot eszik.

A zselé: nem jött be neki annyira, viszont a következő bejegyzésben szereplő kalácsokba beleszeretett. S mivel ő is egyre gyakrabban süt, ki akarja majd otthon is próbálni.

Andi írta...

Na ez már művészet :)