Tönkölykeksz (2)

Az utóbbi idők igazi, életre szóló olvasmányélménye Fekete István Ballagó idő című könyve volt. Régebben is szerettem az írásait (gyermekkorom nagy kedvence volt az ifjúsági műnek igazán nem tekinthető Hajnal Badányban), de ez a könyv mégis merőben más megvilágításba helyezte mindazt, amit én tudni, elképzelni véltem az íróról. A könyv életének első tizennégy évét örökíti meg olyan részletességgel, ahogyan én képtelen lennék felidézni a sajátomat, arról nem is beszélve, hogy Fekete István mindezt élete utolsó éveiben vetette papírra.

Rég nem olvastam ilyen lebilincselő, könnyes-vidám, s még ezen túl sok-sok érdekes tanulnivalót tartalmazó könyvet. Ismét megerősödött bennem az elhatározás, hogy amit lehet, megszerzek és elolvasok tőle. A Ballagó időt egyébként a Zsarnain, a miskolci ócskapiacon vettük legutóbbi utunk során. Azóta kaptam még páromtól több Fekete-kötetet is. Várom már, hogy például a Köd, a Csend is kezembe kerüljön, bár szeretem megemészteni előbb, amit éppen befejeztem.

Most Apunak is olvasom a Ballagó időt, mivel vele már a Kelét befejeztük. Úgy látom, nagyon leköti, tudja követni még akkor is, ha néha egy-egy történetbe belealszik.

Ez a keksz pedig ismét tönköly, de ezúttal zabpehellyel, kókusszal, keserűcsokival. Nagyon jó kis tészta, szépen és sokféle módon lehet formázni. Én maradtam megint a leggyorsabb megoldásnál: a lehűtött hengert szeleteltem, sütöttem. Abszolút kedvenc, nem túl édes, igazi omlós - gyakran ismételjük. Javaslom, hogy a zsírt ne próbáljuk vajra cserélni, nagyanyáink tudták még, mitől lesz finom a sütemény, még a mézeskalácsba is tettek.

Hozzávalók kb. 24 tenyérnyi nagy kekszhez: 20 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt, 10 dkg kókuszreszelék, 15 dkg zabpehely, 4 ek méz, 1 tábla keserű csokoládé apróra vágva, 2 nagy tojás, 15 dkg jászvaj (vaj), 5 dkg zsír, nagy csipet só

Elkészítés: a hozzávalókat összegyúrjuk, vastag hengerré formázzuk, 1-2 órára behűtjük, majd felszeleteljük, és sütőpapírral bélelt tepsiben, 180 C fokra előmelegített sütőben 12-14 perc alatt, a szélek barnulásáig sütjük. Kihűtjük, és csak utána szedjük le a tepsiről, egyébként is finomabb, omlósabb így, mint melegen.
(Házi csipkebogyó lekvárt is kínálhatunk hozzá. Finom, savanykás ellenpontot ad.) 

Ötlet: csinálhatjuk csokoládé helyett mazsolával vagy más aszalt gyümölccsel is.

A sütemény a Házias konyha receptjének átalakításával készült.

Magos-fűszeres csók

Ezt a süteményt készítettem elsőnek, amibe került az orgonalekvárból és az illatos cukorból. Egy linzertészta alapot gondoltam ki, méghozzá oly módon, hogy a liszt és a zsiradék egy részét olajos magvakkal, az édesítést pedig mézzel és a már említett orgonalekvárral, illatos cukorral oldom meg. Hozzá még fűszereket, pálinkát, némi aszalt és friss gyümölcsöt is szántam. Persze ezúttal is azzal "értem be", ami volt itthon, lehetett volna egész más ízvilágot alkotni más magvakból, gyümölcsökből. Elégedetlen azonban semmiképp sem lehetek, hiszen a sütemény jól fogyott, még a szomszédok és vendégeik is szívesen fogyasztották. A fotó meg olyan lett, amilyen, inkább jöjjön a recept! Senki ne rémüljön meg a sokféle összetevőtől, hiszen lehet sokkal egyszerűbben, más hozzávalókból készíteni, csak a linzertészta arányait próbáljuk tartani. Ez esetben a folyadékfélék miatt kissé lágyabb tésztát kapunk, ezért én keksznyomóba töltöttem, és úgy nyomtam sütőlemezre.
Nem túl édes sütemény, aki édesebben szereti, ennek megfelelően adagolja a hozzávalókat!

