Mustáros-ecetes-olajos barackmártás

én nem tudom hogyan kell:
(az ember csak ritkán mer
nem hisz már álmokat
gyűjt csupán ráncokat
félve néz tükörbe
ez maradt belőle
túl szikes éveken
még nem tudja mit jelent
még nem tudja hogyan kell
mivel és mit ront el)

én nem tudom hogyan kell
mivel mit rontok el

hogy végül mi marad
hogy végül ki marad
marad-e
belőlem

(erős ildikó - úton)

Már télen ilyen gyümölcsmártásra vágytam, persze akkor csak almával és déligyümölccsel tudtam elkészíteni, íme, itt álldogál a hóban. Utólag nézve a színe is elég sápadt, de furcsa is lenne egy élénk színben pompázó mártás február végén. Szerencsére azonban most - a barackszezon idején - is eszembe jutott, sárga- vagy őszibarackból egyaránt nagyon finom.
A külhoni konyhák irodalmában a hasonló mártások vinaigrette névre hallgatnak. Kerül beléjük valamilyen gyümölcs, ecet, olaj, mustár és többnyire hagyma, őrölt bors is. Én az utóbbi kettőt mostanra elhagytam, nem, mintha nem szeretném, de valahogy a gyümölcsös ízhez most nem kívántam. Inkább azon igyekeztem, hogy a barack minél dominánsabb maradjon.
Igazi ínyencség sültek mellé vagy salátákra, de grillezett zöldséget is szívesen mártogatok bele.
S bár sokáig eláll, gasztroajándéknak inkább más gyümölcsből készítve ajánlhatom. A sárgabarack színe ugyanis idővel barnul kissé, inkább frissen fogyasszuk. A téli változat viszont hónapokon keresztül megőrizte színét és zamatát a hűtőben (kicsit sokat készítettem ugyanis belőle.) Piros bogyósokból és őszibarackból vagy körtéből is nagyon jó lehet.

Hozzávalók (1,5-2dl mártáshoz): 4 érett sárgabarack, 2ek fehér balzsamecet, 1tk (magos) erős mustár, 2ek (szőlőmag)olaj, 1ek méz, csipet só

Elkészítés: A sárgabarackot kimagozom, darabolom, és a többi hozzávalóval együtt turmixgépben pürésítem. A mártást tálalás előtt behűtöm.

Utólag belekukkantottam most a Szakácsok könyvébe. Az is több remek ízkombinációt kínál a vinaigrette-típusú mártásokra, érdemes kipróbálni kis adagokban, hogy lássuk, melyik ízlik igazán. Gyorsan készül, alig van vele teendő.

Nyári gyümölcskoktél

Elástam kertemben az összes gondot, amit összegyűjtöttem. Mikor az április visszatért, s jött a tavasz, hogy a földdel nászt üljön, szép virágok nőttek a kertemben, minden másnál különbek. És eljöttek a szomszédok, hogy megnézzék, és így szóltak hozzám: Majd ha itt lesz újra az ősz, a vetés ideje, nem adnál-e nekünk a virágok magvaiból, hogy a mi kertünkben is nőjenek?
(Kahlil Gibran)

Tegnap megint valamilyen gyümölcsös ízre vágytam, a nyers gyümölcsök reggeli eszegetésén túl. Szedtem tehát néhány barackot a kis kerti fáról, lekanyarintottam egy szeletke dinnyét, kimagoztam néhány hűtőben rekedt meggyet s azután hozzátettem még zöldteát, citromot, édesítésnek rózsakivonatot, s amit jónak láttam.

Így született ez a koktél. Alkohol nem került bele (az egyébként is inkább melegít.)


Hozzávalók 1,5 literhez: 65dkg kimagozott gyümölcs (nálam görögdinnye, sárgabarack, meggy), 4dl hideg zöld tea, 1 citrom leve, édesítésként: 2ek rózsakivonat (ha nincs, használhatunk mézet) és 2ek házi meggyszörp

Elkészítés: A kimagozott gyümölcsöket a többi hozzávalóval összeturmixoljuk. Az édesítést hagyjuk a végére, hogy a gyümölcsökhöz és az ízlésünkhöz tudjuk igazítani.

Hűtsük be, de ne legyen jéghideg.

Sárgabarack sörbet rózsakivonattal

...avagy továbbra is A NAGY VEGETÁRIÁNUS KIHÍVÁS menüje a blogon.

