Tönkölykeksz (2)

Az utóbbi idők igazi, életre szóló olvasmányélménye Fekete István Ballagó idő című könyve volt. Régebben is szerettem az írásait (gyermekkorom nagy kedvence volt az ifjúsági műnek igazán nem tekinthető Hajnal Badányban), de ez a könyv mégis merőben más megvilágításba helyezte mindazt, amit én tudni, elképzelni véltem az íróról. A könyv életének első tizennégy évét örökíti meg olyan részletességgel, ahogyan én képtelen lennék felidézni a sajátomat, arról nem is beszélve, hogy Fekete István mindezt élete utolsó éveiben vetette papírra.

Rég nem olvastam ilyen lebilincselő, könnyes-vidám, s még ezen túl sok-sok érdekes tanulnivalót tartalmazó könyvet. Ismét megerősödött bennem az elhatározás, hogy amit lehet, megszerzek és elolvasok tőle. A Ballagó időt egyébként a Zsarnain, a miskolci ócskapiacon vettük legutóbbi utunk során. Azóta kaptam még páromtól több Fekete-kötetet is. Várom már, hogy például a Köd, a Csend is kezembe kerüljön, bár szeretem megemészteni előbb, amit éppen befejeztem.

Most Apunak is olvasom a Ballagó időt, mivel vele már a Kelét befejeztük. Úgy látom, nagyon leköti, tudja követni még akkor is, ha néha egy-egy történetbe belealszik.

Ez a keksz pedig ismét tönköly, de ezúttal zabpehellyel, kókusszal, keserűcsokival. Nagyon jó kis tészta, szépen és sokféle módon lehet formázni. Én maradtam megint a leggyorsabb megoldásnál: a lehűtött hengert szeleteltem, sütöttem. Abszolút kedvenc, nem túl édes, igazi omlós - gyakran ismételjük. Javaslom, hogy a zsírt ne próbáljuk vajra cserélni, nagyanyáink tudták még, mitől lesz finom a sütemény, még a mézeskalácsba is tettek.

Hozzávalók kb. 24 tenyérnyi nagy kekszhez: 20 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt, 10 dkg kókuszreszelék, 15 dkg zabpehely, 4 ek méz, 1 tábla keserű csokoládé apróra vágva, 2 nagy tojás, 15 dkg jászvaj (vaj), 5 dkg zsír, nagy csipet só

Elkészítés: a hozzávalókat összegyúrjuk, vastag hengerré formázzuk, 1-2 órára behűtjük, majd felszeleteljük, és sütőpapírral bélelt tepsiben, 180 C fokra előmelegített sütőben 12-14 perc alatt, a szélek barnulásáig sütjük. Kihűtjük, és csak utána szedjük le a tepsiről, egyébként is finomabb, omlósabb így, mint melegen.
(Házi csipkebogyó lekvárt is kínálhatunk hozzá. Finom, savanykás ellenpontot ad.) 

Ötlet: csinálhatjuk csokoládé helyett mazsolával vagy más aszalt gyümölccsel is.

A sütemény a Házias konyha receptjének átalakításával készült.

Tönkölykeksz

" Én a rét illatát szerettem, a fonnyadó szénáét, az erdő cser- és fenyőszagát, a malomgát nád- és posványszagát, a lányok szoknyájának sublótszagát, a temetők kakukkfű illatát, a tömjénszagot és az öreg könyvek kimondhatatlanul titkos könyvszagát és édesanyám kölnijét…" (Fekete István) 

Nekem a gluténmentes étkezés nagyon sok jót hozott, ettől függetlenül a paleót szigorúan nem követem, sőt, krumplit, rizst, kukoricát gyakran eszem, bár csak kis adagokat. Néha babot, lencsét. Nyers zöldséget, gyümölcsöt naponta, húst, halat időnként. Mostanában néha a tönkölybúzával is kísérletezem (ami viszont tartalmaz glutént), még nincs kialakult véleményem, illetve  tapasztalatom a a szervezetemre gyakorolt hatását illetően. Megvagyok nélküle is, bár finom - természetesen tej nélkül készült - palacsintát sütöttem vele többször is.

A gabona fogyasztásáról lehet vitatkozni, én többnyire igyekszem saját testem visszajelzéseire figyelni. Hiába - a mi generációnk már tudományosan próbál, és nem ösztönösen választ. Például meggyőződésem, hogy a hagyományos bolti és házi péksütemények legveszélyesebb összetevője mégiscsak az élesztő, amiből rendszerint az elegendőnél jóval több kerül a fehér liszt és a finomított cukor mellé, így azután a tészta igazán "kezes", de ez a hármas kombináció súlyos folyamatok elindítója lehet. Kenyér nálunk már szinte nincs is, néha kovászosat sütünk, de erről majd később. Ami az egyik fő irányelv: az étel legyen egyszerű, néhány hozzávalóból gyorsan elkészíthető, mert az idő drága.

Most álljon itt egy alig-alig édes, linzer típusú keksz:


Hozzávalók (kb. 25-28 darabhoz): 25 dkg teljes kiőrlésű tönkölybúza liszt, 15 dkg darált dióbél, 2 egész tojás, 15 dkg vaj (jászvaj) 2 csapott evőkanál nyírfacukor vagy méz, 1 tk reszelt citromhéj, 1/2 tk só, a kekszek megtöltéséhez cukor nélkül készült szilva- vagy baracklekvár

Elkészítés: a tészta hozzávalóit egynemű tésztává gyúrjuk, majd hengerré formáljuk és néhány órára hűtőbe tesszük. Utána egy éles késsel 3-4 milliméter vastag szeletekre vágjuk. A szeletek felének közepét egy kisebb átmérőjű formával kiszaggatjuk. A kieső részeket újra összegyúrjuk és további kekszeket formázunk. (Természetesen lehet nyújtani is és azután szaggatni a tésztát, de nekem a fenti eljárás mindig gyorsabb, egyszerűbb - nem is beszélve arról, hogy kis konyhámban így nem kell elővenni a gyúródeszkát.)
A kekszeket 180 C fokra melegített sütőben kb. 10 percig sütjük. Meg kell várnunk, míg alaposan kihűl, hogy megszilárduljon. Csak utána mozgathatók, tölthetők meg lekvárral a darabok.

Savanyúkáposztás-fűszeres tekercsek paprikával és szalonnával

Valahol van a múlt: nemcsak a könyvekben, a tárgyakban, az emlékezésben, hanem az idő természetfölötti dimenziójában, nehezen rögzíthető, de mégis valóságos térfogatában is... Miért ne? Ha lehet csillagok fényét fényképezni, csillagokét, melyek tárgyilag megszűntek már a világűr térfogatában, de sugárzásuk vegyi úton érzékelhető még a fényképező lemezen, miért ne lehetne visszahatolni az idő cselekményébe?
(Márai Sándor)

Réges-régen (azaz több mint 2 évvel ezelőtt) sütöttem először savanyúkáposztás tekercseket, de akkor még kelt tésztával. Később ez a "találmány" olyan családi kedvenc lett, főleg a férfinépek között, akik az édes sütemények helyett ezt szívesebben ették. Olyannyira, hogy később az alapvetően savanyúkáposzta-pirospaprika-kevés olaj hármasára épülő töltelékhez apróra vágott sonkát, tarját vagy darált pörkölthúst is kevertem. Remek sör-bor-korcsolya lett, és kínáltuk vendégeinknek, illetve vittük vendégségbe. Szóval bevált.
Én is nagyon szeretem, mert gyakorlatilag benne van a "savanyúság" is, amit esetleg mellé kívánna az ember. És éppen a savanyúkáposzta miatt sosem érzem túl nehéz süteménynek, hiába lesz egyre gazdagabb a töltelék.
Nagyon el tudnám képzelni egy savanyúkáposztás-tejfölös, savanyúkáposztás-juhtúrós, esetleg savanyúkáposztás-fehérsajtos változatban is, de a tejtermékeket általában mellőzzük, vagy igyekszünk kevesebbet fogyasztani. Talán egyszer olyat is sütök.

