Tönkölykeksz (2)

Az utóbbi idők igazi, életre szóló olvasmányélménye Fekete István Ballagó idő című könyve volt. Régebben is szerettem az írásait (gyermekkorom nagy kedvence volt az ifjúsági műnek igazán nem tekinthető Hajnal Badányban), de ez a könyv mégis merőben más megvilágításba helyezte mindazt, amit én tudni, elképzelni véltem az íróról. A könyv életének első tizennégy évét örökíti meg olyan részletességgel, ahogyan én képtelen lennék felidézni a sajátomat, arról nem is beszélve, hogy Fekete István mindezt élete utolsó éveiben vetette papírra.

Rég nem olvastam ilyen lebilincselő, könnyes-vidám, s még ezen túl sok-sok érdekes tanulnivalót tartalmazó könyvet. Ismét megerősödött bennem az elhatározás, hogy amit lehet, megszerzek és elolvasok tőle. A Ballagó időt egyébként a Zsarnain, a miskolci ócskapiacon vettük legutóbbi utunk során. Azóta kaptam még páromtól több Fekete-kötetet is. Várom már, hogy például a Köd, a Csend is kezembe kerüljön, bár szeretem megemészteni előbb, amit éppen befejeztem.

Most Apunak is olvasom a Ballagó időt, mivel vele már a Kelét befejeztük. Úgy látom, nagyon leköti, tudja követni még akkor is, ha néha egy-egy történetbe belealszik.

Ez a keksz pedig ismét tönköly, de ezúttal zabpehellyel, kókusszal, keserűcsokival. Nagyon jó kis tészta, szépen és sokféle módon lehet formázni. Én maradtam megint a leggyorsabb megoldásnál: a lehűtött hengert szeleteltem, sütöttem. Abszolút kedvenc, nem túl édes, igazi omlós - gyakran ismételjük. Javaslom, hogy a zsírt ne próbáljuk vajra cserélni, nagyanyáink tudták még, mitől lesz finom a sütemény, még a mézeskalácsba is tettek.

Hozzávalók kb. 24 tenyérnyi nagy kekszhez: 20 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt, 10 dkg kókuszreszelék, 15 dkg zabpehely, 4 ek méz, 1 tábla keserű csokoládé apróra vágva, 2 nagy tojás, 15 dkg jászvaj (vaj), 5 dkg zsír, nagy csipet só

Elkészítés: a hozzávalókat összegyúrjuk, vastag hengerré formázzuk, 1-2 órára behűtjük, majd felszeleteljük, és sütőpapírral bélelt tepsiben, 180 C fokra előmelegített sütőben 12-14 perc alatt, a szélek barnulásáig sütjük. Kihűtjük, és csak utána szedjük le a tepsiről, egyébként is finomabb, omlósabb így, mint melegen.
(Házi csipkebogyó lekvárt is kínálhatunk hozzá. Finom, savanykás ellenpontot ad.) 

Ötlet: csinálhatjuk csokoládé helyett mazsolával vagy más aszalt gyümölccsel is.

A sütemény a Házias konyha receptjének átalakításával készült.

Tönkölykeksz

" Én a rét illatát szerettem, a fonnyadó szénáét, az erdő cser- és fenyőszagát, a malomgát nád- és posványszagát, a lányok szoknyájának sublótszagát, a temetők kakukkfű illatát, a tömjénszagot és az öreg könyvek kimondhatatlanul titkos könyvszagát és édesanyám kölnijét…" (Fekete István) 

Nekem a gluténmentes étkezés nagyon sok jót hozott, ettől függetlenül a paleót szigorúan nem követem, sőt, krumplit, rizst, kukoricát gyakran eszem, bár csak kis adagokat. Néha babot, lencsét. Nyers zöldséget, gyümölcsöt naponta, húst, halat időnként. Mostanában néha a tönkölybúzával is kísérletezem (ami viszont tartalmaz glutént), még nincs kialakult véleményem, illetve  tapasztalatom a a szervezetemre gyakorolt hatását illetően. Megvagyok nélküle is, bár finom - természetesen tej nélkül készült - palacsintát sütöttem vele többször is.

