Diós kerék (sós aprósütemény)

De hajnal felé, az ébredés józan káprázatában, eszünkbe jut a farsang, mely megint egyszer elviharzott mellettünk, álruhában, lobogó szalagokkal, színes papírszeméttel szórta tele a világot, visított és sikongott, jeleket adott és integetett, s mi kitértünk előle. (Márai Sándor)

E heti konyhai aktivitásom megint egészen szerénynek mondható. Egy kis lencsefőzeléken, kétféle pörköltön túl csak ma főzőcskéztem, mert párom édesanyja - szembenézve a cudar időjárással - ellátogatott hozzánk Miskolcról. Viszonylag kevés ételt ehet meg és azokból is kevés esik jól, ezért a tuti befutó az ő esetében a húsleves. Mondjuk meg tudom érteni, számomra is ez egy olyan étel, amit nem cserélnék el másra. Különösen így télen. Minden utána következő fogás legfeljebb ráadás.

Viszont a böjti időszak már szerdán kezdődik (lehet, hogy ma éppen a "böjti szelek" tartottak mifelénk főpróbát?), azért így a farsang végére még beiktattam egy egyszerű sós süteményt. Nálunk ezek jobban mennek, mint az édesek, a dió esetében meg már épp elégszer írtam, hogy nekem sós (esetleg sajtos) párosításban jobb, mint édesen.
S bár a blogból úgy tűnhet, nem is sütöttem a farsang alatt fánkot, csak pogácsákat, azért elárulom: egyszer készült fánk, de csak olyan gyors változat, amit én pille-fánknak hívok, s ha egyszer marad időm egy rendes fotóra, talán majd felkerül ide a blogra is. Addig is jöjjön a már említett diós süti receptje:

Hozzávalók (kb. 120 darabhoz): 10 dkg teljes kiőrlésű és 90 dkg búzarétesliszt, 3 tojás, 2,5dl tejföl, 1,5dl olaj, 2kk só, 3ek cukor, 2,2dl langyos tej, 2 tasak (összesen 14g) szárazélesztő
A töltelékhez: 25 dkg darált dióbél, 25dkg vaj, 2kk só
A kenéshez: 1ek tej vagy tejszín, 1 tojás

Elkészítés: A tészta hozzávalóit kézzel összeállítjuk vagy a kenyérsütőgép dagasztó-kelesztő funkciójára bízzuk. A dióbelet ledaráljuk, és kikeverjük a vajjal, hozzáadjuk a sót. A tölteléket 4 részre osztjuk. A megkelt tésztát átgyúrjuk, majd 2 cipóra osztjuk. A cipókat egyenként nagy téglalappá nyújtjuk, kb. 3mm vastagságúra. (Közben ügyelünk rá, hogy a várakozó tészta mindig letakarva legyen, hogy ne száradjon ki.) A kinyújtott tésztalapot vízszintesen egy késsel félbevágjuk, és az így keletkezett darabokat megkenjük egy-egy rész töltelékkel, majd feltekerjük. A tekercset kb. 1-1,5cm széles szeletekre vágjuk. Ugyanígy járunk el a félretett másik adag tésztával. Sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk a süteményeket. Letakarva hagyjuk még kb. 20 percet pihenni, ezután kevés tejjel vagy tejszínnel elkevert tojással megkenjük a kifliket. A sütőt 200 fokra előmelegítjük. Egy-egy adag kb. 20 perc alatt sül meg.

Sok lesz belőle, és a diós-vajas töltelék miatt különösen laktató. Nyilván több napig marad belőle. Én a megmaradt süteményket többnyire a sütőben, az egyik nagyobb tepsiben szoktam tárolni, több konyharuhával letakarva. Így nem szárad ki, viszont jobb állaga lesz, mintha fóliába tennénk. (Persze a fémdoboz is teljesen jó megoldás lehet, csak én az enyémeket rendre elosztogattam süteménnyel együtt.)

A fotóról csak annyit, hogy bár a legutóbbi képemen is ezt a tálcát használtam, érdemtelenül ritkán veszem elő, pedig mutatós, jó hosszú, fából készült darab.

Rumos-kakaós keksz

Képességeid a paripák, melyek a végső házig visznek; de a házba csak úgy tudsz belépni, ha fogatod kívülmarad. Minden képességnek mérete van; s a végső kapun csak az fér be, ami mérhetetlen: a lélek maga. (Weöres Sándor)

Hamar eljött az őszi forró teák ideje, amihez néha jólesik rágcsálni ezt-azt. Én többnyire savanykásan iszom a teáimat, kevés citrommal, édesítés nélkül - így jól megy hozzá az édes teasütemény, bár ez éppen csak édeskés, inkább a sötét, magas zsírtartalmú kakaó uralja, s egy pár csepp rum. Valójában egyfajta linzertészta lenne, kicsit fellazítva a Szakácsok könyvéből ellesett recept alapján - és a szokásostól eltérő arányokkal, készítési móddal. Érdemes volt megint forgatni a könyvet, mert az eredmény egy jó kis vajas, belül puha, omlós, nagyon kakaós keksz lett - ráadásul gyorsan el lehet készíteni. Végre nem vágtam túl vékonyra a tésztát és kicsit sem sütöttem túl.

Hozzávalók (kb. 32 darabhoz): 26 dkg rétesliszt, 25dkg vaj, 8ek (barna)cukor, 3dkg magas zsírtartalmú kakaó, 1 tojásfehérje (40g), 1 csipet só, 1kk rum

Elkészítés: A szobahőmérsékletű vajat a robotgéppel habosra keverjük, hozzáadjuk a cukrot, a sót és a tojásfehérjét, és még 1 percig keverjük. A liszthez szitáljuk a kakaót és ezt is a masszához adjuk, végül belekeverjük a rumot. Fóliára tesszük a tésztát és kb. 4-5cm átmérőjű hengert formálunk belőle. A fóliába tekerve hűtőbe tesszük szilárdulásig. Közben a sütőt 180 fokra előmelegítjük, és egy nagyobb tepsit sütőpapírral kibélelünk.
A megszilárdult tésztát kicsomaguljuk, és éles késsel 1cm vastag lapokat vágunk belőle.
Pontosan 12 percig sütjük, majd a sütőből kivett tepsiben hagyjuk kihűlni.

A linzerfélék remek gasztroajándékok, fémdobozba zárva sokáig jó minőségben eltarthatók.