Krumplilepény zöldségmártással

pereg a mélybe hull a kristály pillanat
mikor elengedted kezem s fekete falak
nyúltak értem mohó gyökereik fonva
ujjam alatt homok kapaszkodtam volna

(erős ildikó - fekete hold - részlet)

A fagyos éjszakák, a télikabátos napok itt kopogtatnak már november ajtaján. A sírokon hagyott hatalmas fejű krizantémok meghajolnak a hideg hatalma előtt - az életképesebb őszirózsák még kitartanak. Halottak napján korán sötétedik - aki inkább délután megy ma a temetőkbe, láthatja ahogy a gyertyák ezrei különös, ünnepi fénybe öltöztetik a sírkertet - mely talán ilyenkor szól a legkevésbé az elmúlásról. Néhány nap múltával persze csak az átázott csonkok, az összefagyott virágok szomorú, szürkésbarna pompája marad.

A hidegben jólesik a meleg étel. Krumpli még akad a kamrában, a lepényre való mártás kikerül a maradék zöldségkrémlevesből. Az egyszerűbb lepényhez a legutóbbi juhtúrós és halas változat után most Dulmina csinált kedvet - bár én mégiscsak tettem bele egy kevés lisztet, (hiába: a magyar ember tart néha attól, hogy nem lesz elég laktató az étel...)

Fél év elteltével páromat is hazaűzte tegnap a hideg a nomádportáról - a napló azért még folytatódik. Párom édesanyja egy kacsát, miskolci Géza barátunk pedig egy üveg finom erdélyi zakuszkát küldött nekem - ezúton is köszönöm!

Hozzávalók:
a lepényhez (lepényenként): 2 nagyobb krumpli, 2ek liszt, 1kk só, 1ek olaj a mártáshoz: a zöldségkrémlevest kissé jobban besűrítjük (a tetejére: sajt, petrezselyem, saláta)

Elkészítés: A krumplit megpucoljuk és nagylyukú reszelőn lereszeljük. Ne hagyjuk állni, barnulni, hanem azonnal keverjük bele a lisztet, a sót, majd egy kevés olajjal kikent serpenyőbe szétterítve süssük lassú tűzön, míg az alja pirosas lesz. Egy tányérra csúsztatva megfordítjuk, és megsütjük a másik oldalát is.

A tetejére kenjük a zöldségmártást, és sajttal megszórjuk. (Természetesen bármi más is jöhet a tetejére - akár sült gomba is, ha gyors feltétet akarunk.) Valamilyen salátát is ehetünk hozzá.