A gabona fogyasztásáról lehet vitatkozni, én többnyire igyekszem saját testem visszajelzéseire figyelni. Hiába - a mi generációnk már tudományosan próbál, és nem ösztönösen választ. Például meggyőződésem, hogy a hagyományos bolti és házi péksütemények legveszélyesebb összetevője mégiscsak az élesztő, amiből rendszerint az elegendőnél jóval több kerül a fehér liszt és a finomított cukor mellé, így azután a tészta igazán "kezes", de ez a hármas kombináció súlyos folyamatok elindítója lehet. Kenyér nálunk már szinte nincs is, néha kovászosat sütünk, de erről majd később. Ami az egyik fő irányelv: az étel legyen egyszerű, néhány hozzávalóból gyorsan elkészíthető, mert az idő drága.

Most álljon itt egy alig-alig édes, linzer típusú keksz:


Hozzávalók (kb. 25-28 darabhoz): 25 dkg teljes kiőrlésű tönkölybúza liszt, 15 dkg darált dióbél, 2 egész tojás, 15 dkg vaj (jászvaj) 2 csapott evőkanál nyírfacukor vagy méz, 1 tk reszelt citromhéj, 1/2 tk só, a kekszek megtöltéséhez cukor nélkül készült szilva- vagy baracklekvár

Elkészítés: a tészta hozzávalóit egynemű tésztává gyúrjuk, majd hengerré formáljuk és néhány órára hűtőbe tesszük. Utána egy éles késsel 3-4 milliméter vastag szeletekre vágjuk. A szeletek felének közepét egy kisebb átmérőjű formával kiszaggatjuk. A kieső részeket újra összegyúrjuk és további kekszeket formázunk. (Természetesen lehet nyújtani is és azután szaggatni a tésztát, de nekem a fenti eljárás mindig gyorsabb, egyszerűbb - nem is beszélve arról, hogy kis konyhámban így nem kell elővenni a gyúródeszkát.)
A kekszeket 180 C fokra melegített sütőben kb. 10 percig sütjük. Meg kell várnunk, míg alaposan kihűl, hogy megszilárduljon. Csak utána mozgathatók, tölthetők meg lekvárral a darabok.

Ősz(?) a kertben / tavalyi kekszmánia

és fölkele Jónás, hogy szaladna,
de nem hová a Mennybeli akarta,
mivel rühellé a prófétaságot,
félt a várostól, sivatagba vágyott,
ahol magány és békesség övezze,
semhogy a feddett népség megkövezze

(Babits Mihály)

Régen volt, amikor tavaly ősszel sorra kerültek ki a sütőből a különböző vajas kekszek. Mi naponta teázunk, és bár párom már nem eszik gabonaféléket, nekem jól esik néha elrágcsálni.
Most viszont alig jut idő főzésre-sütésre. Az ősz igen furcsa: a naptár valahogy összezavarodott, szeptember-október a november bőrébe bújt, s az meg fordítva. Legalább is eddig. Olyannyira, hogy a decemberben néha pár rügyet bontó aranyeső most teljesen kivirágzott, és az orgonán is találtam kinyílt, lila virágokat - igaz, illat nélkül.

Közben megünnepeltük párom névnapját, szombaton édesanyja, vasárnap egy barátunk látogatott el hozzánk. Hétfőn pedig letudtuk az urológiát Apuval, két hét után megint katéter nélkül élhet. Másnap öcsém és felesége jött el hozzá sok-sok ajándékkal, köztük egy hangoskönyvvel, amelyet ők maguk készítettek, illetve olvastak lemezre.

De miről is jutottak a tavalyi kekszek eszembe? Hát csak arról, hogy a Gasztrobox szerkesztői nemrég engem is felkértek a Hogyan készítettem? sorozatban egy gasztrofotóm bemutatására, amely e héten látható az oldalukon. Ennek kapcsán választottam ki sebtiben egy őszi fotót, éppen a

Narancsos-kakaós keksz képét.
De készültek még akkoriban:
Sajtos-diós kekszek
Vanilíás-mákos kekszek
Pisztáciás kekszek
Rumos-kakaós kekszek
Fahéjas-almás kekszek
és később
Feketecseresznyés rózsahalmok.