Ahogy ígértem tegnap, jelentkezem ezzel az egyszerű desszerttel. Egy ideje szívesen látott vendég nálunk a sörbet, nem csak azért, mert most érnek a finomabbnál finomabb gyümölcsök, hanem mert nélkülözni tudjuk velük a nálunk időnként galibákat okozó tejtermékeket.
A kerti fánkon már van érett sárgabarack. Nem olyan hatalmas mennyiség a társasházunkra vetítve, de azért sok finomság készülhet belőle.
Ehhez az édességhez végre elővettem a napon készült rózsakivonatomat. Elvégre a gyümölcsfáink is a rózsafélékhez tartoznak. Meglepődve és örömmel tapasztaltam, hogy a kivonat íze és illata csak intenzívebb lett, miközben a felhasználásra várakozott.
Ez meggyőzött, hogy jövőre megint készítsek.

Hozzávalók (4 főre): 45 dkg kimagozott érett sárgabarack, 1tk fahéjas barnacukor, 2ek rózsakivonat, 1,5dl víz

Elkészítés: A kimagozott barackot (héjastúl) kisebb darabokra vágva a többi hozzávalóval együtt turmixgéppel pürésítjük.
Fagyasztóba tesszük. Háromnegyed óránként a robotgéppel átkeverjük, hogy a jégkristályok összetörjenek benne (legalább kétszer.) Készre fagyasztjuk. (Készülhet fagylaltgépben is.)

Ha nincs rózsakivonat, készíthetjük vásárolt rózsasziruppal, rózsavízzel vagy rózsalekvárral is.
Ha egyik sem áll rendelkezésre, akkor nyugodtan hagyjuk el, tegyünk hozzá még valamilyen kedvünkre való fűszert, vagy egy kiskanál barackpálinkát.

Barackra hangolva

1+1 az nem "2"
- hanem
egy ILYEN
meg
egy OLYAN
(és persze még az is csak akkor,
ha egyátalán: "+")

(Fodor Ákos: Még magasabb matematika)

Még csak ezután jönnek majd a kívánatos puha sárga- és őszibarackok. Kicsit elébük szaladtam. A kerti kis fán még aprócskák, s éppen csak most váltják zöld ruhájukat sárgás színre.
Mégis, a zöldségesnél friss gyümölcs után kutatva nem tudtam ellenállni nekik. Kedvemre való bogyós gyümölcs nem akadt, maradtam hát fél kilónyi aprócska, de illatos sárgabaracknál.
Azután készítettem egy adagot a már bevált kelt tésztámból, igaz, újabban egyre nagyobb benne a teljes kiőrlésű liszt aránya. Csak fehérlisztből már meg sem tudnám enni talán...
Azt is tudtam, hogy a barack kevés lesz egy adagnyi (fél kiló lisztből készülő) tésztához. De nem csökkentettem a tésztaadagot, gondolván, hogy majd csak kitalálok valamit.
Ez a valami végül az lett, hogy a téglalapra nyújtott tésztának csak a felére tettem a töltelékből, a szabadon maradó részből szárakat formáztam a kis hangjegyeimnek.
Innentől azonban nem a számításaim szerint alakultak a dolgok, egy ismerős látogatása okán kicsit elanyátlanodott (túlkelt) a tészta a 30 fokos melegben, így nem lett olyan rendezett külsejű, mint amilyenre terveztem - de azért elfogy.

Hozzávalók:
a töltelékhez: kb. 35 dkg kimagozott sárgabarack apróra vágva, 2ek fahéjas cukor
a tésztához: 20dkg teljes kiőrlésű búzaliszt, 30dkg rétesliszt, 1kk só, 2ek cukor, 8dkg puha vaj, 1tasak (7g) szárazélesztő, 2,2dl langyos tej.

Elkészítés: a tészta hozzávalóit összeállítjuk egy tálban, majd meleg helyen kelesztjük. Az apróra vágott barackhoz adjuk a fahéjas cukrot, majd pár percre a mikróba tesszük, amíg kezd kissé lekvárszerű állagot ölteni. Így kicsit felpuhul a gyümölcs, s könnyebb lesz a tölteléket a tésztára kenni. Ha megkelt a tészta, lisztezett gyúródeszkán átgyúrjuk, majd kb. 3-4 mm vastag téglalapra nyújtjuk. A hosszabbik oldalával párhuzamosan rákenjük a tölteléket, de csak a tészta feléig. Ezután feltekerjük. Éles késsel kb. 2cm széles szeleteket vágunk a tekercsből. Sütőpapírral bélelt tepsire fektetjük a szeleteket úgy, hogy közben a tésztának azt a részét, ahová nem került töltelék, visszacsévéljük, s ebből formázzuk a hangjegyek szárát. Letakarva pihentetjük. A sütőt 200 fokra előmelegítjük. A sütemény tetejét kevés tejjel megkenjük, majd adagonként kb. 20 perc alatt készre sütjük.

Akinek nem elég édes, tálaláskor tehet még rá fahéjas cukrot.