Zöldbabos egytálétel

Ne zsúfold össze gyümölcseidet!
Egymás tapadó közelébe
tartósabban kényszerülve
- akár az emberek: rohadni kezdenek.

(Fodor Ákos)

Gondolkodtam már sokat rajta, hogy az ennyire egyszerű, gyakorlatilag receptleírást nem is igénylő ételeket érdemes-e közzétenni a blogon, vagy csak a különlegesebb fogásokat. De a statisztika és az olvasók visszajelzései azt mutatják, hogy ezek az ételek kedvelt ötletforrások, és talán már sokan észrevették, hogy nem időigényesek, nem drágák, ráadásul nem kell sok edényt összekoszolni miattuk. Mert más az, amikor az ember úgy főz-süt, hogy nem számít az idő, gyakorlatilag kikapcsolódik a konyhában, s más, amikor nem lehet a főzőcske a legfontosabb.
Ráadásul vegán és nem vegán változatban is könnyen elkészíthetők, csak rajtunk múlik, hogy pár karika sült kolbásszal tetézzük-e ezeket az egytálételeket, illetve hogy magában, vagy inkább köretként esszük.

Ezúttal azonban van egy apró hibája a dolognak: a babot meg kell pucolni. Ami viszont időbe telik, különösen, ha sok személyre, s valóban egytálételként akarjuk tálalni ezt a fogást.
Én viszont amellett vagyok, hogy a zöldbab ilyenkor kihagyhatatalan. Télen nem szoktam vágyni rá, sem fagyasztott, sem eltett formában - mert az nem ugyanaz. De ilyenkor...!

Tavaly szerencsés helyzetben voltam. A júliust a nomádportán tölthettük, s ott a bab is jól és bőségben termett. Nem kellett keresgélnem a zsengét, én döntöttem, mikor szedem le. (Na jó, a nagy esők egyszer-kétszer visszatartottak.)
Idén most ettem először. Eddig drága volt, vagy ahol láttam, öregecskének, szálkásnak tűnt.
A legutóbbi - már említett - piacozás alkalmával azonban igazán friss, szemrevaló babra akadtam, és 300 forintért választottam. Volt ugyan jóval drágább is, de nem volt szebb. A legolcsóbbat 280-ért láttam, az nem tetszett.
Utána már csak az volt kérdés, miképpen készítem el. Nagy kedvencem az a mód, amikor egy sajtos-sonkás besamelmártást készítek, ebbe forgatom bele az előzőleg sós vízben megfőzött zöldbabot, tepsibe terítem, vajas zsemlemorzsával megszórom, és összesütöm.
Tavaly készült ilyen, párom is többször vett belőle. Most viszont csak egyedül vagyok, levesre, főzelékre nem vágytam, de még a lecsós változatra sem. Ezért úgy készítettem el, mintha krumplis tésztát csinálnék, vagyis egy pörköltes-krumplis alapon.

Hozzávalók (4 személyre): 1 kg zöldbab, 2-3 közepes krumpli, (1 paprika, 1 paradicsom), 2 fej vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1tk pirospaprika, só, frissen őrölt feketebors, 2ek zsír vagy olaj

Elkészítés: A babot megpucolom, összevágom. Sós vízben puhára főzöm. Közben a zsiradékon az apróra vágott vöröshagymát üvegesre pirítom, majd hozzáadom a fokhagymát, később a megtisztított, kis kockákra vágott krumplit. (Paprika és paradicsom is kerülhet bele.) Tovább pirítom, majd pirospaprikát szórok rá, összeforgatom, sózom és kevés vízzel felengedem. Fedő alatt puhára főzöm, majd anélkül rövidebb lére. Egy villával a krumplit kissé összetöröm, csak annyira, hogy sűrű, de szaftos maradjon az étel. Borsot teszek bele. Végül a főtt zöldbabot beleforgatom.

Friss salátával kínálom.

A fotón látható szerzemények a budafoki piacon július közepén ennyibe kerültek:

zöldbab 300Ft/kg
füge 200Ft/doboz (cca. 75dkg)
padlizsán 300Ft/kg
cukkini 240Ft/kg
őszibarack 198Ft/kg