Talán majd egyszer folytatom a sort. Szeretnék egy éppen csak édeskés almás-kókuszos és egy fűszeres-paradicsomos változatot is készíteni.

Tejszínes kávétorta

Én nem tudom, hogyan kell.
Bármit. A "dolgokat".
Csak van, hogy sikerül (nem is kevésszer)
- de, hogy is mondjam? nem: nekem.
Hangszer ne legyen büszke a zenére.

(Fodor Ákos)

A múlt hét vége felé megleptem magam egy kapcsos tortaformával, ugyanis ilyenem még nem volt. Persze nem létkérdés, Anyu még lábosban sütötte a születésnapi tortánkat. De voltak terveim, egy parfétortát is régóta nézegettem, végül kicsit más lett. Bár a mélyhűtőbe került néhány órára, de másnaptól már a hűtőben tartottam, mert a krém elég sűrű, és a tészta helyett használt keksz is jól megtartja a formát.
Három rétegből áll, az alsó egy kakaós-rumos kekszalap, a második egy főzött kávés-tejszínes réteg, a harmadik pedig egy kekszes-tejszínes krém.
Csak egyféle teljes kiőrlésű kekszet használtam, mert elfeleztem a mennyiséget, és külön ízesítettem az alsó réteghez. A krémrétegekbe pedig alig került cukor, mert egyrészt a keksz édes, másrészt a tejes kávét is szinte édesítés nélkül szeretjük. Úgy gondoltam, így a két pólus kellemesen egészíti ki egymást. (Erre azért is törekedtem, mert általában nem szeretem a kávés sütiket / desszerteket, a tejes-tejszínes kávét viszont igen. Gondolkodtam rajta, hogy mi lehet az oka, talán egyrészt a túlzott édesítés/csokoládé az előbbiekben.)
Kicsit aggódtam, hogy válik el majd a formától, de gond nélkül ment.

Hozzávalók (egy 23 cm-es tortaformához): 40dkg édes, teljes kiőrlésű vagy tetszés szerinti keksz, 1 egész tojás és 1 tojás sárgája, 2ek magas zsírtartalmú kakaó, 1ek rum, 3,5dl tejszín, 1dl tej, 10dkg vaj, 2dl erős feketekávé, kb. 2ek cukor

Elkészítés: A kekszet ledaráljuk, majd elfelezzük. A vajat felolvasztjuk (mikroban.) Az egyik adag kekszhez adjuk a kakaót, a rumot és a vaj felét. Alaposan összedolgozzuk, majd egyenletesen a forma aljára terítjük. A keksz másik feléhez hozzáadjuk a vaj másik felét és darabosra morzsoljuk, majd félretesszük. A tojást és a tojássárgát a tejjel egyneműre keverjük, majd vízgőz felett folyamatosan keverve besűrítjük. Ha kihűlt, hozzáadjuk a kemény habbá vert tejszínt. A krémet is elfelezzük, az egyik feléhez hozzáadjuk a 2dl kávét. Ettől kissé híg lesz, de majd a mélyhűtőben megköt és a kekszalap is beszívja egy részét. A kévés krémet a kekszalapra öntjük, és a mélyhűtőbe tesszük egy órára. A krém másik feléhez adjuk a cukrot (ízlés szerint.) Ha a kávés réteg megkötött, rászórjuk a félretett kekszet, majd ráöntjük a tejszínes krémet. Még egy órára mélyhűtőbe tesszük. (Később már tarthatjuk a hűtő valamelyik polcán.) Én friss, cukrozatlan tejszínhabbal és balzsamecetkrémmel tálaltam. Utóbbi nem tudom, mennyire passzol hozzá gasztro-tudományos alapon, de a színéhez megy, és persze hálásabb fotóalany, mint a hófehér tejszín, amitől mindig tartok...

Nem túl édes sütemény, a törekvésem bejött, valóban egy pohár tejszínes kávéra hasonlít, amihez a keksz kellemes ráadásként társul.
Tudom, az utóbbi időben kicsit több volt a sütemény és a nehezebb étel - amit részben a tél, az ünnepek és a farsang indokol, de lassan visszatérünk majd a szelídebb kerékvágásba.

