Magvas gondolatok - VKF XXIII.

Fűszeres olajban pácolt diós házisajt darás kenyérrel

Ez egy olyan VKF-forduló, amire tényleg készültem. Jó előre méghozzá. A blogomat rendszeresen olvasók már láthatták e finomság első fordulóját, amikor a napok alatt lecsepegtetett sűrű joghurtból zöldfűszerek és vágott dió hozzáadásával elkészült a diós házisajt (recept itt), majd bekerült a fűszeres olajba (emlékeztetőül: a szőlőmagolajba fahéjrudat, erős paprikát, egész zöld borsot és babérlevelet tettem.) Ma eljött azonban a pillanat, amikor egy hét elteltével kivettem a sajtdarabokat az olajból, hogy megkóstoljuk. Azt mondtam, hogy ez a diós sajt már pácolás nélkül is finom, most azt mondom, így egészen különleges, pikáns íze van, legközelebb biztosan nagyobb adagban és még azon felül, ajándékba is készítek majd. Az erőspaprika a többi fűszerrel igazán jó munkát végzett. Ezúttal a napokban sütött darás kenyérrel ettük. Maga a pácolaj is olyan finom, hogy egy-egy falat közben még csepegtettem a kenyérre. Mmmm...

Diós házisajt olajban pácolva

képzelem a hegyek fáradt gerincét
arany napból szőtt tündöklő ingét

ezüst hangod ködfüggöny mögött
héja-szél száll meztelen fák fölött

(erős ildikó - a folyón túl - részlet)

Legutóbb, amikor a fűszeres joghurtgolyókat készítettem, kicsit elszámítottam magam, és a több nap alatt lecsöpögtetett sűrű, enyhén sós joghurtnak a fele megmaradt, abból nem készültek golyók. Gondolkodtam rajta, hogy mi legyen vele. Mivel párom egyre érdeklődőbb a sós-diós variációk iránt, úgy döntöttem, hogy készítek egy sajtot a hozzávetőlegesen 80 dkg joghurtból. Hozzákevertem 1kk metélőhagymát, 1 gerezd áttört fokhagymát és négy szem durvára vágott dióbelet, majd sajtot formáztam belőle, és 2 nagyobb, tiszta konyharuhába csomagoltam. Vágódeszkák közé helyeztem és egy üveg lekvárral lesúlyoztam. Így került a hűtő aljába még két napra. Ezután háromszögekre vágtam, egy részét így tettem el fogyasztásra, a másik felét pedig kisebb darabokra vágtam, üvegbe raktam. Egész zöldborsot, darabka fahéjat, 1 erős paprikát és 1 babérlevelet adtam hozzá, majd szőlőmagolajjal felöntöttem. Most így pácolódik, az ízét néhány nap múlva tudjuk ellenőrizni, de az olajból kimaradt diós sajt már önmagában is finom. A következő sajtomba pedig rókagombát szeretnék tenni. (Közben eszembe jutott: ez a recept akár az aktuális VKF-fordulóra is éppen megfelelő...)