Most a legfontosabb változás mégsem a töltelék összetételében volt (bár az is bővült metélőhagymával, petrezselyemmel, zöldborssal és csípős paprikával), hanem maga a tészta: a kelt tésztát levelesre cseréltem. Valahogy egy ideje ez esik jobban, illetve a kakaós tekercset is jobban szerettem így, mint kelt tésztával.
Ami maradt, az a jól bevált tekercsforma: nekem még mindig ez a leggyorsabb. Ráadásul én ropogósabbra sütve szeretem a tésztákat, és a tészta vékonyra nyújtásával, illetve a tekercsek szeletelésével ezt jól tudom befolyásolni.

Ami még fontos: a szalonnából én inkább a normál, hagyományos füstölésű kolozsvárit szeretem, a gyorsérlelésű, páclében tasakba zárt változatot mellőzöm (még ha ezért sznobnak is tartotok.) Én nem tudnám az előbbit olyan szépen és vékonyan szeletelni, mint szükséges, ezért a hentest szoktam megkérni, hogy géppel vágja fel. (De az is jó, ha darabokra vágjuk, nem muszáj szeleteket használni.)

Hozzávalók (kb. 36 darabhoz): 50 dkg leveles tészta (egy lehetséges és viszonylag egyszerű házi kivitel receptje itt), 50 dkg savanyú káposzta, 1 tk pirospaprika, 1 ek hidegen préselt olaj, 20 dkg vékonyra szeletelt húsos, kolozsvári füstölt szalonna, metélőhagyma, petrezselyem, frissen őrölt zöldbors (a fekete is jó), 1 tojás, 1 savanyított csípős paprika

Elkészítés: Szerencsés esetben a fagyasztóból vehetjük ki az előre elkészített, és fél kg-os csomagokban lefagyasztott leveles tésztát, vagy használhatunk boltit. Kiengedés után a tésztát vékony, kb. 1-2 milliméteres lappá nyújtjuk. Ráfektetjük a töltelék hozzávalóit úgy, hogy a szélén egy kb. 3 centiméteres sávot szabadon hagyunk az illesztéshez. Először jöhetnek a szalonnaszeletek, utána az olajjal és pirospaprikával elkevert savanyúkáposzta, majd a fűszerek: frissen őrölt bors, apróra vágott metélőhagyma, savanyított csípős paprika és petrezselyem. Ezután az üresen hagyott sávot a felvert tojással megkenjük. A másik hosszabb oldal felől szorosan feltekerjük a tésztát, és a tojásos résznél illesztjük. Kezünkkel egyenletessé formázzuk a tekercset. A sütőt 200 fokra előmelegítjük. A tekercset éles késsel felszeleteljük. Én kb. 1 cm-es szeleteket vágtam. A szeleteket sütőpapírra fektetjük, és a megmaradt tojással átkenjük. Két sütőlemezre fér, és egy-egy adag 20 perc alatt sül meg (nem légkeveréses villanysütőben.)

Igazi farsangi fogás. Jó étvágyat hozzá!

Farsangi linzer rózsakivonattal

Kér és nem tudja,
hogy amit kér, annak jó-
fele: nála van.
(Fodor Ákos)

Megint szalad tovább az idő. A tavalyi farsang a pogácsákról szólt mindenféle változatban. Fánk talán egyszer készült.
Akkor még nem sejtettük, hogy hamarosan új időszámításba lépünk, a nagyböjt azután elhozta azt is: Apu megbetegedett, majd lebénult.
Azóta másképp múlik az idő, és a liszt is háttérbe szorult a konyhában, bár ez utóbbi nemcsak a ritka főzésnek, hanem inkább párom paleo étrendjének tudható be.

Azért fogyasztunk gabonaféléket, csak kevesebbet. Kevesebb a kenyér, az élesztővel készülő tészta. Én amúgy jól alkalmazkodom ehhez, mert bár nem muszáj, de inkább a gyúrt tésztákat szeretem és a krumplit, ha már szénhidrátról van szó. Az alapvetően salátás-halas étrend jól bevált, de természetesen az ünnepek alkalmával mást is fogyasztottunk.
A leves nekem télen alapvető, nyáron kevésbé fontos.

Azt meg már megszokhattátok, hogy ha sütemény készül nálunk, az általában nem tömény édesség. Ez a linzer is ilyen. Vagyis éppen csak édeskés. A tél, s így a farsang is nekem inkább a fűszeres ízekről szól, és hogy megpróbálunk visszacsempészni valamit a többi évszak virágos-gyümölcsös ízeiből. Ez ilyenkor lehet aszalt vagy fagyasztott gyümölcs, a lekvárok és a befőttek nálam ritkán szerepelnek, kivéve, ha savanykásak.
Viszont szívesen készítek gyümölcskompótot, ami melegen az igazi - ellensúlyozva a kinti hideget.

Ebbe a süteménybe pedig másképpen került vissza a nyár. Talán emlékeztek még, amikor 2009-ben a napon készülő rózsakivonattal kísérleteztem. Bár nem lett hatalmas mennyiség, azért néhány desszertbe már jutott. Például ezekbe:

Feketecseresznyés rózsahalmok
Sárgabarack sörbet rózsakivonattal

Jövőre megint kellene csinálni, mert fogytán a készlet.
Akinek nincs ilyen hozzávalója, készítse friss narancslével. Azzal is remek lesz. Ami a sütemény tésztáját illeti, tovább kísérleteztem a linzertésztával. Én korábban ennél egyszerűbben csináltam, de ez finomabb. Beleépítettem vidéki tapasztalatcseréimet, és elhagytam a cukrot.

Hozzávalók (kb. 150 darabhoz): 5 dkg Graham liszt, 70 dkg búzarétesliszt, 1,5 ek napon készült rózsakivonat , 4 ek méz, csipet só, késhegynyi szódabikarbóna, 25 dkg vaj, 12,5 dkg zsír, 2 egész tojás, 1/2 dl tej, 75 g tejföl

Elkészítés: a hozzávalókat hidegen összegyúrjuk, majd a tésztát kb. 3 mm vastagra nyújtjuk, és sütőpapírral bélelt tepsikre szaggatjuk. Hűtőben pihentetjük az adagokat, amíg a sütőt 180 fokra melegítjük. Egy-egy adagot 10-12 percig sütünk, és a sütőből kivéve a tepsiben hagyjuk kihűlni.

Egy csésze forró tea mellé ajánlom.

Ősz(?) a kertben / tavalyi kekszmánia

és fölkele Jónás, hogy szaladna,
de nem hová a Mennybeli akarta,
mivel rühellé a prófétaságot,
félt a várostól, sivatagba vágyott,
ahol magány és békesség övezze,
semhogy a feddett népség megkövezze

(Babits Mihály)

Régen volt, amikor tavaly ősszel sorra kerültek ki a sütőből a különböző vajas kekszek. Mi naponta teázunk, és bár párom már nem eszik gabonaféléket, nekem jól esik néha elrágcsálni.
Most viszont alig jut idő főzésre-sütésre. Az ősz igen furcsa: a naptár valahogy összezavarodott, szeptember-október a november bőrébe bújt, s az meg fordítva. Legalább is eddig. Olyannyira, hogy a decemberben néha pár rügyet bontó aranyeső most teljesen kivirágzott, és az orgonán is találtam kinyílt, lila virágokat - igaz, illat nélkül.

