10 perces csirkemell

Mire az ember hozzáöregszik az évszakokhoz, mintegy kitanulja világításukat, esélyeiket, szépségüket és veszélyeiket, már nem érzi díszletnek a világot. A valóság érdekli, mely olyan más, olyan meglepő s oly független szándékainktól... (Márai Sándor)

Kaptunk egy hét "szabadságot", ami azért nem egészen az, mert a Nomádportára nem tudtunk lemenni, és ugyanúgy tanítok, könyvelek, dolgozom, mint máskor. Viszont Apu most szombatig öcséméknél van "vidéken" - így neki is, nekünk is jut egy kis változatosság, egy kicsit más hétköznapok.
A hetet amúgy is kimozdulós intéznivalóinkra szántuk, újabb harcokra a bürokráciával, így sorra került jónéhány telefon után a Német Nagykövetség (párom édesapjának temetése ügyében), majd az internetszolgáltatóink (mert egyszerre kettő is van, de nem szeretnénk két helyre huzamosan fizetni), kukacsere a társasházban, takarítás, javítások.

A konyhára megint nem sok idő jutott, éppen csak annyi, hogy végre kipróbáljam azt a receptet, ami több mint egy éve fent van a blogom oldalsávján - természetesen nem sajátomként. Jamie követte el. Ez gyakorlatilag egy pofonegyszerű valami, de tőlem még mindig távol áll a hirtelen sütés, így minden ilyesmi új kaland.

Ma délután mégis rászántam pár percet, annál is inkább, mert párom paleo étrendjébe is passzol.
Az eljárás mindössze annyi, hogy végy egy darab csirkemellet, adj hozzá fűszereket, reszelt sajtot, vékony szelet sonkát, fóliában püfföld az egészet eggyé és egyenletes vastagságúra, majd kevés olajon süsd meg mindkét oldalát, locsold meg ezzel-azzal és fogyaszd. Íme az én változatom:

Hozzávalók (személyenként): 1 fél csirkemell, reszelt citromhéj, 1 kk petrezselyem olajban, só, bors, 1 gerezd fokhagyma, 1ek reszelt kemény sajt (amilyet szeretünk), 1 vékony szelet füstölt parasztsonka vagy fehérpecsenye, vörös balzsamecet, 2 ek hidegen sajtolt olaj

Elkészítés: A csirkemellet megtisztítjuk, majd egy darab fóliára fektetjük. Megszórjuk pici sóval, reszelt citromhéjjal, fokhagymával, petrezselymes olajat kenünk rá, beborítjuk a sajttal. A tetejére jöhet a sonkaszelet. A fólia másik felével beborítjuk, és egy deszkán összepaskoljuk az egészet. Az eredeti videóban Jamie ezt egy serpenyővel végezte, én nem bíztam ennyire a serpenyőim minőségében és sérthetetlenségében, ezért egy tompa klopfolót használtam a művelethez. Utána kevés hidegen préselt forró olajon - kétszer megfordítva - megsütöttem. Végül darabokra vágtam, reszeltem még rá citromhéjat és megöntöztem vörös borecettel.

Húsos-zöldséges alapmártás

a fogalmak melyekről fogalmam sincsen
bölcs nyugalom csendjén szelídült vágyak
azt hiszem valahol itt laknak bennem
s minden valóság csupán látszat ---

(erős ildikó)

Miért tekintem a következő receptet alapmártásnak? Mert sokféle ételhez szoktam használni, és általában nagyobb adagot készítek egyszerre. Később rakott-sült tésztafélékbe kerül a leggyakrabban, például besamellel felváltva, vagy egyszerűen csak kifőtt tésztához keverem. Gyakran kerül még bele (vagy egy részébe) tejföl, és rizs- vagy tarhonyakörettel adom asztalra.
Esetleg a szokásostól eltérő rakott vagy töltött krumpli készül vele. Kelt vagy leveles tésztába is szoktam tölteni. Még nem próbáltam, de talán kelkáposztalevélbe vagy szőlőlevélbe is lehetne göngyölni. De azt hiszem, akkor tennék hozzá egy kevés rizst is.
Nagyon gazdag ízű, kiegyensúlyozott mártás, ami a húson és a zöldségeken túlmenően némi tejterméknek és paradicsomnak köszönheti lágy ízét. Különböző húsokból szoktam csinálni, de ügyelek rá, hogy ne legyen nagyon száraz a hús. Viszont füstölt vagy erős íz ebbe a mártásba nem kerül nálam.
Ami még lényeges: a hosszú főzési idő. Nem mintha 3 óra kellene a ledarált húsnak vagy az apróra vágott zöldségnek, de ennyi idő, ami alatt az ízek tényleg összesimulnak, semmi "nem lóg ki", és besűrűsödik a mártás. Én most csak másfél órát főztem - azaz fele ideig - a fotózás előtt, s így a képen még nem is látható a kívánt eredmény. Nem csinálom gyakran, de érdemes rászánni az időt.