Vajas keksz pisztáciával - (Mikulásra is)

Mit, ha szokás, vagy ha valaki más
d i k t á l , lépted csupa-nyűg kényszer:
tedd játékból - s e lapos tájékból
az Öröm Ormaira érsz fel.

(Fodor Ákos)

Lehet, hogy az Olvasóim már unják nagyon, én még mindig bírom a vajas kekszeket, gyakorlatilag minden nap megenném, ha lenne, aki megsütné. Több változatban szerepelt már itt a blogon, a való életben pedig ismétlés is készült többek között a kakaós és a sajtos-diós változatokból. Terveim között szerepelnek áfonyás-(sós)diós, tojáslikőrös és egyéb változatok, de egy petrezselymes-krémsajtos kombinációt is el tudok képzelni. A recept hasonló a korábbiakhoz:

Hozzávalók(16 db-hoz): 25dkg rétesliszt, 20dkg vaj, 10dkg pisztáciabél, pici só, 1 tojásfehérje

Elkészítés: a puha vajat a sóval és a tojásfehérjével habosra keverjük, majd hozzáadjuk a lisztet és a durvára vágott pisztáciát. Egy fóliadarab segítségével hengerré vagy téglatestté formáljuk és a tésztát a hűtőben megdermesztjük.
Ezután éles késsel 1cm széles szeletekre vágjuk, és sütőpapírral bélelt tepsiben, 180 fokra előmelegített sütőben pontosan 12 percig sütjük. Utána hűlni hagyjuk, sőt kitehetjük az erkélyre is a tepsit, hogy hamarabb szilárduljon a tészta. Amíg nem szilárd a sütemény, ne szedjük le a sütőlemezről, várjuk meg míg rendesen kihűl, hogy kezelhető legyen!

Vajas keksz: naranccsal és kakaóval

Nyarak és telek megtanítottak rá, hogy a télnek nincsenek "örömei", nincs más, igazi élet, csak az a pogány és vad öröm, mely elragad mindent, ami él, ha fény esik rá.
(Márai Sándor)

Az utóbbi napokban még inkább sűrűsödtek a teendőim, kevesebb idő jut főzésre, fényképezésre vagy a gasztroblogra. Ennek egyrészt a munka az oka, másrészt a ház körüli teendők. Közben tanítványaimnak (és minden érdeklődőnek) elindítottam egy új, nyílt blogújságot is - Angol magyaroknak címmel, ahol egyrészt a nyelvtanulással és az internetes nyelvoktatással kapcsolatos tapasztalataimat összegzem, másrészt igyekszem felhívni a figyelmet a szerintem hasznos lehetőségekre. Emellett plusz gyakorlási lehetőséget kínálok az angol nyelvű mellékletekben, továbbá - és nem mellesleg - szeretnék számomra érdekes témákról is írni ott, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak az angol nyelvterülethez: receptek, filmajánló, színház, zene, internetes adásvétel mind-mind terítékre kerülhet. A bejegyzések - mert mindenkihez szólnak - magyarul lesznek, a mellékletek angolul.
Gasztrovonatkozásban Hugh Fearnley-Whittingstall (River Cottage) és Jamie Oliver a két kiszemelt egyelőre, meglátjuk, mire jut az időből, kitartásból.

Párom is hazaérkezett a nomádportáról, s ily módon a komjáti blog most szünetel, írhatnékját a Gondolkodom és kihallatszik blogon éli ki - itt osztja meg gondolatait a nagyvilággal.
Ezt a kekszet pár napja készítettem a hazatérésének tiszteletére, és ma ünnepeltük a névnapját - illetve munkanap lévén a szerény családi összejövetel majd a hétvégén lesz.

A vajas kekszek terén kifogyhatatlanok a lehetőségek, ezúttal a már bemutatott rumos-kakaós változatot kombináltam egy narancsossal.