Közben megünnepeltük párom névnapját, szombaton édesanyja, vasárnap egy barátunk látogatott el hozzánk. Hétfőn pedig letudtuk az urológiát Apuval, két hét után megint katéter nélkül élhet. Másnap öcsém és felesége jött el hozzá sok-sok ajándékkal, köztük egy hangoskönyvvel, amelyet ők maguk készítettek, illetve olvastak lemezre.

De miről is jutottak a tavalyi kekszek eszembe? Hát csak arról, hogy a Gasztrobox szerkesztői nemrég engem is felkértek a Hogyan készítettem? sorozatban egy gasztrofotóm bemutatására, amely e héten látható az oldalukon. Ennek kapcsán választottam ki sebtiben egy őszi fotót, éppen a

Narancsos-kakaós keksz képét.
De készültek még akkoriban:
Sajtos-diós kekszek
Vanilíás-mákos kekszek
Pisztáciás kekszek
Rumos-kakaós kekszek
Fahéjas-almás kekszek
és később
Feketecseresznyés rózsahalmok.

Talán majd egyszer folytatom a sort. Szeretnék egy éppen csak édeskés almás-kókuszos és egy fűszeres-paradicsomos változatot is készíteni.

Sajtos

S élünk tovább, és vánszorgunk odább,
Futunk. Megállunk. Várjuk a csodát,
Hogy meggyógyít a Tavasz és az Élet.
(Juhász Gyula)

Kis léptékekben élünk most. Apró és bizonytalan tervekkel. Az egyik nap így sikerül, a másik úgy, a legtöbb felemás. Közben azért észrevétlenül és észrevehetően is kinyílik a barka, az első krókuszok is elődugják fejüket. A tulipánok még várnak, ahogy az aranyeső is. De az orgona - hiszen nagy és erős leveleket, virágokat nevel - már előbb nekikezdett, mint azok, amelyek előtte nyílnak majd.
Apuhoz még csak a nyitott ablakon keresztül nézeget be a tavasz és a remény. A templom körül már nézelődtem, van "akadálymentes" megoldás is, nemcsak a lépcső.
Jó lenne húsvétkor eltologatni őt, de mindez még egészen feltételes terv. Egyelőre a teraszig sem jutottunk.

A napokba új, szigorú rend költözött, amihez a huszonnégy óra gyakran kevésnek tűnik. A sajtos sem fért a hétvégébe, pedig ez az egyszerű sütemény Apu kedvence. Ráadásul gyorsan is készül, nem kell hajtogatni, mégis lemezes, levegős lesz. Csak nem lehet belőle eleget csinálni, hiába sokszoroztam meg már a régi, családi recept mennyiségeit.
Ha párom felügyel a sütésre - ahogy ma is történt - az első tepsi sajtos nyomtalanul eltűnik.
Ez most a hagyományos receptünk, de egy kis darált diót hozzáadva is nagyon finom. (S persze a sajtokat is variálhatjuk.)

Hozzávalók (4 sütőlemeznyi adag): 60dkg rétesliszt, 15dkg teljes kiőrlésű búzaliszt, 30dkg reszelt sajt, 2,2dl tejföl, 38dkg vaj, 2 egész tojás, kevés só, 1 csapott mokkáskanál szódabikarbóna a tetejére: 1 egész tojás felverve, 10dkg reszelt sajt

Elkészítés: A vajat kisebb darabokra vágom, és a tészta valamennyi hozzávalóját gyúródeszkán egyszerre alaposan összedolgozom. A tésztát 1 cm vastag, nagy téglalappá nyújtom, majd a felvert tojással megkenem és a reszelt sajttal megszórom. 200 fokra előmelegített sütőben kb. 15-20 perc alatt sül meg egy adag.

A tésztát formázhatjuk, vághatjuk másképp is, szaggathatjuk valamilyen formával, vagy megszórhatjuk magokkal is.

Adventi édes tallérok

homályba szédült hajnalokon
suhan a szél puha halk utakon

(erős ildikó)

Volt itthon egy fél tábla jó minőségű keserű csokoládé, előkerültek a mézes fűszerek: ánizs, fahéj, kardamom, szerecsendió, gyömbér. Gyorsan összeállt a tallérok tésztája, apró gombócokká formáltam, behűtöttem, s már mehetett is a forró ostyasütőbe, ahol pillanatok alatt elkészült.
Nem szabad túlsütni!

Hozzávalók (kb. 36 darabhoz): 12dkg vaj, 24dkg liszt, 2 tojás, 5dkg reszelt keserű csokoládé, csipet só, kb. 8ek cukor (vagy ízlés szerint), porított fűszerek vagy 1kk mézeskalács fűszerkeverék, késhegynyi sütőpor v. szódabikarbóna

Elkészítés: a puha vajat a cukorral és a tojásokkal kikeverjük, majd hozzáadjuk a csokoládét és a fűszereket, végül a sót és a sütőporral vagy szódabikarbónával elkevert lisztet. Egynemű tésztává gyúrjuk egy tálban, majd kb. 3 cm átmérőjű golyókká formázzuk. Betesszük a hűtőbe pihenni. Az ostyasütőt kissé kiolajozzuk (elhagyható), és a tűzhelyen forróra hevítjük mindkét oldalát. (Legyen elég forró, ha nem akarjuk, hogy beletapadjon a tészta.) Akinek van, természetesen készítheti elektromos ostyasütőben is. Ha felmelegedett az ostyasütő, a gombócokat egyenként kisütjük benne úgy, hogy az elején jól összenyomjuk, majd 8 másodperc után megfordítjuk az ostyasütőt és a másik oldalán is sütjük a tallért további 8 másodpercig.

Gyorsan megy, a tésztagolyók előre is elkészíthetők, ráadásul jól eltartható, gasztroajándék is lehet. (Ami szintén előny: összesen egy tálat kell összemaszatolni vele, no meg az ostyasütőt.)

Vajas keksz: naranccsal és kakaóval

Nyarak és telek megtanítottak rá, hogy a télnek nincsenek "örömei", nincs más, igazi élet, csak az a pogány és vad öröm, mely elragad mindent, ami él, ha fény esik rá.
(Márai Sándor)

Az utóbbi napokban még inkább sűrűsödtek a teendőim, kevesebb idő jut főzésre, fényképezésre vagy a gasztroblogra. Ennek egyrészt a munka az oka, másrészt a ház körüli teendők. Közben tanítványaimnak (és minden érdeklődőnek) elindítottam egy új, nyílt blogújságot is - Angol magyaroknak címmel, ahol egyrészt a nyelvtanulással és az internetes nyelvoktatással kapcsolatos tapasztalataimat összegzem, másrészt igyekszem felhívni a figyelmet a szerintem hasznos lehetőségekre. Emellett plusz gyakorlási lehetőséget kínálok az angol nyelvű mellékletekben, továbbá - és nem mellesleg - szeretnék számomra érdekes témákról is írni ott, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak az angol nyelvterülethez: receptek, filmajánló, színház, zene, internetes adásvétel mind-mind terítékre kerülhet. A bejegyzések - mert mindenkihez szólnak - magyarul lesznek, a mellékletek angolul.
Gasztrovonatkozásban Hugh Fearnley-Whittingstall (River Cottage) és Jamie Oliver a két kiszemelt egyelőre, meglátjuk, mire jut az időből, kitartásból.