(S ha a kelleténél - vagy a felhasználástól függően - mégis több leve maradna, hagyjuk a felesleget a hűtőben kissé megdermedni, kenyérre kenve is finom lesz.)

Időigényes, de véleményem szerint nagyon kiadós, gazdaságos felhasználása az önmagában talán nem túl nagy mennyiségű húsnak.


Párom néhány napot volt idehaza (azaz Budafokon) a héten, de a reggelin és ebéden túl nem sok időt tudtunk együtt tölteni, én tanítottam, ő javított, volt, hogy csak hajnalban feküdt le. Ma pedig már visszatért a nomádportára. Mivel ő nagyon szereti a húsfélét, többek közt ez a mártás is elkészült, idő hiányában egyszerűen csak főtt tésztával és reszelt sajttal ettük.
S bár ritkán iszunk alkoholt, ehhez az ételhez most jól jött volna egy pohár finom bor (csak nem jutott eszünkbe...)

Hozzávalók (kb. 3-4 liter mártáshoz): 50 dkg nem túl sovány darált hús (disznó, marha, esetleg csirke), kb. 5dl csirkealaplé, 3 szál sárgarépa, 1 kis darab zeller, 1 szál fehérrépa, 4 közepes paradicsom, 1 zöldpaprika, apróra vágott petrezselyem- és zellerzöld, 1 nagyobb vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1kk pirospaprika, kevés zsiradék, 1dkg vaj, 1dl tej és ízlés szerint só.

Elkészítés: a hagymát a zsiradékon üvegesre pirítjuk, rádobjuk a húst és így folytatjuk a műveletet. A zöldségeket és a zöldpaprikát megtisztítjuk, apróra vágjuk és hozzáadjuk az ételhez az áttört fokhagymával együtt. Amikor a hús és a zöldség már megpirult kissé, jöhet a pirospaprika és a zöldfűszer. Kevés sót adunk hozzá, majd fedő alatt hagyjuk, hogy a hozzávalók levet eresszenek az edényben. Amikor az étel zsírjára sül, újra és újra felöntjük egy kevés csirkealaplével. Így főzögetjük 3 órán át, s csak az utolsó félórában adjuk hozzá a kicsumázott, (leforrázott) és meghámozott paradicsomokat kisebb darabokra vágva. A folyamat végén pedig belekeverjük a vajat és a tejet, majd még egyszer összeforraljuk a mártást.

Kukoricás csirkefalatok juhsajtos majonézzel

Amikor elmész
a kertkapu nyitva lesz
ahogy nyitva volt először
amikor megérkeztél.
Azóta mindig.
Itt szabadon járhatsz
eső nem zokog
nap meg nem éget
néma a kert
csak a könnyes levelek
ölelik a lábad.

(erős ildikó)

Íme a bizonyság: igenis eszem húst néha. Előfordul, hogy megkívánom. És nemcsak a csirkét, mást is. Mi több, a fenti kép arra is bizonyságul szolgál, hogy előfordul olyan ebéd is, amelyben szinte minden ételféleség jelen van (hús, tejtermék, zöldség, krumpli, gabona, tojás.) Azt nem állítanám, hogy ez gyakran megesik. Nem is lenne jó nekem. De ma ilyen nap van.
Szombaton piacoztunk Apuval, és úgy gondoltam, ezúttal valami húsfélét is nézek magamnak. Először csak mellcsontra gondoltam, mert azt mindig olcsón adják, és kitűnő leves lesz belőle. Azt hiszem, a húsleves a legkedvesebb húsételem, nehezen mondanék le róla. (További kedvenc még a hortobágyi palacsinta, azt viszont ritkán vagyok hajlandó elkészíteni.) Szóval végül egy egész mell is a kosaramba került.
A mai ebéd tulajdonképpen a meglehetősen egyszerű hús-krumpli kombinációra épül, ami után az ember legszívesebben aludna egyet. Most ez elmarad, ezért kis adagot ettem.
A húsdarabokat nem voltam hajlandó bepanírozni (maradt a kukoricalisztbe, -darába forgatás), a krumplinak pedig nem szedtem elő külön edényt, együtt sütöttem a hússal. A bundázott ételektől persze elhasználódik azonnal a zsiradék, nem lehet kétszer sütni benne.
Kedvenccé vált sajtos majonézemet ezúttal kisteleki juhsajttal és kizárólag petrezselymes olajjal készítettem.

