2009. február 3., kedd

Magyaros rizstorta mézes sült almával

Egyszer már készült nálam egy ehhez nagyon hasonló étel, itt tekinthető meg. A hasonlóság azonban inkább csak a külsőben mutatkozik meg, mert ezúttal például nem került az ételbe sem pörkölt alap, sem tojás, sem somlói bor. Ez utóbbi belefért volna, de nem volt itthon. Viszont az eredmény nekem kellemesebb. Párom meg végre látott valami egész kevés húst is a tányérjában, mert már félő volt, hogy válságos helyzetében előbb-utóbb bekopogtat Duendéhez, hátha maradt véletlen egy kis dinócsülök. A helyzet azért csak látszólagos, mert bár a posztolt ebédekből valóban gyakran hiányzik a húsféle (vagy csak az ízét adja), azért egyéb (magánjellegű) étkezések alkalmával be tudja pótolni a hiányt. De vissza a recepthez. Így készült:

10 dkg vajat egy nagyobb (fedős) serpenyőben megolvasztottam, és lassú tűznél megsütögettem benne 20 vékonyra szelt kolbászkarikát, majd szűrőkanállal kiszedtem, félretettem.
50 dkg gömbölyűszemű rizst tettem a vajra, kicsit pirítottam, majd hozzáadtam:
3 leforrázott, meghámozott paradicsom kockára vágott húsát, 1kk pirospaprikát, 2kk Csípős Rózsát, 1kk szárított zöldségkeveréket, 1 kisebb, apróra vágott vöröshagymát, 3 gerezd összetört fokhagymát, pár tekerésnyi zöldborsot és két csipet sót. Összeforgattam, majd fokozatosan engedtem fel vízzel, míg a rizs puhára főtt. A végén belereszeltem 4 dkg óvári sajtot, és beleszórtam némi petrezselymet.
Kivajazott kerek formába tettem, körben kiraktam az előzőleg kisütött kolbászszeletekkel (a képen ezek nem szerepelnek, mert párom kapta grátisz a saját adagjához), és kb. 20 perc alatt készre sütöttem. Kívánság szerint céklával és mézes sült almával ettük.

/Tegnap az időjóslásról és a gyertyaszentelésről bejegyzés híján sem ejtettem szót. Pedig a farsangi időszak is bővelkedik jeles napokban: ma Szent Balázs ünnepe van, és kinek ne jutna eszébe ilyenkor - ha nem a saját élmény, akkor - Babits Balázsolás című verse./

3 megjegyzés:

duende írta...

:))

Ha délben jött vóna, még ehetett vóna egy kis dinócsülköt! :)))

Elképesztően jól néz ki a rizstortád!!!
Annyira mutatós, gusztusos, hogy csak na.

És az az alátét, az miii??? Nagyon különleges az is.

napmátka írta...

Köszi!
Gondoltam, felteszem találós kérdésnek, hátha valaki rájön, mi is az ott a tányér alatt.
De nem, inkább elárulom: ez egy nagyon kemény fából (talán ében?) kézzel faragott mintanyomó. Talán eredetileg textilekhez készültek ilyenek, de én abból a célból szereztem, hogy süteményekbe nyomjak mintát, például mézeskalácsot díszítettem vele egy alkalommal. Itt láthatsz a teljes mintáról egy nagyobb képet:
http://www.napmatka.hu/grafika0088.jpg

duende írta...

Egyszerűen gyönyörű! Azt hittem, hogy gránitlap!

Nagy kincs! :)