Párom is hazaérkezett a nomádportáról, s ily módon a komjáti blog most szünetel, írhatnékját a Gondolkodom és kihallatszik blogon éli ki - itt osztja meg gondolatait a nagyvilággal.
Ezt a kekszet pár napja készítettem a hazatérésének tiszteletére, és ma ünnepeltük a névnapját - illetve munkanap lévén a szerény családi összejövetel majd a hétvégén lesz.

A vajas kekszek terén kifogyhatatlanok a lehetőségek, ezúttal a már bemutatott rumos-kakaós változatot kombináltam egy narancsossal.

Hozzávalók: 34dkg liszt, 30dkg vaj, 4dkg, kakaó, kb. 6ek cukor (ízlés) szerint, csipet só, 1 nagyobb tojásfehérje, 1 nagyobb narancs reszelt héja, 1kk narancskivonat v. narancslikőr, 1kk rum

Elkészítés: 15 dkg vajat a robotgéppel habosra keverünk, hozzáadjuk a tojásfehérje felét és még 1 percig magas fokozaton keverjük. Beletesszük a narancskivonatot, a narancshéjat, a só és a cukor felét, majd hozzáadunk 19dkg lisztet és összeállítjuk a tésztát. Fólia segítségével lapos téglatestté formázzuk. A maradék 15 dkg vajjal és tojásfehérje másik felével azonos módon járunk el, majd ugyanúgy beletesszük a só és a cukor másik felét, hozzáadjuk a rumot, végül a kakaót és 15dkg lisztet. Ezt a tésztát is ugyanúgy formázzuk, és a narancsosra fektetjük, kissé összenyomjuk a kettőt. Fóliába csomagolva hagyjuk hűtőben megszilárdulni. Közben a sütőt 180 fokra előmelegítjük. Szilárdulás után a tésztát 1cm vastag szeletekre vágjuk, és sütőpapírral bélelt tepsibe fektetjük. 12 percig sütjük, majd hagyjuk kihűlni. Frissen még nagyon morzsálódik, másnap már tökéletes.

Almatea - fahéjas keksz - őszi pompa

Üvegről a törés vonalát
mint rátapadt hajszálat
lehúzni
kihúzni
menthetetlen fogként a szájból
menthető testként a vízből
képemet
kivonni minden gyűjteményből
elgondolva valami
kicsit és tisztességeset
halandóságom biztos
és szűntelen tudatában

(Fodor Ákos - Polifón tétel - részlet)

Ez a tea sem az én fejemből pattant ki. Marmalade blogján láttam kis idővel ezelőtt. Nagyszerű hasznosítási lehetősége az alma (körte) csutkájának, héjának - bár elárulom, hogy nálunk ilyen hulladék - többféle okból - nem keletkezik. Tehát kénytelen vagyok gyűjtögetni, ha ilyen teát akarok inni. Márpedig akarok. Minden további ízesítés nélkül is nagyon finom, akár magában, akár a már sokat emlegetett vajas kekszekkel.
A csutkákat, héjat - mintha kompótot főznénk - egyszerűen vízben megfőzzük egy darabka fahéjjal, néhány szegfűszeggel - édesítés nélkül. Viszont sokkal kevesebb vizet adhatunk hozzá, és jóval tovább kell főzni, mint a kompótot szokás ahhoz, hogy szép színe és telt íze legyen. (A fűszereket persze tovább variálhatjuk.)

Az új keksz fotózáshoz ezúttal már nem volt elég fény (későre hagytam az elkészítését.) Majd legközelebb lefényképezem. Ettől függetlenül jól hozza a savanyú - édes - fűszeres ízeket a fahéjnak és a savanykás almának köszönhetően.

S ha az ember igazán mázlista és megengedheti magának, akkor ezzel a teával és a keksszel kiül a teraszra, és csak gyönyörködik az őszi pompában....

Almatea
Hozzávalók (2 decis adagonként): 1 nagyobb alma csutkája és héja, darabka fahéj, szegfűszeg, kb. 3 dl víz

Elkészítés: A hozzávalókat egy kisebb edénybe tesszük, forrástól számítva kb. 20-25 percet lassú tűzön fözzük. Kb. a víz egyharmada elfő.
Leszűrjük.

Vajas keksz fahéjjal és almadarabokkal
Hozzávalók (kb. 20 darabhoz): 20dkg vaj, 20dkg liszt, csipet só, 4ek cukor (vagy ízlés szerint), 1ek fahéj, 1 kisebb, meghámozott alma húsa apró darabokra vágva, 1 tojásfehérje

Elkészítés: A puha vajat robotgéppel habosra keverjük, majd hozzáadjuk a tojásfehérjét és még 1 percig keverjük. Ezután jöhet a só, cukor, a fahéj bele, végül a liszt és az almadarabok. Egy fóliadarabon hengerré (vagy téglatestté) formáljuk és a hűtőbe tesszük. A sütőt 180 fokra előmelegítjük. Ha a tészta megszilárdult, kicsomagoljuk, majd éles késsel 1cm vastag szeletekre vágjuk, és sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük. 12 percig sütjük. Hagyjuk a tepsiben kihűlni, sőt ezt a kekszet másnapig érdemes otthagyni a sütőben anélkül, hogy letakarnánk, mert az alma nagy nedvességtartalma miatt a sütemény csak ekkora veszi fel a vajas kekszre jellemző puha, de omlós állagot.

Minap - egészen más információ után keresve - akadtam az Unciklopédia (Félre- értelmező szótár) oldalaira, ahol számos érdekes maghatározást találtam (többek között a konyha tájékáról is.)
Az oldal tetején a következő szöveg olvasható: A magyar nyelvű Unciklopédiában jelenleg 1 228 szócikk található. Ezek olyanok, amilyenek. Rajtad is múlik a mennyiség és a színvonal.
Ezt tudomásul véve szemezgettem kicsit a K betűből:

Kádár korszak
Elmúlt hordókészítő időszak. Ma már nem a kád, inkább a szerelvények ára a meghatározó.

Kajafás
Ha egy kaja fás, az csak öreg karalábé lehet. Esetleg bibliai retek.

Kanossza-járás
Női társaságot kizáró kártyapartik vezeklés céljából történő, rendszeres látogatása. Aki ettől ódzkodik, az a többiek szemében megvetendő kanóc.

Kapás
1. Magyarországon sűrűn látható, mezőgazdasági munkaeszközzel álldolgáló őstermelő. Az ellenük elkövetett minősített emberölés (-i kísérlet) a kapáslövés. A kapás-mamás játék szintén büntetendő. Túl sok gyanútlan anyóst nyelt el már ily módon a föld.
2. A kaszás adománya. Aki ilyet kap, azt eláshatják.

Kertelés
Félszeg tájalakítás a magunk képére sövénnyel elválasztva hasonló törekvésektől.

Képviselőfánk
1. Gasztronómiai ínyencség. Jelentése: a tulajdonunkban lévő, kemény törzsű, nagy lombozatú növényzet, mely kiválóan alkalmas festmények, fotók tárolására.
2. Közösségünk érdekeit artikuláló, édes krémmel töltött nagy növény.

Keselyű
A Tonic nevű üdítőital megízlelése utáni kétségbeesett indulatszó

Közért
Közért: a közönség számára érthető (közérthető) publicisztikai írásmű, közírás.
Közértes: olyan publicista, aki a közérthető közírást művel. Vagyis közművel. Ld. közíró, ponyva, bestseller.

Tímár György: Nevető lexikon és Agyrémszótárát is szívesen forgatnám.

