Egyszerű lencsetál

Ilyesmit gyakran szoktunk enni, gyorsan elkészül és finom. Levesnek túl sűrű, főzeléknek híg, rántás nincs rajta. Ezért írtam, hogy lencsetál. Persze lehet hosszabb lével is készíteni. Böjtön kívül és nem vegánoknak egy kis darab füstölt borda jól jön bele.
Kell hozzá: 25 dkg lencse, 1 szál sárgarépa, 1 szál fehérrépa, 1 babérlevél, 1 gerezd fokhagyma, só, pirospaprika, kevés olaj és víz (valamint opcionálisan az említett füstölt - egy 15-20 dekás darab épp elég a kellő ízhez).
Nagyon egyszerűen készül: egy közepes méretű edény aljába 2-3ek olajat öntök, majd rászórom a száraz lencsét (nem kell beáztatni), a megtisztított és apró darabokra vágott répaféléket és 1kk pirospaprikát. Összekeverem, alágyújtok és rövid ideig pirítom. Rádobom - ha van - a két-három darabra vágott füstölt bordát, majd az áttört fokhagymát, 1kk sót, a babérlevelet és kevés vízzel felengedem.
Ezután addig főzöm, míg a lencse meg nem puhul. Közben langyos vízzel pótolom az elpárolgott levet, mindig csak keveset öntve az ételhez. A lencsétől függően egy-másfél óra alatt elkészül.
Ennyi. Lehet persze a végén liszttel, habarással sűríteni, vagy csípősre főzni, esetleg paradicsommal dúsítani, én nemigen szoktam.
Friss kenyérrel, néha tejföllel esszük. S ha került bele borda, azzal párom végez.

Szalonnán pirított kelkáposzta leves

Nem lehet az, hogy mindig tésztákat posztolok egymás után (persze abból is lesz még ma vagy holnap legalább két bejegyzés - a fotók már készen várakoznak.) Tehát jöjjön most egy jó kis téli leves, gyors és egyszerű. Biztosan lehetne más zöldségekkel is bővíteni, esetleg levesbetéttel, nekünk most jó volt így. Annál is inkább, mert a legtöbbször valami előtt esszük a leveseket, ezért nem rakok bele tésztát, pirított kenyérkockát, hiszen utána úgyis következik némi szénhidrát.
A recept: Egy jó marék füstölt, apróra kockázott kolozsvári húsos szalonnát 1ek zsíron kiolvasztottam és egy darabig sütögettem. (Ha jó alaposan átsütjük, később a kész levesben is gusztusos marad az állaga, formája.) Amikor már jónak ítéltem, rádobtam a széles csíkokra vágott kelkáposztaleveleket. (Egy egész kicsi káposztát használtam fel, a vastag ereket kivágtam előzőleg.) Átforgattam, pirítottam egy darabig a zsíron, majd 1kk pirospaprikát, 1kk lisztet tettem hozzá és összekevertem. Kevés vízzel felengedtem és adtam hozzá még 1kk szárított zöldségkeveréket valamint egy csipet sót. Amikor a káposzta már majdnem puha volt, felengedtem a még szükséges vízmennyiséggel, és készre főztem. Mit ettünk utána? A következő bejegyzésből kiderül...

Cukkinis-sajtos palacsinta sült szilvával

Már sokszor mondtam, a hús nekem elég mutatóban az ételbe, nem lényegi kérdés, de olykor jólesik egy kis füstölt íz. A palacsinták töltelékébe éppen csak 5 dkg kolozsvári szalonna került, ezért a főbb jegyeit mégiscsak a nyáriasan friss cukkini, kapor és egy kevés sajt adja. A sült gyümölcs ötletét pedig Cserkétől csentem.
Hozzávalók a töltelékhez:
1 közepes cukkini
10 dkg sajt
5 dkg kolozsvári füstölt szalonna
3 ek liszt
5 dkg vaj
só, fehérbors, őrölt szerecsendió, friss kapor
3 dl tej
1 dl víz
A palacsintatésztához (10 db lesz):
25 dkg liszt
2 dl tej
2,5 dl víz
1 kk só
1 tojás
A sült gyümölcshöz:
30 dkg kimagozott, felezett szilva
1 tk fahéjas barnacukor
Először a tölteléket készítettem el, elsőnek a félbevágott, kimagozott cukkinit héjastúl lereszeltem. A felolvasztott vajra szórtam a lisztet, elkevertem, majd a ráöntöttem a tejet és a cukkinit. Pár perc alatt összefőztem, közben lereszeltem a sajtot, apró kockára vágtam a szalonnát, és mindkettőt a mártáshoz adtam. Kevés vízzel lazítottam, majd sóval, fehérborssal, szerecsendióval és kaporral fűszereztem. Hamar lehúztam a tűzről.
A szilvát feleztem, kimagoztam és a sütőben kb. 50 percig sütöttem, közben 1tk fahéjas barnacukorral összeforgattam. (Így is kellemesen savanykás maradt.)
A hozzávalókból elkészítettem a palacsintatésztát, és némi pihentetés után kisütöttem. A 10 palacsintához a mártás bőségesen elég, a szilva lehetne még több, de a friss gyümölcsből nem akartam többet felhasználni (így is fogytán a komjáti készlet...)

Ha nincs is szezonja...

...akkor is bab. Nem zöld (az még drága mifelénk), hanem szárazbab. Mert van olyan néha, hogy az ember nyáron is szívesen megenne egy nagy tányér bablevest. Akkor is, ha füstölt csülök éppen nem jut bele, csak egy bordacsont, persze ez is füstölve, csak az íze miatt. A zöldségek még tavalyiak (egyszer el kell fogynia a nem-új krumplinak is.) Aprószemű fehér gyöngybab, jó sok.
Ezúttal viszont erőspaprika nem került bele. Talán mert így is elég melegünk volt.