Hozzávalók: 34dkg liszt, 30dkg vaj, 4dkg, kakaó, kb. 6ek cukor (ízlés) szerint, csipet só, 1 nagyobb tojásfehérje, 1 nagyobb narancs reszelt héja, 1kk narancskivonat v. narancslikőr, 1kk rum

Elkészítés: 15 dkg vajat a robotgéppel habosra keverünk, hozzáadjuk a tojásfehérje felét és még 1 percig magas fokozaton keverjük. Beletesszük a narancskivonatot, a narancshéjat, a só és a cukor felét, majd hozzáadunk 19dkg lisztet és összeállítjuk a tésztát. Fólia segítségével lapos téglatestté formázzuk. A maradék 15 dkg vajjal és tojásfehérje másik felével azonos módon járunk el, majd ugyanúgy beletesszük a só és a cukor másik felét, hozzáadjuk a rumot, végül a kakaót és 15dkg lisztet. Ezt a tésztát is ugyanúgy formázzuk, és a narancsosra fektetjük, kissé összenyomjuk a kettőt. Fóliába csomagolva hagyjuk hűtőben megszilárdulni. Közben a sütőt 180 fokra előmelegítjük. Szilárdulás után a tésztát 1cm vastag szeletekre vágjuk, és sütőpapírral bélelt tepsibe fektetjük. 12 percig sütjük, majd hagyjuk kihűlni. Frissen még nagyon morzsálódik, másnap már tökéletes.

Almatea - fahéjas keksz - őszi pompa

Üvegről a törés vonalát
mint rátapadt hajszálat
lehúzni
kihúzni
menthetetlen fogként a szájból
menthető testként a vízből
képemet
kivonni minden gyűjteményből
elgondolva valami
kicsit és tisztességeset
halandóságom biztos
és szűntelen tudatában

(Fodor Ákos - Polifón tétel - részlet)

Ez a tea sem az én fejemből pattant ki. Marmalade blogján láttam kis idővel ezelőtt. Nagyszerű hasznosítási lehetősége az alma (körte) csutkájának, héjának - bár elárulom, hogy nálunk ilyen hulladék - többféle okból - nem keletkezik. Tehát kénytelen vagyok gyűjtögetni, ha ilyen teát akarok inni. Márpedig akarok. Minden további ízesítés nélkül is nagyon finom, akár magában, akár a már sokat emlegetett vajas kekszekkel.
A csutkákat, héjat - mintha kompótot főznénk - egyszerűen vízben megfőzzük egy darabka fahéjjal, néhány szegfűszeggel - édesítés nélkül. Viszont sokkal kevesebb vizet adhatunk hozzá, és jóval tovább kell főzni, mint a kompótot szokás ahhoz, hogy szép színe és telt íze legyen. (A fűszereket persze tovább variálhatjuk.)

Az új keksz fotózáshoz ezúttal már nem volt elég fény (későre hagytam az elkészítését.) Majd legközelebb lefényképezem. Ettől függetlenül jól hozza a savanyú - édes - fűszeres ízeket a fahéjnak és a savanykás almának köszönhetően.

S ha az ember igazán mázlista és megengedheti magának, akkor ezzel a teával és a keksszel kiül a teraszra, és csak gyönyörködik az őszi pompában....

Almatea
Hozzávalók (2 decis adagonként): 1 nagyobb alma csutkája és héja, darabka fahéj, szegfűszeg, kb. 3 dl víz

Elkészítés: A hozzávalókat egy kisebb edénybe tesszük, forrástól számítva kb. 20-25 percet lassú tűzön fözzük. Kb. a víz egyharmada elfő.
Leszűrjük.

Vajas keksz fahéjjal és almadarabokkal
Hozzávalók (kb. 20 darabhoz): 20dkg vaj, 20dkg liszt, csipet só, 4ek cukor (vagy ízlés szerint), 1ek fahéj, 1 kisebb, meghámozott alma húsa apró darabokra vágva, 1 tojásfehérje

Elkészítés: A puha vajat robotgéppel habosra keverjük, majd hozzáadjuk a tojásfehérjét és még 1 percig keverjük. Ezután jöhet a só, cukor, a fahéj bele, végül a liszt és az almadarabok. Egy fóliadarabon hengerré (vagy téglatestté) formáljuk és a hűtőbe tesszük. A sütőt 180 fokra előmelegítjük. Ha a tészta megszilárdult, kicsomagoljuk, majd éles késsel 1cm vastag szeletekre vágjuk, és sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük. 12 percig sütjük. Hagyjuk a tepsiben kihűlni, sőt ezt a kekszet másnapig érdemes otthagyni a sütőben anélkül, hogy letakarnánk, mert az alma nagy nedvességtartalma miatt a sütemény csak ekkora veszi fel a vajas kekszre jellemző puha, de omlós állagot.