Vajas keksz: 1. vaníliával és mákkal - 2. sajttal és dióval

ravaszkodnunk kell:
egy sámli fölött se tud-
nánk átröpülni

(Fodor Ákos: Ecce Homo)

Teljesen beleszerettem időn ősszel a vajas kekszekbe, s úgy tűnik, hogy másoknak is ízlik. Első újításom e téren a Szakácsok könyvének volt köszönhető: a rumos-kakaós kekszet nem a linzertészta szokásos arányai szerint, s nem is hideg vajjal készítettem. A vaj és a liszt aránya ott már majdnem megegyezett, s a puha vajat a robotgéppel kevertem habosra, majd adtam hozzá a tojásfehérjét, amivel tovább habosítottam a keverék állagát. Ezután jött csak a liszt és az egyéb hozzávalók. A másik fontos dolog volt, hogy viszonylag vastagra szeleteltem a tésztát és szigorúan betartottam a sütési időt. Az eredmény is meglett: puha, omlós keksz.
Bár az egyes hozzávalók másképpen viselkednek sütés közben (például ha a viszonylag száraz kakaót sajtra cserélem), ettől függetlenül mindhárom eddig próbált változat jól sikerült, érdemes lesz ismételni.
A második esetben édes kekszet szerettem volna, de kakaó nélkül, ily módon vaníliakivonat és szemes mák (meg egy pici citromlé) került a tésztába.
A harmadik változat pedig - Apu kedvéért is, aki inkább a sósat eszi - egy sajtos-diós kombináció lett. Magam is jobban szeretem a diót sós süteményekbe, s az már tavaly kiderült, hogy ez az együttes a mellettem élőknek sincs ellenére.
Viszont a diót sikerült kifelejtenem a tésztából, ezért úgy jártam el, hogy a szeletekre vágott tésztát még a sütés előtt meghempergettem darált dióba. Így is jó lett.
A tanult recepten annyit változtattam, hogy a vaj és a liszt mennyisége közé egyenlőségjelet tettem, a hozzávalókat pedig a tészta állaga szerint alakítom.
Holnap ér véget az oldalsávra kitett közvélemény-kutatás. Bár a mandula továbbra is tartja határozott első helyét, a mák és a dió fej-fej mellett halad, érdemes hát mindkét kekszváltozatot kipróbálni:

Vajas keksz vaníliával és mákkal
Hozzávalók: 20dkg vaj, 20dkg liszt, csipet só, kb. 4ek cukor (illetve ízlés szerint), 2 púpos ek szemes mák, 1tk vaníliakivonat, 1tk citromlé, 1 tojásfehérje

Vajas keksz sajttal és dióval
Hozzávalók: 16dkg vaj, 16dkg liszt, csipet só, 8dkg reszelt sajt (pl. óvári), 1 tojásfehérje
4-6 ek darált dió a sütemények hempergetéséhez


Elkészítés: A szobahőmérsékletű vajat a robotgéppel habosra keverjük, hozzáadjuk a tojásfehérjét, a csipetnyi sót és még 1 percig keverjük. Ezután jöhet a többi hozzávaló: a készülő változattól függően, végül a liszt. Fóliára tesszük a tésztát és kb. 4-5cm átmérőjű hengert formálunk belőle. A fóliába tekerve hűtőbe tesszük szilárdulásig. Közben a sütőt 180 fokra előmelegítjük, és egy nagyobb tepsit sütőpapírral kibélelünk. A megszilárdult tésztát kicsomaguljuk, és éles késsel 1cm vastag lapokat vágunk belőle. (A sajtos-diós változat esetében a szeleteket darált dióba hempergetjük.) Pontosan 12 percig sütjük, majd a sütőből kivett tepsiben hagyjuk kihűlni.

Rumos-kakaós keksz

Képességeid a paripák, melyek a végső házig visznek; de a házba csak úgy tudsz belépni, ha fogatod kívülmarad. Minden képességnek mérete van; s a végső kapun csak az fér be, ami mérhetetlen: a lélek maga. (Weöres Sándor)

Hamar eljött az őszi forró teák ideje, amihez néha jólesik rágcsálni ezt-azt. Én többnyire savanykásan iszom a teáimat, kevés citrommal, édesítés nélkül - így jól megy hozzá az édes teasütemény, bár ez éppen csak édeskés, inkább a sötét, magas zsírtartalmú kakaó uralja, s egy pár csepp rum. Valójában egyfajta linzertészta lenne, kicsit fellazítva a Szakácsok könyvéből ellesett recept alapján - és a szokásostól eltérő arányokkal, készítési móddal. Érdemes volt megint forgatni a könyvet, mert az eredmény egy jó kis vajas, belül puha, omlós, nagyon kakaós keksz lett - ráadásul gyorsan el lehet készíteni. Végre nem vágtam túl vékonyra a tésztát és kicsit sem sütöttem túl.

Hozzávalók (kb. 32 darabhoz): 26 dkg rétesliszt, 25dkg vaj, 8ek (barna)cukor, 3dkg magas zsírtartalmú kakaó, 1 tojásfehérje (40g), 1 csipet só, 1kk rum

Elkészítés: A szobahőmérsékletű vajat a robotgéppel habosra keverjük, hozzáadjuk a cukrot, a sót és a tojásfehérjét, és még 1 percig keverjük. A liszthez szitáljuk a kakaót és ezt is a masszához adjuk, végül belekeverjük a rumot. Fóliára tesszük a tésztát és kb. 4-5cm átmérőjű hengert formálunk belőle. A fóliába tekerve hűtőbe tesszük szilárdulásig. Közben a sütőt 180 fokra előmelegítjük, és egy nagyobb tepsit sütőpapírral kibélelünk.
A megszilárdult tésztát kicsomaguljuk, és éles késsel 1cm vastag lapokat vágunk belőle.
Pontosan 12 percig sütjük, majd a sütőből kivett tepsiben hagyjuk kihűlni.

A linzerfélék remek gasztroajándékok, fémdobozba zárva sokáig jó minőségben eltarthatók.

Szilvás szelet

A virág elfáradt már szagosodni.
Unta,
hogy mifenének tettük asztalunkra.
S igyekezett árnyékot vetni,
nagyobbat, mint a kertben
s elfáradt, mikor nem néztünk oda.

De észrevettem.

(József Attila)

Már rájöttem, hogy miért nem sütök crumble-t meg cobblert. Pedig mindig megcsodálom e sütiket a gasztroblogokon. Gyors is, egyszerű is, a tojásokat sem kell halmozni, a lényeg benne a sok-sok édesen-savanykás nyári gyümölcs. Ráadásul mindenféle finomsággal lehet tetézni, úgy mint gombóc fagylalt, kanálka tejszínes sajt, dió, mandula, mogyoró, csokoládéforgács.
Tehát igazán kitűnő, kényeztető édesség.
Miért nem készül nálam? Nem a neve miatt. Hiszen könnyedén átkeresztelhetném valamilyen magyarosabban hangzó morzsasüteményre. Nem ez az ok. Hanem az, hogy a linzertészta gyakorlatilag nekem ugyanúgy megteszi. Teljesen mindegy, hogy alulra vagy felülre, kinyújtva vagy csak darabosan kerül a süteménybe, remek párost alkot a gyümölcsökkel, s itt is jöhetnek ízlés szerint a különböző feltétek. Ráadásul ez az a tészta, amit a legegyszerűbb sütőben is könnyű elkészíteni, a nomádporta tűzhelye is megbirkózik a feladattal, ha szükséges.
Az omlós-vajas tésztát kedvem szerint készíthetem fehér, vagy kevert lisztből, tojással vagy anélkül. Most rétes- és Graham lisztből készült a sütemény, a tetejére szilva, mandula, zabpehely, majd sütés után joghurt és balzsamecetkrém került. Legutóbb júniusban sütöttem ilyet, piros bogyós gyümölcsökkel.