Hozzávalók (2 kisebb adaghoz): 1 nagy csirkemell csíkokra vágva, 4-5 szem közepes méretű krumpli, 3ek kukoricaliszt, 2ek kukoricadara, só, a sütéshez olaj vagy zsír
- a majonézhez: 1 tojás, 125ml petrezselymes olaj, 5dkg félkemény juhsajt, 2-3ek sűrű joghurt, 1kk (szemes vagy egyszerűbb) mustár
- a tálaláshoz: jégsaláta levelek

Elkészítés: A húscsíkokat besózzuk, a krumplit megtisztítjuk. A kukoricaliszt és -dara keverékében megforgatjuk a húsdarabokat, a krumplit pedig hasábokra vágjuk. Mindkettőt bő zsiradékban sütjük ki, szűrőben hagyjuk lecsepegni. A majonézhez a tojást a mustárral robotgép segítségével elkeverjük. Fokozatosan hozzáadjuk az olajat, majd a lereszelt sajtot, végül a joghurtot. Tálalásig behűtjük.

Lesz még húsféle egyébként a közeljövőben, mert a minap legnagyobb meglepetésemre keszegre, mi több: friss és apró keszegre akadtam. Nagyon régen nem ettem már, így nem lehetett otthagyni. Arról nem is beszélve, hogy az egyik legolcsóbb halféle - s emellett nagyon finom.

Zöldséges-csípős csirke - ünnepeltünk...

Tegnap Apukám névnapját ünnepeltük. Csak hárman voltunk ezúttal. Ha többen is összejövünk - és az idő jó - inkább kint szeretek teríteni, mert jobban elférünk, mint az étkezőnek kicsi budafoki konyhában. Apu nem szereti az édes süteményeket, viszont szívesen eszik húst és fűszeres ételeket, ezért a következő volt a menü:

Szárnyashúsleves
Zöldséges-csípős csirke párolt rizzsel
Vajas kifli
Tokaji hárslevelű félédes fehérbor


Fentiek közül egyedül a főétel nem szerepelt még a blogon, ezért annak receptjét most közlöm.

Hozzávalók: 80dkg kicsontozott csirkemell, 2 sárgarépa, 2 nagy fej vöröshagyma,
1 zöldpaprika, 1 erős paprika, 2 gerezd fokhagyma, só, 1ek cukor, csipetnyi gyömbér, őrölt kömény, fehér bors, 1ek ecet, 4ek paradicsomlé (amikor van: friss paradicsom), olaj, 1kk pirospaprika, (esetleg: 2ek szójaszósz)

Elkészítés: A megtisztított hagymát, répát, zöldpaprikát, hosszúkás, vékony darabokra vágom, kevés olajon kissé megpirítom. Rádobom az apróra vágott húst, tovább pirítom, hozzáadom a fokhagymát és a pirospaprikát valamint a paradicsomlét (szezonban a friss paradicsomot kis darabokra aprítva.) Lefedve főzöm pár percig, amíg a hús némi levet ereszt. Ekkor hozzáteszem a gyömbért, sót, köményt, fehér borsot, az apróra vágott erőspaprikát, a cukrot. Tovább főzöm kis lángon. Amikor jól besűrűsödik a szaft, hozzáteszem az ecetet és a szójaszószt. Pár percig még összeforralom. Mivel nagyon fűszeres (keleties ízvilágú) étel, semleges körettel, natúr párolt rizzsel vagy tésztával fogyasztjuk.

Citromos-mázas csirkeszárnyak

Vágytam már rá, hogy színhús helyett valami csontos-bőrös ropogósra sült finomságot együnk.
Több mint egy kiló csirkeszárnyat vettem tehát hozzá, amire a következő páclé került:
5 ek szőlőmagolaj
fél citrom leve
1 tk só
2 tk őrölt erős fűszerpaprika
1 ek virágméz
kevés őrölt zöldbors
összetört fokhagyma
A páclében néhány órát feküdt a hús, majd tepsibe tettem pár gerezd citrom, vöröshagyma és fokhagyma társaságában. 200 fokra előmelegítettem a sütőt, és kb. fél órát sütöttem, majd fólia alatt még kb. 45 percet.
(A fotó ezúttal bent nem lett tökéletes - amolyan hangulatkép -, odakint pedig zuhogott, ezért inkább megettük a sültet.)

Maradékon élünk ma

Ma bizony megint nem csaphattam nagy főzöcskét, inkább kipakoltam a hűtőt, és úgy döntöttem, hogy elpusztítjuk a maradékokat. Lássuk, mi került a tányérra: szalonnás csirkemellbe göngyölt sonkaszeletek, petrezselymes újkrumpli, és némi párolt zöldség. Ez utóbbiból már alig-alig volt valamicske. Ebéd közben jutott eszembe, hogy bizony még van a héten készült bodzás-kapros mártásból is, így azt is elővehettük.