Minap - egészen más információ után keresve - akadtam az Unciklopédia (Félre- értelmező szótár) oldalaira, ahol számos érdekes maghatározást találtam (többek között a konyha tájékáról is.)
Az oldal tetején a következő szöveg olvasható: A magyar nyelvű Unciklopédiában jelenleg 1 228 szócikk található. Ezek olyanok, amilyenek. Rajtad is múlik a mennyiség és a színvonal.
Ezt tudomásul véve szemezgettem kicsit a K betűből:

Kádár korszak
Elmúlt hordókészítő időszak. Ma már nem a kád, inkább a szerelvények ára a meghatározó.

Kajafás
Ha egy kaja fás, az csak öreg karalábé lehet. Esetleg bibliai retek.

Kanossza-járás
Női társaságot kizáró kártyapartik vezeklés céljából történő, rendszeres látogatása. Aki ettől ódzkodik, az a többiek szemében megvetendő kanóc.

Kapás
1. Magyarországon sűrűn látható, mezőgazdasági munkaeszközzel álldolgáló őstermelő. Az ellenük elkövetett minősített emberölés (-i kísérlet) a kapáslövés. A kapás-mamás játék szintén büntetendő. Túl sok gyanútlan anyóst nyelt el már ily módon a föld.
2. A kaszás adománya. Aki ilyet kap, azt eláshatják.

Kertelés
Félszeg tájalakítás a magunk képére sövénnyel elválasztva hasonló törekvésektől.

Képviselőfánk
1. Gasztronómiai ínyencség. Jelentése: a tulajdonunkban lévő, kemény törzsű, nagy lombozatú növényzet, mely kiválóan alkalmas festmények, fotók tárolására.
2. Közösségünk érdekeit artikuláló, édes krémmel töltött nagy növény.

Keselyű
A Tonic nevű üdítőital megízlelése utáni kétségbeesett indulatszó

Közért
Közért: a közönség számára érthető (közérthető) publicisztikai írásmű, közírás.
Közértes: olyan publicista, aki a közérthető közírást művel. Vagyis közművel. Ld. közíró, ponyva, bestseller.

Tímár György: Nevető lexikon és Agyrémszótárát is szívesen forgatnám.

Vajas keksz: 1. vaníliával és mákkal - 2. sajttal és dióval

ravaszkodnunk kell:
egy sámli fölött se tud-
nánk átröpülni

(Fodor Ákos: Ecce Homo)

Teljesen beleszerettem időn ősszel a vajas kekszekbe, s úgy tűnik, hogy másoknak is ízlik. Első újításom e téren a Szakácsok könyvének volt köszönhető: a rumos-kakaós kekszet nem a linzertészta szokásos arányai szerint, s nem is hideg vajjal készítettem. A vaj és a liszt aránya ott már majdnem megegyezett, s a puha vajat a robotgéppel kevertem habosra, majd adtam hozzá a tojásfehérjét, amivel tovább habosítottam a keverék állagát. Ezután jött csak a liszt és az egyéb hozzávalók. A másik fontos dolog volt, hogy viszonylag vastagra szeleteltem a tésztát és szigorúan betartottam a sütési időt. Az eredmény is meglett: puha, omlós keksz.
Bár az egyes hozzávalók másképpen viselkednek sütés közben (például ha a viszonylag száraz kakaót sajtra cserélem), ettől függetlenül mindhárom eddig próbált változat jól sikerült, érdemes lesz ismételni.
A második esetben édes kekszet szerettem volna, de kakaó nélkül, ily módon vaníliakivonat és szemes mák (meg egy pici citromlé) került a tésztába.
A harmadik változat pedig - Apu kedvéért is, aki inkább a sósat eszi - egy sajtos-diós kombináció lett. Magam is jobban szeretem a diót sós süteményekbe, s az már tavaly kiderült, hogy ez az együttes a mellettem élőknek sincs ellenére.
Viszont a diót sikerült kifelejtenem a tésztából, ezért úgy jártam el, hogy a szeletekre vágott tésztát még a sütés előtt meghempergettem darált dióba. Így is jó lett.
A tanult recepten annyit változtattam, hogy a vaj és a liszt mennyisége közé egyenlőségjelet tettem, a hozzávalókat pedig a tészta állaga szerint alakítom.
Holnap ér véget az oldalsávra kitett közvélemény-kutatás. Bár a mandula továbbra is tartja határozott első helyét, a mák és a dió fej-fej mellett halad, érdemes hát mindkét kekszváltozatot kipróbálni:

