Őszi gyümölcstorta magvakkal és nektáriummal

Itt az idő, Uram. Nagy volt a nyár.
A napórákra árnyékod bocsássad,
s a szeleket ereszd a földre már.
(Rilke)

Nem gondoltam, hogy a hétvégén sütök valamit, de mégis kedvet és időt találtam hozzá. Igaz, hogy emiatt párom (k)örömpörköltje még várat magára.

A paleo sütemények alapját általában olajos magvak (len, mandula, dió, mák) alkotják, esetleg kókusz. Így nem tudunk belőle annyit fogyasztani, mint a hagyományos, liszttel készült süteményekből, de nem is szükséges.
Az aszalt gyümölcsök ugyancsak koncentrált alapanyagok, viszont friss, lédús gyümölcsökkel lazíthatjuk a tésztát. Azt hiszem, az elkészült torta visszaad valamit az ősz gazdag ízeiből és színeiből.

Egy ideje már szemeztem a boltok polcain a Nektáriummal, ami a készítő méhészfamília leírása szerint méz jellegű, 100% gyümölcs- és termelői méz alapú termék, a méhek "dolgozzák át". Természetesen nem méz, bár a család mézet is készít. Kicsit többet jó lenne tudni a folyamatról, de az interneten nem találtam róla bővebb információt.
A színe egész sötét, vöröses barna, az íze valóban a méz és a gyümölcsök keveréke.

Nekem továbbra is segít a kissé korlátozott étrend (nem paleo, de glutén-, cukor- és tejmentes), sikerült visszanyerni Apu rendszeres sétáihoz, a futáshoz és a napi teendőkhöz szükséges energiát, fogyni néhány kilót. A süteményekre ritkán van igényem, inkább párom és a kísérletezés kedvéért készítem.

Apuval most a szellemi együttműködés a legnehezebb. Fizikailag sokkal jobban bírom, de estére belegabalyodok kommunikációs próbálkozásaink pókhálójába. Emellett látom, hogy a napi két sétánál, a kerti nézelődésnél többet szeretne. Ő nemigen észleli, hogy munkanap vagy hétvége van.

Tervezünk egy látogatást a húgához, no meg egy pótszemüveg is kellene neki. Mindez némi plusz lehetőség a kimozdulásra, de sajnos a hosszabb utakat nem bírja, és sok esetben nehéz előre kiszámítani a szükséges időt. Télen megint beszorul majd a lakásba, marad a tévé, a filmek, de már szinte mindent látott, többször is. A felolvasást, rádiót nem igényli, könnyebb követni a történetet, ha kép is van. Tornázni viszont továbbra is utál, de ez a feltétele a sétáknak.

Öcséméknél újabb szép üvegek készültek, érdemes benézni hozzájuk.

RECEPT
Hozzávalók: 1 banán, 1 alma, 1 körte, 1dl natúr narancslé, 20 dkg aranymazsola, 4 ek nektárium, 5 dkg dióbél, 10 dkg kókuszreszelék, 20 dkg mandulabél, 5 dkg tisztított vaj, 2 tojás, egy csipet só

Elkészítés: a magvakat ledaráljuk vagy késes aprítóval megőröljük. Belekeverjük a kókuszt, a mazsolát és a megolvasztott vajat. A körte kivételével a gyümölcsök húsát a narancslével összeturmixoljuk. Ezt is a magvakhoz adjuk, majd beleteszünk egy csipet sót, 3 ek nektáriumot és beleütjük a két tojást. Összedolgozzuk, majd egy kapcsos tortaformába (nálam 26 cm-esbe) öntjük. Tetejét vékony körteszeletekkel rakjuk ki, majd 180 C fokra előmelegített sütőben kb. 40-45 perc alatt megsütjük. Végül 1ek nektáriummal meglocsoljuk. Langyosan már könnyebb szeletelni.

Ropogós kéregben sült banán rummal

A fűnek pedig, hogy lenne emlékezet,
A "keresztfű" helyett ada másik nevet:
Felragadt az uj név s a füvet ma is még
Szent László füvének híja a magyar nép.

(Arany János: Szent László füve, részlet)

Ez amolyan kis könnyű édesség, ami akár a paleo étrendbe is beilleszthető: nincs benne cukor, sem liszt, sem tejtermék. Van viszont puha, krémes banán, citrommal, rummal, vaníliával, mazsolával és mézzel bolondítva, tetején pedig szezám és egy kis sós-pirított dió.