Hozzávalók: a tésztához: 20dkg rétesliszt, 10dkg Graham liszt, 8dkg cukor, 20dkg vaj, csipet só, 1 kis tojás
a tetejére: 1kg kimagozott és cikkekre vágott szilva, 2 ek barnacukor (vagy 2 csomag vaníliás cukor), 1ek szilvapálinka, 3ek zabpehely, kevés őrölt fahéj, 8dkg szeletelt mandula
sütés után még jöhet rá: tejszínhab vagy natúr joghurt és balzsamecetkrém, esetleg fagylalt

Elkészítés: a vajat kisebb darabokra vágjuk, és a tészta hozzávalóit egy nagyobb tálban kézzel összeállítjuk. Utána egy közepes méretű tepsibe tesszük, és egy kisebb sodrófával valamint kézzel egyenletesen szétterítjük a tepsiben. Így tesszük be a hűtőbe. A sütőt előmelegítjük 190 fokra. Utána a kimagozott gyümölcsöt összekeverjük a cukorral, a pálinkával, a fahéjjal és a zabpehellyel. Ha a sütő bemelegedett, elővesszük a tésztát, és 12-15 percre betoljuk a sütőbe. Ezután kivesszük, tetejét kirakjuk az előkészített gyümölccsel, és ismét visszatoljuk kb. egy negyed órára, de már csak felülről sütjük (ha ez beállítható a sütőn.) Végül megszórjuk a mandulával, s amikor az is kissé megpirult, el is készült a sütemény.

Téglalapokra vágva, joghurttal és balzsamecetkrémmel (vagy tetszésünk szerint bármi mással) meglocsolva kínáljuk.

(Nem kell sok edényt elővenni, sem a gyúródeszkát. A gyümölcsös feltétet például elkészíthetjük abban az edényben, amelyben összeállítottuk a tésztát. Ha megfelelő sorrendben dolgozunk, egy óra sem kell az elkészítéséhez.)

Sült bonbonok és nyári csodák

őrizd hát magad jól
hisz hunyt szemmel is látod
a valónak hitt világban
szétperegnek az álmok

könnyű madártestük
földhöz veri a szél
mi bennünk lakik
odakint - perceket ha él

(erős ildikó - egy kiáltónak - részlet)

A képen látható bonbont Makkának készítettem, s mivel Ő elég jónak találta ahhoz, hogy a recept is közszemlére kerüljön (ezt állítja!), így most megosztom Veletek. Elöljáróban annyit, hogy egy sajtos-diós ízvilágról van szó, amihez a tésztát megsütöttem, továbbá kiegészült még joghurttal, szezám- és lenmaggal.

Elég sokáig törtem a fejem, hogy mit is készítsek, ami alkalmas a kánikulában való több órás zötyögtetésre, s közben nem sérül annyira, hogy szégyen legyen átadni. Szóba jöhetett volna valamilyen töltött kelt tészta is, de inkább az omlós tészták felé indultak el a gondolataim.


Hozzávalók (kb. 20 db bonbonhoz): 5dkg darált dióbél, 5+2 dkg reszelt sajt, 12 dkg rétesliszt, 5dkg vaj, 1ek szezámmag, 3-4ek lenmag, fél tk só, 1 kis pohár natúr joghurt, 1 kisebb tojás sárgája, késhegynyi szódabikarbóna

Elkészítés: A dióból, lisztből, vajból, sóból 5dkg sajttal, a tojás sárgájával, a szezámmaggal és a szódabikarbónával omlós tésztát gyúrunk. Fél cm vastagra nyújtva megfelelő nagyságú tepsibe fektetjük, és 190 fokra előmelegített sütőben kb. 12-15 perc alatt megsütjük. Hagyjuk kihűlni.
Ezután a tésztát morzsásra törjük egy villával (Le is lehet darálni, de felesleges, mert puha.)
Beletesszük egy keverőtálba, hozzáadjuk a joghurtot, 2dkg reszelt sajtot és alaposan összedolgozzuk. Golyókat formálunk belőle, majd a lenmagban meghempergetjük. A kész bonbonokat behűtjük.


A bonbonok élvezete azonban messze elmarad az érett fügétől, amire számító módon "becseréltem" a süteményt, igazából azon csodálkozom, hogy akinek csak lelkendezve megemlítettem a környezetemben e gyümölcsöt (vagy kínáltam), mind kényszeredetten próbált barátságos arcot vágni hozzá...
Sebaj, még egyszer biztos nem fogom kínálgatni, hanem az utolsó szemig én eszem meg egyedül! (Na jó, párom kaphat belőle, mert ő tudja értékelni a jó dolgokat - s most csak képen nézegetheti.)

Most már még biztosabb vagyok benne, hogy megpróbálkozom a termesztésével a nomádportán, lesz, ami lesz (talán találok neki egy napos szegletet.)

A szöveg mellett látható dísznapraforgó pedig öcsém és felesége kertjéből került hozzám, öröm ránézni...

Gyümölcsös linzerszelet

írni most nem volna szabad
nem engedelmeskednek a szavak
elszökdösnek - így árulnak el
némaságban így árvulnak el
a napok napjaim napjaink

(erős ildikó - naplórészlet - részlet)

Ígéretemmel ellentétben egy mai süteménnyel kezdem (folytatom) a konyhai beszámolót, de azért majd visszatérek az előző bejegyzésben emlegetett néhány ételre is. Ilyenkor nyáron leginkább a piros bogyós gyümölcsökre vágyom. Nemcsak a színük, de savanykás-édes ízük is lenyűgöz. Alig-alig kell hozzájuk egy kevés tészta, némi fahéj s egy pici méz vagy barnacukor, hogy szemünket s ínyünket elkápráztató desszertet készíthessünk.
Én ma egy egyszerű vékony linzerlapot sütöttem alapnak, erre került málna és meggy ropogós zabpehellyel és egy kanálka saját pálinkával elkeverve. Fahéjas barnacukorral és mandulával megszórva sült az illatos sütemény, majd tovább kényeztettük kevés frissen felvert (természetesen cukor nélküli) tejszínhabbal és balzsamecetkrémmel.

Hozzávalók: a tésztához: 30dkg rétesliszt (vagy részben teljes kiőrlésű liszt), csipetnyi só, 8dkg cukor, 20dkg vaj, 1 tojás
a tetejére: 65dkg kimagozott friss gyümölcs (most éppen meggy és málna), 4 púpos ek zabpehely, 1ek házipálinka, 3ek szeletelt mandula, 2-3ek fahéjas barnacukor (esetleg még: tejszín, balzsamecetkrém)

Elkészítés: a tészta hozzávalóit összegyúrjuk, majd kinyújtva egy nagyobb tepsibe fektetjük. Megszurkáljuk villával és betesszük a hűtőbe. A sütőt 190 fokra előmelegítjük. A gyümölcsöt kimagozzuk, a meggyszemeket félbevágjuk, majd egy tálban hozzáadjuk a zabpelyhet és a pálinkát. A tésztát 15 percig sütjük. Ezután rátesszük a gyümölcsös keveréket, megszórjuk mandulával és a barnacukorral. Még kb. 10 percig sütjük (ilyenkor már csak felülről - ha be lehet állítani a sütőn.)

Tálaláskor téglalapokra vágjuk, hideg tejszínhabbal és balzsamecetkrémmel (is) kínálhatjuk.