Vajas keksz vaníliával és mákkal
Hozzávalók: 20dkg vaj, 20dkg liszt, csipet só, kb. 4ek cukor (illetve ízlés szerint), 2 púpos ek szemes mák, 1tk vaníliakivonat, 1tk citromlé, 1 tojásfehérje

Vajas keksz sajttal és dióval
Hozzávalók: 16dkg vaj, 16dkg liszt, csipet só, 8dkg reszelt sajt (pl. óvári), 1 tojásfehérje
4-6 ek darált dió a sütemények hempergetéséhez


Elkészítés: A szobahőmérsékletű vajat a robotgéppel habosra keverjük, hozzáadjuk a tojásfehérjét, a csipetnyi sót és még 1 percig keverjük. Ezután jöhet a többi hozzávaló: a készülő változattól függően, végül a liszt. Fóliára tesszük a tésztát és kb. 4-5cm átmérőjű hengert formálunk belőle. A fóliába tekerve hűtőbe tesszük szilárdulásig. Közben a sütőt 180 fokra előmelegítjük, és egy nagyobb tepsit sütőpapírral kibélelünk. A megszilárdult tésztát kicsomaguljuk, és éles késsel 1cm vastag lapokat vágunk belőle. (A sajtos-diós változat esetében a szeleteket darált dióba hempergetjük.) Pontosan 12 percig sütjük, majd a sütőből kivett tepsiben hagyjuk kihűlni.

Rumos-kakaós keksz

Képességeid a paripák, melyek a végső házig visznek; de a házba csak úgy tudsz belépni, ha fogatod kívülmarad. Minden képességnek mérete van; s a végső kapun csak az fér be, ami mérhetetlen: a lélek maga. (Weöres Sándor)

Hamar eljött az őszi forró teák ideje, amihez néha jólesik rágcsálni ezt-azt. Én többnyire savanykásan iszom a teáimat, kevés citrommal, édesítés nélkül - így jól megy hozzá az édes teasütemény, bár ez éppen csak édeskés, inkább a sötét, magas zsírtartalmú kakaó uralja, s egy pár csepp rum. Valójában egyfajta linzertészta lenne, kicsit fellazítva a Szakácsok könyvéből ellesett recept alapján - és a szokásostól eltérő arányokkal, készítési móddal. Érdemes volt megint forgatni a könyvet, mert az eredmény egy jó kis vajas, belül puha, omlós, nagyon kakaós keksz lett - ráadásul gyorsan el lehet készíteni. Végre nem vágtam túl vékonyra a tésztát és kicsit sem sütöttem túl.

Hozzávalók (kb. 32 darabhoz): 26 dkg rétesliszt, 25dkg vaj, 8ek (barna)cukor, 3dkg magas zsírtartalmú kakaó, 1 tojásfehérje (40g), 1 csipet só, 1kk rum

Elkészítés: A szobahőmérsékletű vajat a robotgéppel habosra keverjük, hozzáadjuk a cukrot, a sót és a tojásfehérjét, és még 1 percig keverjük. A liszthez szitáljuk a kakaót és ezt is a masszához adjuk, végül belekeverjük a rumot. Fóliára tesszük a tésztát és kb. 4-5cm átmérőjű hengert formálunk belőle. A fóliába tekerve hűtőbe tesszük szilárdulásig. Közben a sütőt 180 fokra előmelegítjük, és egy nagyobb tepsit sütőpapírral kibélelünk.
A megszilárdult tésztát kicsomaguljuk, és éles késsel 1cm vastag lapokat vágunk belőle.
Pontosan 12 percig sütjük, majd a sütőből kivett tepsiben hagyjuk kihűlni.

A linzerfélék remek gasztroajándékok, fémdobozba zárva sokáig jó minőségben eltarthatók.