Hozzávalók: 30dkg darált dió, 30dkg rétesliszt (lehet teljes kiőrlésűből is), 25dkg vaj, 1kk só, 3ek apróra vágott mazsola (vagy más aszalt gyümölcs), 1 narancs + 1 citrom lereszelt héja és kifacsart leve, 1 nagy alma húsa lereszelve, 1 Bourbon vaníliás cukor, 3ek orgonalekvár (más is jó), 3ek illatos cukor (nálam orgonavirággal készült, de lehet sima kristálycukor vagy barna nádcukor is), 2ek méz, 3ek kókuszreszelék 3ek szezámmag, 2ek lenmag, 2ek szemes mák, 10dkg darált mák, 2kk kakaó, 0,5 dl pálinka, 1kk keserűmandula kivonat, csipetnyi őrölt citromfű, erős paprika, gyömbér, kardamom, koriander, fekete bors, szegfűszeg, ánizs, 1 tojás (elhagyható)

Elkészítés: A hozzávalókat egy nagy keverőtálba tesszük, alaposan összedolgozzuk, majd éjszakára a hűtőben pihentetjük. Másnap lisztezett sütőlemezre adagoljuk, lehet kanál segítségével, vagy csillagzsákba töltve. Én keksznyomót használtam hozzá.
4 sütőlemeznyi mennyiség. Az adagokat 200 fokon sütjük kb. 12 percig. Figyeljünk, hogy ne süssük túl. A sütőből kivéve hagyjuk pihenni, majd pár perc múlva már szilárdabb és könnyen tálcára szedhető. Igazából csak az előkészületek igényelnek időt és munkát, a sütés már gyorsan megy. Omlós finomság a jutalmunk.

Pálinkás-meggyes kókusztekercs

magadnak írod
magamnak írom én is
nem muszáj - de kell

(erős ildikó - ezért-haiku)

Mindig örömet okoz, ha megtalálom valaminek a hasznosítható módját. Így történt ezúttal a nomádportán termett szilvából készült pálinkánkkal. Illetve a maradék egy részével. A főzetés után a nagyobbik rész ugyanis rokonokhoz, ismerősökhöz került. Mi magunk épp csak megkóstoltuk - ha már saját, legalább legyen fogalmunk az ízéről. Nos, a magunkét sem szerettem meg. De azért egy kisebb kannával nálunk is maradt. Párom már többször kérdezte, hogy süteménybe nem menne-e, én meg annyit válaszoltam: nem kizárt, láttam már rá példát. De nem is gyakori azért a sütemények hozzávalói között. A múlt hét végén azonban kókuszra vágytam, olyan hagyományos tekercsre, amit Anyu is gyakran készített. Ekkor jött az ötlet, hogy rum amúgy sincs itthon, tejet meg most nem szeretnék bele - hát legyen meggy és pálinka. Pontosabban meggybefőtt, hiszen friss még nincs. S most ez nem is volt hátrány, mert így a befőtt levét is teljes mennyiségében fel tudtam használni, a pálinka pedig feldobta az eltett gyümölcs ízét.

