2009. október 8., csütörtök

Boros-fűszeres sült lilahagyma

Piros levéltől vérző venyigék.
A sárga csöndben lázas vallomások.

Szavak. Kiáltó, lángoló igék.

(Kosztolányi Dezső)


Ezt az ételt már régen ki akartam próbálni. Akit a recepten túl az elkészítés fázisai is érdekelnek, nézze meg a videót, innen vettem én is az ötletet. Bár Hugh kifejezetten karácsonyi fogásként készíti ezt az ételt, sőt, utal is rá, hogy a hagyma formája emlékeztet a karácsonyi díszekre - én úgy gondoltam, egy őszi ebédhez is jó lesz. Arról nem is beszélve, hogy szívesebben próbálom ki előre az ünnepi menüt. Ezúttal főként a fűszerezés miatt, mert magamtól biztosan nem jutott volna eszembe sem az, hogy a lilahagymát megsüssem, sem pedig az, hogy babért is tegyek hozzá. Utóbbi fűszer nem nagy barátom, így kíváncsian vártam a végeredményt. A hagymafélék közül a pedig a lilahagymát nem szoktam párolni-sütni, nyersen esszük, illetve salátákba kerül.
Én egy kisebb adagot készítettem, és sütés közben többször megforgattam a hagymadarabokat. Fólia alatt 180 fokra előmelegített sütőben háromnegyed órát sültek, majd fólia nélkül 190 fokon egy órát. Nem akartam olyan sötétre sütni, mint Hugh, viszont ugyanolyan szép leve lett, s az íze is izgalmas. Mivel ez is inkább kísérő fogás sültek mellé, én most egy adag fűszeres krumplit tettem be mellé a sütőbe (szintén egy kisebb tepsiben - pont elfért a kettő egymás mellett.)
Általában szeretem, amiket Hugh főz, elég sok receptje van nálam várólistán. A mára hatalmas vállalkozássá duzzadt River Cottage-on túl az általa indított Landshare mozgalmat is jó kezdeményezésnek tartom, utóbbinak az a lényege, hogy összehozza azokat, akik szeretnének földet művelni, növényeket termeszteni vagy állatokat nevelni azokkal, akiknak van ehhez földjük - lehetőleg közel. A "bérlő" pedig többnyire természetben fizet.

Hozzávalók (személyenként kb.): 4 kisebb lilahagyma, 2-3ek olaj, 4 babérlevél, 4 szem borókabogyó, fél deci vörösbor (portói), kevés só, 1kk barnacukor, frissen őrölt fekete bors

Elkészítés
: A lilahagymákat úgy tisztítjuk meg, hogy a gyökér felőli részt csak vékonyan vágjuk le, hogy sülés közben a zöldség ne essen szét. A hagymákat félbevágjuk. Egy kényelmes méretű tepsibe locsoljuk az olajat, ráfektetjük a fél hagymadarabokat a vágási felülettel lefelé. Megsózzuk, hozzáadjuk a borókabogyót, a babérleveleket, majd megszórjuk a barnacukorral és frissen őrölt feketeborssal. Végül meglocsoljuk a borral. Fólia alatt közepesen meleg sütőben háromnegyed órát sütjük, majd összeforgatjuk kissé, eltávolítjuk a fóliát s még egy órára visszatesszük a sütőbe.

Nagyon kellemes kisérője a sülteknek, de nekem a fűszeres krumpli mellé is jó volt.

Ma az egyik legnagyobb Mária-ünnep van: Magyarok Nagyasszonyának napja. A búcsújáró kegyhelyek ilyenkor ismét megtelnek az imádkozni vágyókkal és az érdeklődőkkel.
(Szent István ajánlotta az országot Mária oltalmába, és XIII. Leó pápa 1896-ban, a magyar millennium alkalmával az akkori esztergomi prímásérsek, Vaszary Kolos bíboros kérésére mint külön ünnepet engedélyezte Magyarország részére Nagyasszonyunk ünnepét.)

11 megjegyzés:

"saját levében" írta...

Nagy kedvencem a lilahagyma! Köszi, ezt kipróbálom!

Ízlésszindróma írta...

Nagyon tetszik a fűszerezése, imádom én is a babért, lehet hogy nálam is kipróbálásra kerül!

lúdanyó írta...

Nagyon jó lehet így a lilahagyma, mindenképpen kipróbálom.

Csibe írta...

Nagyon jól hangzik, szeretjük a lilahagymát.

szepyke írta...

Jáááááááj Napmátka!
Hát hagyma! Bárhogy, bármivel, bármikor. Fő, hogy mindenki egyen velem együtt, mert én aztán büdös leszek tőle, de kit érdekel???

Imádom!

szepyke írta...

Bocsánat, még valami, nálam a tojásrántotta, csakis lilahagymából lehet. Jó édes lilahagyma, megfesti a tojást. Megyek, feltépem a hűtőt!:)

trinity írta...

A formája tényleg olyan, mint egy karácsonyfadísz-eddig nem is jutott eszembe!
Nagyon finom lehet a babérral- kipróbálandó!!!!

Hanczur írta...

Nufi!
Én nem akarok a karácsonyfára lila hagymát!
Megigérem, hogy megeszem, mert virslisalátába kitűnő, és a zsíros kenyérre inkább a vöröshagymát kedvelem, de minden salátára jó.
Még rántottához is helyettesítheti a Weöreset.
Csak hagymaszagú karácsonyfát nem szeretnék!

erős ildikó írta...

Sütve nincs igazán hagymaszaga!

duende írta...

Hm... ez tutira fantasztikus! Hasonlit a nagy kedvencemre az olasz lilahagymasalátára, ami a blogomon is fenn van. Abban is sült lilahagymák vannak és boros is az is, valami isteni finom! :)

erős ildikó írta...

Igen, emlékszem arra a receptedre, nagyon klassz! Ki is próbálom...:)