Tavaszra várva ilyen őrült ötletek lepik meg az embert, de ez is gyors: mind az összeállítás, mind a sütés hamar megy.
Komolyabb dologra nem is igen lett volna időnk, mert természetesen kihasználtuk a felmelegedést: hosszabb időt töltöttünk odakint.

A szép üvegek gyűjtőinek is van jó hírem: sokan kérdezitek egy-egy bejegyzésem kapcsán, honnan szerzem az üvegeket. Eddig többnyire párom bicajos gyűjtőkörútjairól, és persze az általunk vásárolt termékek megürült "csomagolásából" kerültek ki a szükséges üvegek.
Mostantól kezdve azonban új forrásunk is van: öcsém és felesége az egyszerűbb üvegekből is gyönyörű palackokat, tálkákat varázsol gravírozott mintákkal, munkáikat a
Szent László tárnics boltban lehet megtekinteni és megvásárolni, a Meskán.

(Én magam bevallom, nem tudtam, hogy a bolt egy virágról / gyógynövényről kapta a nevét, de most már tudom. Megismerkedtem ezzel is, mint a vakvarjúval tavaly.)

Hozzávalók (4 személyre): 4 banán, 8-10 szem dió, 1kk vaníliakivonat, 2 ek citromlé, 2-3ek méz, 1 ek rum, 1 marék mazsola, 1 marék szezámmag, 1 ek hidegen préselt olaj (szezám-, mogyoró-, dió-, szőlőmagolaj vagy ezek híján valamilyen semleges ízű olaj), só

Elkészítés: A banánokat megmossuk, megtöröljük, és héjastól hosszában félbe vágjuk. A vágott felüket megkenjük a citromlével, majd a vaníliakivonatot csepegtetjük rá, és meglocsoljuk a rummal. Az egyes folyamatokat mindig ugyanazzal a darabbal kezdjük, így, amíg a többivel dolgozunk, az elsők már beszívják kissé az előző folyadékot. Ezután óvatosan 8-10 mélyedést ejtünk a keresztbe a banánokon, ezekbe a résekbe mazsolát teszünk. Utána a banánokat bekenjük gazdagon mézzel.

A diót darabosra vágjuk, összeforgatjuk 2 csipetnyi sóval és az olajjal. Egyenletesen elosztjuk a banánok tetején, majd mindegyik darabot gazdagon megszórjuk szezámmaggal.
(Ezután egy félórára letakarva hűtőbe tehetjük, hogy összeérjenek az ízek.)
Sütőpapírra helyezve 180 fokon, fólia nélkül sütjük, kb. 20-25 percig.

Kiskanalat adhatunk hozzá, ezzel a legegyszerűbb kieszegetni a gyümölcsöt a héjából.
Meglocsolhatjuk balzsamecetkrémmel (nekem már elfogyott), vagy friss, cukrozatlan tejszínhabot is kínálhatunk hozzá - természetesen így már nehezebb desszert.

Hasonló módon más gyümölcsöt is süthetünk (almát, narancsot.)

Narancsos-mézes pálinka

mely nem bandzsít önmagába:
nem ítél, nem menteget;
tág, mint a gyerekszemek,
lennék isten kamerája

(fodor ákos: élet?cél)

Mivel volt még a tavaly főzetett szilvapálinkánkból, de magában piszok erős, egy kellemesebb ízű mézes-fűszeres-gyümölcsös változatban gondolkodtam az ünnepekre. Így született ez a recept.

Hozzávalók (kb. 2 liter italhoz): 1 liter erős gyümölcspálinka, 1 liter víz, 3 narancs, 2 rúd fahéj, 10-12 szem szegfűszeg, 6-8 szem szegfűbors, 50dkg méz

Elkészítés: A mézet a pálinkával meglangyosítjuk annyira, hogy könnyen elegyedjen. Két megfelelő méretű üvegbe szétöntjük, beleteszünk 1-1 alaposan megmosott, vékony szeletekre vágott narancsot, és elosztjuk benne a fűszereket. Az üvegeket lezárjuk, és legalább 2 hétig állni hagyjuk. (Természetesen dolgozhatunk egy nagyobb üveggel is.) Naponta megkevergetjük. Ezután egy nagyobb fazékba öntjük az üvegek tartalmát, hozzáadjuk a harmadik narancs levét, a vizet és ismét összemelegítjük (nem forraljuk.) Egy éjszakán át fedő alatt hagyjuk, majd másnap üvegekbe szűrjük. (A szűrést érdemes nagyon finom szövésű anyagon keresztül az egymást követő napokon 2-3 alkalommal megismételni, amíg a következő reggelre már nem látunk üledéket az üvegek alján - vagyis az ital szép tiszta, sárgás színű.)