Hozzávalók a tésztához: 50dkg kedvünkre való keksz ledarálva (lehet teljes kiőrlésű is), 4ek jó minőségű kakaó, 12 dkg porcukor, 1 üveg savanykás meggybefőtt leszűrt leve (kb. 3,5dl), fél deci pálinka (esetünkben szilva)
A kókuszkrémhez: 10dkg vaj, 8dkg porcukor, 1cs Bourbon vaníliás cukor, 10dkg kókuszreszelék
Továbbá: a leszűrt meggybefőtt kimagozva, 1dl pálinka, 1cs Burbon vaníliás cukor
A tetejére: kb. 5dkg kókuszreszelék

Elkészítés: A meggyet leszűrtem (levét félretettem a tésztához), kimagoztam, egy magasabb üvegpohárba töltöttem, és ráöntöttem az 1 deci pálinkát, majd letakartam a pohár száját.
A tészta és a kókuszkrém hozzávalóit külön-külön összekevertem. Egy nagyobb vágodeszkára alufóliát tettem úgy, hogy a fólia két oldalát a deszka alá csúsztattam. Kinyújtottam rajta téglalap formára a sütemény tésztáját, majd rákentem a kókuszos krémet. A meggyet leszűrtem, és a kókuszkrém tetején egyenletesen elosztottam. Megszórtam 1cs Bourbon vaníliás cukorral, majd a süteményt a fólia segítségével feltekertem. Kókuszreszelékbe forgattam, és a hűtőben érleltem néhány órát, hogy jól összeérjenek az ízek.

Nem sok idő jutott az utóbbira, de azért kiadós sütemény - csak három nap alatt sikerült eltüntetni...
Vegán változatban is könnyen elkészíthető - vaj helyett növényi zsiradékkal, esetleg nádcukorral.

(Az oldalsávon a receptek témabesorolását kicsit átalakítottam, remélve, hogy megkönnyítem vele az eligazodást.)

Kókuszkrémes sütemény a barátoknak

Az elmúlt napokban több gasztrobloggertől is kaptam virtuális-baráti ölelést. Ha nem bánjátok, nem sorolnám fel a neveket, mert nem szeretném, ha bárki is kimaradna csupán az én figyelmetlenségem miatt. Inkább ezzel a süteményrecepttel fejezném ki köszönetemet feléjük, s persze mindenki felé, aki figyelemre méltatja blogom. Egyúttal azt is külön köszönöm, hogy az oldalsávon lévő kérdésekre egyre többen válaszoltok.
És akkor jöjjön a recept. Nagyon egyszerű, gyors és tojásmentes sütemény azoknak, akik néha vágynak valamilyen krémes kényeztetésre. Ötleteket loptam hozzá innen-onnan, de végül úgy gondoltam, hogy a krémet Anyu szakácskönyvéből merítem, azaz hogy az alapokat. Ugyanis én a főzött krémeket szeretem. Az említett receptkönyvben több ilyen is van, citromos, csokoládés, vaníliás, és folytathatnám a sort. A közös azonban az alap:
2 dkg lisztet csomómentesen elkeverünk 2 dl tejben, majd főzéssel (folyamatos kevergetés mellett) besűrítjük. Félrehúzzuk a tűzről, és belekeverünk még forrón 10 dkg cukrot. Ha lehűlt, 10 dkg vajjal habosra keverjük, s ekkor tesszük bele az ízesítő anyagokat, attól függően, hogy milyen krémet szeretnénk. (Nekem a citromos a nagy kedvencem.) Az ily módon elkészített krémekkel jól tölthető a sütemény, van tartása, nem kell bele zselatin vagy egyéb általam nem kedvelt dolog (pl. keményítő).
De most vissza a kókuszos változathoz: a fenti módon elkészített krémbe 10 dkg kókuszt kevertem, majd 250 ml habbá vert tejszínt.
A sütemény alapját 32 dkg teljeskiőrlésű mézes kekszből készítettem úgy, hogy a ledarált kekszet 18 dkg olvasztott vajjal és 3 ek kakaóval összekevertem. A keverék felét egy kisebb tepsibe terítettem, másik felét morzsásra törtem, s mindkettőt kitettem hűlni. Közben elkészült a krém, azt is hűtöttem kicsit. Végül összeállítottam a süteményt: az alapra rákentem a kókuszkrémet, és megszórtam a félretett morzsával. Egy óra hűtés után szépen szeletelhető. (A tejtermékek növényi megfelelőivel a vegán étkezésűek is könnyen elkészíthetik.)

