tájak ahol a keserű
számban édessé ízesül
vannak vidékek legbelül
szavak sarjadnak rétjein
gyopárként sziklás bércein
szavak kapaszkodnak szavak
véremmel rokon a patak
szívemben csörgedez csobog
télen hogy védjem befagyok
páncélom alatt cincogat
jeget-pengető hangokat
tavaszok nyarak őszeim
maradékaim és őseim
vannak vidékek viselem
akár a bőrt a testemen
meggyötörten is gyönyörű
tájak ahol a keserű
számban édessé ízesül
vannak vidékek legbelül
(Kányádi Sándor)
Ez a savanyúság a marinált fűszeres-tárkonyos gomba mellett a másik nagy kedvencem. Minden évben másképp kicsit, de elkészítem. Még akkor is, ha a fokhagymagerezdek pucolásához kell némi türelem. Nem gond. Az ember megkeresi rá az alkalmas időt és helyet. Ha odakint, akkor elég hozzá egy pohár hűsítő gyümölcslé. Ha idebent, akkor betesz egy lemezt. Ma éppen Chris Rea Stony Road albumát. A lemez lemegy, még nem készült el a hagymapucolással. Jöhet akkor Garbarek. (Persze a lemezváltás előtt megmossa a hagymától ragadó kezét.)
S közben szaporodnak a megpucolt gerezdek a tálban. Lehet persze keveset is csinálni, csak nem érdemes. Mert úgyis szeretnénk adni - ezúttal azért nem a szomszédoknak - de a számunkra legkedvesebbeknek. Meg hát el is áll, jó lesz hónapok múlva is rájárni, addigra igencsak kiteljesedik az íze.
Idén az "aranyozásból" elhagytam a fehérbort, maradt háromféle ecet, finom olaj, citrom, erőspaprika, zöldbors, s persze a méz. De megosztom Veletek a tavalyi s a tavaly előtti változatot is itt, egy helyen.
(Természetesen ez a savanyúság is szerepelt a nemrég bejegyzett gasztroajándékok listáján - már ha van (arany)szívünk odaadni...)
Az idei változat: citromos-mézes-csípős
Hozzávalók (800ml-es befőttes üvegenként): fél kg fokhagyma, fél citrom, 8 szem egész feketebors, 1ek balzsamecet, 1,5dl almaecet, 1,5dl tárkonyos ecet, 0,5dl szőlőmagolaj, 2 kisebb szárított erőspaprika, 1 babérlevél, csipet só, 6ek méz, 1,5dl víz
A tavalyi: fehérboros-mézes-csípős (egy régi kép itt)
Hozzávalók (800 ml-es befőttes üvegenként): 6 nagy fej fokhagyma, 2,5 dl száraz fehérbor, 1 ek fehér balzsamecet, 2 dl méz, 1 kisebb babérlevél, 1 citrom leve, 2 cseresznyepaprika vagy chili, citromfű, egész bors (fekete és zöld), csipetnyi só
A tavaly előtti: fehérboros-mustármagos-tárkonyos
Hozzávalók 2 kisebb (kb. 750 ml-es) üveghez: 12 nagy fej fokhagyma, 1l száraz fehérbor, 2 dl 10%-os ecet, 12 dkg cukor, 2 cseresznyepaprika, 2 babérlevél, 1 csokor tárkonylevél, 1 ek só, egész fekete bors, mustármag, (az üvegek tetejére 1-1 ek olaj)
Elkészítés: A fokhagymát megpucoljuk. A vizet (vagy bort), az eceteket és az olajat a fűszerekkel együtt felforraljuk, csak a mézet hagyjuk ki belőle. Ha forr, beledobjuk a fokhagymagerezdeket és öt percig főzzük. Utána elzárjuk a gázt. Amikor már nem forró, csak meleg, belekeverjük a mézet (kivétel a tavaly előtti változat, mert abban nincs méz.) Ha volt benne zöldfűszer, azt eltávolítjuk, a többi maradhat. A levét átszűrhetjük. Üvegekbe töltjük és lezárjuk.
Kifejezetten jól esik a napon gyönyörködni benne. De nem tesszük: hűvös, fénytől védett helyen tároljuk. Felbontás után pedig hűtőben.
Sajtokhoz, sültekhez, grillételek mellé...meg csak úgy.