Idén nem sok gasztroajándék készült a konyhámban - mivel az ünnepek előtt és közben is dolgozom -, de ebből az italból többen is kaptak - remélem, örömükre.

Balzsamecet-krém

faragott kövek kriptája helyett
őrizze arcom halandó szemed

virágos mezőkön ha elalhatok
holnap talán már otthon vagyok

(erős ildikó: hazafelé - részlet)

Nem, ez a finomság nem csokoládé. Köze sincs hozzá. Az íze viszont telt, édes-izgalmas csoda.
Mammának köszönöm meg e különleges receptet, aminek hála, most már én is elkényeztethetem, elkápráztathatom vendégeimet - ezzel is. Elég régen lementettem már ezt a receptet, sőt, az sem ma volt, hogy a hozzávalókat beszereztem. Nem is vesz sok időt igénybe az elkészítése, mégis húztam-halasztottam. Ma viszont egy munkamegbeszélés előtt akadt egy üres órám, így gyorsan nekiláttam. Az elkészítés tekintetében a leírást hűen követtem, és nem is bántam meg. Az arányokon egy leheletnyit változtattam csak. Viszont valahogy jobban besűríthettem, mint Mamma, mert nekem hozzávetőlegesen kétszer annyi alapanyagból lett másfél deci krémem (kétszer megcsináltam ugyanis - erre nyújtott lehetőséget az üvegnyi balzsamecet.)
A flakonkérdést viszont nem sikerült tökéletesen megoldanom, annak ellenére, hogy én már jótanáccsal felszerelkezve indultam a gyógyszertárba. Csak icipici szemcseppnek való flakont tudtak adni. Jobb híján egyet azért elhoztam. Ebbe azután bele kellett varázsolni valahogy a krémet, mert a legkisebb tölcsérem sem fért be a nyílásába. Ezt még megoldottam. Viszont a teteje sajnos patent, nem csavaros. Ennek a következménye az lett, hogy a képen az eprek úsznak a krémben - vagyis helyes pötyöcskék helyett mártogatót sikerült varázsolnom. A patent tető ugyanis elsőre lerepült, amint nyomkodni kezdtem a flakont. Lemostam. Visszatettem. Másodjára már pötyörészhettem vele, de nem egy élmény. Majd kitágítom a száját. A többi krémet egyelőre egy nagyobb szájú üvegbe töltöttem. Persze célszerűbb lenne a teljes mennyiséget egy normális méretű csavaros flakonban tartani, olyan átlátszóra vágyom, amit esztétikusan ki lehet tenni az asztalra is. Van néhány a háztartásban, de nem kifejezetten gasztronómiai célokra, ráadásul fehér műanyagból. Majd kitalálok valamit. Egyelőre élvezem, hogy sikerült a krém.
Számításaim szerint 600.-Ft-ba került a másfél decis adag elkészítése. Hozzáteszem, hogy ez a nomádportán - megfelelő időpontban készítve - akár olcsóbb is lehetett volna, tekintettel arra, hogy ott kitűnő kékszőlő áll rendelkezésre, amiből a krém több hozzávalója is kinyerhető.

Én így készítettem:

Hozzávalók: 4dl 100%-os kékszőlőlé, 2,5dl balzsamecet, 2ek barnacukor, keményítőnek: 1kk kukoricaliszt

Elkészítés: a cukrot folyamatos kevergetés mellett karamellizáltam. Félrehúztam a gázról. Hozzáadtam a szőlőléből egy keveset. Visszatettem a lángra, és kevergetve feloldottam benne a karamellt. Félretettem 2 ek szőlőlevet, a többit az edénybe öntöttem. Fedő nélkül 2 percig gyöngyözve forraltam, majd beleöntöttem a balzsamecetet. 20 percig forraltam még úgy, hogy éppen csak forrjon. Ezalatt nekem a harmadára sűrűsödött. A félretett 2ek hideg szőlőlében feloldottam a keményítőt, majd a krémhez adtam. Még másfél percig hagytam gyöngyözve forrni, majd elzártam a gázt. Egy falapra tettem az edényt, és hagytam kihűlni a krémet.

Nagyon finom, gazdag íze van. Desszertekre, salátákra, de húsokhoz is jól illik.