Diós-sajtos teasütemény - saját ünnepünk

Párommal ma vagyunk éppen öt éve együtt. Azaz éppen ma külön, hiszen ő a nomádportán maradt. Viszonylag jól tűrjük egymás rigolyáit, amiből jó sok van, volt időnk gyűjteni, nem épp tinédzserkorban találkoztunk. Tavaly óta mindketten többet vagyunk itthon, így még nagyobb e megpróbáltatás. Azért szünetek is voltak, vannak, mint amilyen ez a mostani.
Azt kérte, hogy semmi olyasmivel ne készüljek, ami pénzbe kerül. Oldjam meg másképp...
Jogos a kérés, mert nagyon megnövekedtek a kiadásaink, a bevételek meg alaposan megcsappantak.
Nem egyszerű. Neki többnyire könyvet veszek vagy cédét, esetleg koncertjegyet. Ami ezen túl van - a műszaki birodalom - ahhoz én nem értek, onnan nem is választok meglepetést.
Még az utazás előtt egy sajtos-diós linzert sütöttem neki, ami - teasüteménynek szánva - egy régebben félretett teásdobozba került. Azt hiszem, megfelelő ajándék, hiszen minden nap teázunk, még nyáron is. A nomádportán a hűvös vályogházban jólesik reggel a meleg ital, a maradék pedig hidegen jó odakint. E harapnivaló is jó lesz mellé. A sütemény receptjét a linzeres változatokból alakítottam ki, mivel azok jól elállnak és könnyen szállíthatók. Vagyis gasztroajándéknak is kitűnőek. A sajtos-diós kombinációkat pedig egy ideje mindketten megkedveltük. Íme a recept:

Hozzávalók: 10dkg reszelt sajt, 10dkg darált dió, 20dkg rétesliszt, 10dkg vaj, 1kk só, késhegynyi szódabikarbóna, 1 tojás

Elkészítés: A hozzávalókat a tojásfehérje kivételével összedolgozzuk. Kétféleképpen haladhatunk tovább:
vagy kinyújtjuk kb. fél centi vastagra és kiszaggatjuk lisztezett sütőlemezre,
vagy kb. 5-6 cm átmérőjű hengerré formálva alufóliába csavarjuk.
(A fóliás megoldás esetén nem kell elővenni a sodrófát és a nyújtódeszkát.)
Mindkét esetben a hűtőben pihentetés következik. Egy óra múlva kivesszük a hűtőből. Ha sütőlemezre szaggattuk, akkor a félretett tojásfehérjével átkenjük a sütemény tetejét, majd mehet a 190 fokra előmelegített sütőbe 15 percre. Ha pedig fóliába tettük, akkor előbb fel kell szeletelnünk a hengert - szintén fél centi vastag szeletekre -, utána kenjük meg tojásfehérjével és sütjük azonos módon.

A konyhát már elkezdtem átrendezni. Amikor párom elutazik, mindig kihúzom az egyik hűtőszekrényt és átköltözöm a másikba. Minek menjen kettő. A hús- és felvágottfélék megmaradt részét Apunak adom. Azután a bicajjal elindulok beszerzőkörútra, feltöltöm a gyümölcskészleteket, barna tésztát, rizst, lencsét és friss zöldségeket veszek. Ezeket persze a párom is szereti, de az itthon lévő készlet nagyobb részét most magával vitte. Ma kaptam spárgát, cukkinit és egy kicsi padlizsánt is vettem. Krumpli pedig mindig kell, hogy legyen itthon.

Ebédre egy egyszerű salátát csináltam: vadsóskát, nyers sárgarépát és főtt krumpliszeleteket rétegeztem egymásra. Erre készült egy zöldfűszeres majonéz, amit az itt bemutatott olajokkal kevertem ki. Elcsigázott állapotomat jelzi, hogy lefotózni már nem volt kedvem, türelmem. Egyszerűen csak megettem... Pedig a saját készítésű, különböző ízesítésű majonézek pillanatok alatt elkészülnek, és mártogatónak is nagyon finomak.

Csináltam egy adag bodzavizet is ivólének, s hogy ne menjen tönkre, az útról hozott citromfüvet is hasonlóképpen készítem el. Most ázik, engem pedig vár a munka.

Magos-fűszeres csók

Ezt a süteményt készítettem elsőnek, amibe került az orgonalekvárból és az illatos cukorból. Egy linzertészta alapot gondoltam ki, méghozzá oly módon, hogy a liszt és a zsiradék egy részét olajos magvakkal, az édesítést pedig mézzel és a már említett orgonalekvárral, illatos cukorral oldom meg. Hozzá még fűszereket, pálinkát, némi aszalt és friss gyümölcsöt is szántam. Persze ezúttal is azzal "értem be", ami volt itthon, lehetett volna egész más ízvilágot alkotni más magvakból, gyümölcsökből. Elégedetlen azonban semmiképp sem lehetek, hiszen a sütemény jól fogyott, még a szomszédok és vendégeik is szívesen fogyasztották. A fotó meg olyan lett, amilyen, inkább jöjjön a recept! Senki ne rémüljön meg a sokféle összetevőtől, hiszen lehet sokkal egyszerűbben, más hozzávalókból készíteni, csak a linzertészta arányait próbáljuk tartani. Ez esetben a folyadékfélék miatt kissé lágyabb tésztát kapunk, ezért én keksznyomóba töltöttem, és úgy nyomtam sütőlemezre.
Nem túl édes sütemény, aki édesebben szereti, ennek megfelelően adagolja a hozzávalókat!

Hozzávalók: 30dkg darált dió, 30dkg rétesliszt (lehet teljes kiőrlésűből is), 25dkg vaj, 1kk só, 3ek apróra vágott mazsola (vagy más aszalt gyümölcs), 1 narancs + 1 citrom lereszelt héja és kifacsart leve, 1 nagy alma húsa lereszelve, 1 Bourbon vaníliás cukor, 3ek orgonalekvár (más is jó), 3ek illatos cukor (nálam orgonavirággal készült, de lehet sima kristálycukor vagy barna nádcukor is), 2ek méz, 3ek kókuszreszelék 3ek szezámmag, 2ek lenmag, 2ek szemes mák, 10dkg darált mák, 2kk kakaó, 0,5 dl pálinka, 1kk keserűmandula kivonat, csipetnyi őrölt citromfű, erős paprika, gyömbér, kardamom, koriander, fekete bors, szegfűszeg, ánizs, 1 tojás (elhagyható)

Elkészítés: A hozzávalókat egy nagy keverőtálba tesszük, alaposan összedolgozzuk, majd éjszakára a hűtőben pihentetjük. Másnap lisztezett sütőlemezre adagoljuk, lehet kanál segítségével, vagy csillagzsákba töltve. Én keksznyomót használtam hozzá.
4 sütőlemeznyi mennyiség. Az adagokat 200 fokon sütjük kb. 12 percig. Figyeljünk, hogy ne süssük túl. A sütőből kivéve hagyjuk pihenni, majd pár perc múlva már szilárdabb és könnyen tálcára szedhető. Igazából csak az előkészületek igényelnek időt és munkát, a sütés már gyorsan megy. Omlós finomság a jutalmunk.