Marcipán falatok

Az ünnepi asztalra készült ez a desszert, bár a marcipános megjelölés pontosabb lenne, mivel sokféle összetevőt tartalmaz. Nagyobb mennyiséget készítettem, így ajándékba is lehet majd vinni belőle. A családdal svédasztalos délutáni együttlétet tervezünk. Ha lesz idő, az apró fogásokról készítek majd fotókat és bejegyzést. Ugyanígy a már üvegekben gazdájukra váró gasztroajándékokról is. Párommal közös ebédünk halászlé lesz, és Apukám is készül kocsonyával, amiből én leginkább a zöldséges-disznófüles változatot becsülöm nagyra. Évek óta úgy készíti, hogy mindenki az ízlése szerinti darabokat találja a tányérjában. Mondhatnám: névreszólóan.
A marcipán falatok hozzávalói (144 darab lett):
25 dkg mandulabél darálva
0,5 dl mandulalikőr
0,5 dl presszókávé
250 g mascarpone
55 dkg vajas keksz darálva
60 dkg búzadara
25 dkg vaj
6 dl tej
csipet só
a formázáshoz keserű kakaópor, kókusz

A tejet és a vajat felmelegítjük, a hozzávalókkal alaposan összedolgozzuk. Felét kakaóporba, másik felét kókuszreszelékbe forgatva bonbonokat formázunk. Hűtőben pihentetjük egy napot, hogy az ízek összeérjenek.

Rumos-fahéjas kalács és a hazaváró menü

Hirtelen érte el a tél a nomádportát, s párom úgy döntött, hazatér a fővárosba. Így én is gyorsan állítottam össze a menüt, bár az is igaz, hogy örömet okozott ennyi idő után egy többfogásos ételsort elkészíteni, hiszen magamra az elmúlt hónapokban alig-alig főztem. Tehát az ebéd a következő volt:
Előétel: magyaros bruschetta
Főétel: sólet füstölt marhahússal, tejföllel
Desszert: rumos-fahéjas kalács és kókuszos karamellgolyók
Ahogy lenni szokott, a fotózásra alig jutott idő, s persze a fény is kevés, így épp csak a kalács mardékait sikerült lencsevégre kapni. A főétel hagyományos módon készült, így inkább csak az előétel és a desszertek receptjeit teszem közzé:

Magyaros bruschetta
2 nagy paradicsom húsát apróra vágtam, elkevertem 2ek szőlőmagolajjal, 2 gerezd zúzott fokhagymával, apróra vágott zöldpetrezselyemmel, kevés sóval, őrölt feketeborssal. Egy órát pihent a hűtőben, majd piritott kenyéren tálaltam.

Rumos-fahéjas kalács (tojás nélkül)
Kelt tésztát készítettem a következőkből: 50 dkg liszt, 8 dkg vaj, 3 ek cukor, csipetnyi só, 1 tasak szárazélesztő, 2,2 dl tej. Amíg kelt a tészta, 8 dkg vajat kikevertem 1 ek fahéjjal, 1,5 ek rummal és 2 ek kókusszal. A megkelt tésztát kétfelé osztottam, mindkét cipót téglalappá nyújtottam és megkentem a fahéjas krémmel, majd szorosan feltekertem. A tekercset hosszában kettévágtam és összefontam a Csicserborsó, bab, lencse blogjában bemutatott módon. A tetejét vaniliás tejjel kentem meg. Még egy félórát kelt a sütőben, majd 200 C fokon 20 perc alatt megsült.

Kókuszos karamellgolyók
Egy tubus cukrozott sűrített tejet 3 dkg vajjal 10-15 pergig főzögettem, közben folyamatosan kevertem. Belereszeltem egy citrom héját és adtam hozzá 2 ek kókuszreszeléket meg néhány csepp citromlevet. Végül hűlni hagytam, majd kis gombócokat formáztam belőle és kókuszreszelékben megforgattam. Az alapötlet Latsia blogjából származik.