Magos-sajtos sütemény a locsolóknak

Nem szeretem a locsolkodást. Ennek több oka is van. A lakótelepen, ahol felnőttem, húsvéthétfőn ismeretlen gyerekek is becsöngettek némi aprópénzt remélve, a felnőttek pedig valamiféle ital reményében. Hiába dolgoztam vele, senki sem süteményre vagy festett tojásra vágyott. Egy idő után ki is neveztem e napot kiránduló napnak, és inkább leléptem otthonról.
Ma sem rajongok érte, az ember a reggel még szép tiszta ruhájában estefelé már szédül a különböző illatoktól, még ha a legjobb parfümökkel permetezik is. Sokkal praktikusabb lenne, ha inkább egyszerűen vizet vagy szódavizet töltenének a pumpás kis üvegcsékbe. De tudomásul kell vennem, hogy a családban vannak olyanok, akiknek e szokás fontos, s azt még inkább, hogy a legfiatalabb generáció számára ez újdonság, ahogy a kertben a kis tojások keresgélése is.
S mivel a húsvéthétfőt ma már többnyire nagycsaládi körben ünnepeljük Csillaghegyen, a locsolóimra is gondolnom kell. Az egyszerű csokitojásokkal már többször kudarcot vallottam, még oly gondos szállítás mellett is megolvadt némelyik a melegben, a festett főtt tojásokért pedig kevéssé rajongok - ahogy a gyerekek is. Alkotókedvem más területeken élem ma már ki. Így idén - nem először - tojás formájú süteményeket sütöttem, majd azokat egyenként celofánzacskóba tettem és piros kenderszalaggal átkötöttem. Az apró csomagok egy kiskosárba kerültek, ebből vehettek a locsolók. (Érdekes módon a nap végére jóval több sütitojás hiányzott a kosárból, mint ahány locsolóm akadt, noha vittem más süteményt is...)
A "tojások" tésztájához a családi sajtos receptet használtam azzal a különbséggel, hogy a sütemény tetejét sajt helyett len- és szezámmaggal szórtam meg.
A teljes húsvéti menüt a következő bejegyzésben teszem közzé.

Citromkrémes linzer

Minden kész.
Az étel rég
elhűlt az asztalon.
Csak rád les még árván
a meddő alkalom.

(erős ildikó - solvejg - részlet)

Tegnap Millie egy finom kókuszos kekszet készített, rögtön bele is szerettem. Én egy citromfüves változatot sütöttem, nagyjából követve az ő receptjét, lekvár helyett pedig citromkrémet főztem hozzá:

40 dkg réteslisztből 25 dkg vajjal, 8 dkg cukorral, 1 csomag vaníliás cukorral, csipet sóval, 1 kisebb citrom reszelt héjával, 1 kk szárított citromfűvel és 1 tojással (utóbbi elhagyható) tésztát gyúrtam. Megtetszett Millie eljárása, így én sem nyújtottam, szaggattam a tésztát, csak hengerré formáztam alufólia segítségével, majd bele is csomagoltam és betettem a hűtőbe másfél órára. Ezután a tésztából fél centi vastag korongokat vágtam (44 darab lett), és lisztezett sütőlemezre tettem. 190 fokra előmelegített sütőben 15 percig sütöttem.
Közben elkészítettem a citromkrémet: 1dl hideg tejben 1dkg lisztet simára kevertem, majd folyamatos keverés mellett kis lángon besűrítettem. Utána belekevertem 1 citrom levét, 4dkg cukrot és 5dkg vajat. Lehűtöttem és utána töltöttem a linzerlapok közé.

Rumos-gyümölcsös sütemény

Majd
elringat e döcögő utazás távoli síneken
elringat a hazafelé sosemvolt idegen
dallam a fülben a fejben a szájban
az örök egyben a váltakozásban
múltból menekvő soha-soha-másban
majd elringat a tánc a járom-idő.

(erős ildikó - sínek)

Hagyományos linzertésztát (omlós tésztát) használtam alapnak ehhez a süteményhez.
Kell hozzá: 30dkg liszt (mindenkire rábízom, milyen, én keverni szoktam teljes kiőrlésű búza- és réteslisztet), 20dkg vaj, 8dkg (vagy ízlés szerint) cukor, csipet só, 1cs Bourbon vaníliás cukor, 1 tojás (ez utóbbi nyugodtan elhagyható.)
Az összeállított tésztát tepsibe simítom, majd a hűtőben pihen. Közben 200 fokra előmelegítem a sütőt. A tetején természetesen a bogyós gyümölcsök a legfinomabbak, de az most nincs, ezért a következő "feltétet" készítettem:
Összekevertem 6 ek barack- és 2ek eperlekvárt 1ek rummal. (Szerencsére nem túl édes házi lekvárok vannak a birtokomban. ) Ebbe vékonyan beleszeleteltem itthon található gyümölcsöket: 2 nagyobb almát, 1 körtét, 1 banánt és 1 narancsot. Végül még néhány csepp citromlét és pár szem dió durvára tört belét adtam hozzá. Tapasztalatom szerint majdnem mindegy, mi kerül rá, csak legyen közte savanykás, lédúsabb gyümölcs is.
Közben a tésztát 15 perc alatt megsütöttem. Kivettem a sütőből és rákentem a gyümölcsös masszát, majd visszatoltam még egy negyed órára (most már csak felülről sütöttem.)
Gyorsan elkészül.

Diós aprósütemény omlós tésztából

nappal menekülés feledésbe
feladatokba azértis-létbe
magamnak magyarázom
s kezdem elölről holnap
majd holnap megint
s megint elölről holnap

kerekek kattogása
távoli síneken
nem érek el hozzád
nem érek sohasem

(erős ildikó - esték - részlet)

Régóta akartam már omlós tésztából készíteni megint süteményt, most eljött ennek is a pillanata.
Vidékről hoztam hozzá frissen köpült vajat, tojás viszont ebbe sem került. A dióval egyre barátibb a viszonyom, így természetes módon jött az ötlet, hogy a sütemény amúgy semleges, nem túl édes ízét karakteresebbé tegye. Persze lehetne időnként más magféléket (mogyorót, mandulát) is használni, nálam azonban fontos szempont, hogy lehetőleg az itthon rendelkezésemre álló alapanyagokból főzzek. Délutáni tea mellé szívesen ajánlom.
A hozzávalók: 12 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt, 33 dkg rétesliszt, 2-3 evőkanál darált dió, csipetnyi só, fél tk szódabikarbóna, 30dkg vaj, 1 citrom reszelt héja, késhegynyi fahéj, őrölt szegfűszeg, ánizs, gyömbér, kardamom, 8 dkg cukor, 2cs Bourbon vaníliás cukor (ebből a mennyiségből kb. 60 darab lesz - persze függ a formától, amivel szaggatjuk.)
A vajat apró darabokra vágjuk, majd a hozzávalókból tésztát gyúrunk. Én az egyszerűség kedvéért az omlós tésztánál kötelező hűtőben történő pihentetést a szaggatás utánra szoktam időzíteni, hogy ne kelljen bajlódnom a hideg tésztával. Tehát először kinyújtom kb. fél centi vékonyra, enyhén lisztezett sütőlemezre szaggatom, majd az első tepsi mehet is pihenni a hűtőbe. Majd a második, végül a harmadik adag. Ekkor már kiveszem újra az elsőt, és a sütőt 180 fokra előmelegítem. Ha elérte a megadott hőfokot, az első tepsi megy a sütőbe 10-12 percre. (Vigyázzunk, hogy ne süssük túl, az omlós tészta még puha, amikor kikerül a sütőből, ezután szilárdul csak meg a sütőlemezen.) Az első adag sütése alatt már kiveszem a másodikat a hűtőből, majd a harmadikkal is hasonlóképpen teszek. A szaggatástól eltekintve gyorsan elkészíthető sütemény. Ha valaki gyorsítani szeretne a műveleten, ne kiszúrót használjon, csak vágja fel tetszése szerinti formára derelyevágóval (vagy késsel) a kinyújtott tésztát.