Kacsazsíros-pirított hagymás tészta

Túl a bevallásokon kicsit több idő jut a konyhára. Tényleg csak egy kicsit, mert a többi teendő változatlan, az órákra is készülni kell, és Apuval is rendületlenül megyünk-jövünk. De volt egy szabad délutánom múlt szombaton (ki tudja, mióta először), és Makkával egy mini gbt-re is sort kerítettünk. (gbt = gasztroblogger találkozó). Persze nevezhetjük egyszerűen baráti beszélgetésnek.

Kaptam tőle saját termésű chilit és fűszernövényt, továbbá egy üveg ízes-illatos fügét konyakos-fűszeres szirupban. Erre különösen kíváncsi voltam, hogy mennyire őrzi az üveg a friss gyümölcs ízét és milyen az összhatás. Nos, alapos minőség-ellenőrzés után mindenkinek csak ajánlani tudom, addig is míg kihúzzuk a következő fügeérésig, kényeztesse magát ki-ki ezzel a finomsággal. Nem desszert, ropogósra sült húsok mellé ízletes csemege.

Makka megadta a végső lökést a csíráztatáshoz is, az általam is kedvelt minimalusta stílus győzedelmeskedett ezen a területen is: az első adag retekcsírát hamarosan ehetjük.
Ugyancsak Makka hatására hosszú idő után ismét sütöttem kevert tésztát - egyelőre fagyasztott bogyós gyümölcsökkel. Amíg beérik a friss, mi is beérjük ezzel. Olyannyira, hogy a harmadik adag készült tegnap. Volt paleo-barátibb változat is zabliszttel.

Szomszédaink egyik este szalonnasütéshez hívtak, de már ettünk is, éppen nem is kívántuk, így inkább csak beszélgetés kerekedett belőle.
Azután megint elővettem Jamie 2009-es Yearbook-ját, és újra eszembe jutott, mennyi mindent ki szeretnék próbálni belőle.

A múlt hét egyik - számomra igencsak inspiráló - eseménye volt, hogy egy kedves ismerősöm megmutatta nekem a Madebyyou oldalát. Nagyon ötletesnek tartom, amit kitaláltak. Mindig is érdekeltek a különböző hobbitechnikák, de van jónéhány, amihez az ember nem akar / tud otthonra minden szükséges felszerelést beszerezni. A festett-mázas kerámiák készítése is ilyen. S bár a dolog nem ingyen van, azért szeretném kipróbálni, hogy időnként a konyhám is gyarapodjék egy-egy új darabbal. Vannak konkrét elképzeléseim, már "csak" pénzt és időt kell találni hozzájuk.

Ez az egyszerű tésztaétel pedig ebédre készült valamelyik nap. Volt még hozzá vadsóskám is.

Hozzávalók (adagonként): 125 g apró durumtészta, két nagy vöröshagyma, 2 evőkanál zsemlemorzsa, 2-3 ek kacsazsír

Elkészítés: A vöröshagymát megpucoljuk, félbevágjuk majd vékonyan felszeleteljük. A kacsazsírt felforrósítjuk, majd a hagymát aranybarnára pirítjuk benne. Közben egy másik serpenyőben a zsemlemorzsát is megpirítjuk. (Ezt lehet szárazon vagy nagyon kevés zsiradékon végezni.) A tésztát a szokott módon kifőzzük, majd a pirított hagymára borítjuk és összekeverjük. Megszórjuk a morzsával és friss zöldfélével (salátával) kínáljuk.

Spenótos-túrós nokedli

de nincsenek még válaszok
minden nap csak újabb ok
hogy féltsem magam s féltselek:
szemedben éber kérdőjelek

(erős ildikó - kérdőjelek - részlet)

Lehet, hogy jónéhányan elmenekülnek a blogról, látva ezt a nagyon zöld képet. De nekem semmi gondom a spenóttal, sőt! Csak ne kelljen unalmasan, vagy az ízlésemtől eltérő módon elkészítve enni. A sóskát például salátának, nyersen jobban szeretem, mint megfőzve. S jöhet még a mángold is. Kihagytam valamilyen zöldet? (A csalánról már többször megemlékeztem.)
E gyönyörűséget Duende receptje alapján készítettem, bár én mostanában nem kaptam friss spenótot - ezért fagyasztottból.
A kifőzött nokedli alá/elé 1 nagy, apróra vágott vöröshagymát pirítottam kevés olajban, abba forgattam bele az elkészült adagokat. Végül kevéske túrót kevertem hozzá (ehhez jobbnak találom a zsírszegényebb, morzsolódósabb fajtát), majd tejföllel, reszelt sajttal kínáltam (utóbbiakkal összekeverve akár meg is lehet sütni.) Azok kedvéért, akiket érdekel pontosan a nokedli receptje, ezúttal lemértem a hozzávalókat: 1 doboz (450g) fagyasztott spenót kiolvasztva, 45 dkg rétesliszt, 2kk só, 2 egész tojás, 1,5dl víz.
Összekever - kifőz - élvez... köszi, Duende!

Medvehagymás-paradicsomos tekercsek sárgarépás tésztában

bár mindig közelebb ér a halál
mégis mohón űzzük a tavaszt
rózsa-felhők szirmai mögül
tétován hogyha kiles a nap

(erős ildikó - várakozás)

Továbbra is lelkesít és új meg újabb ötleteket ad nekem Renáta fűszeres burgonyatekercsének receptje. Az első sikeres változat után (az összes felénk járó nem vegetáriánus rokon, szomszéd falta) úgy gondoltam, hogy egy medvehagymás változatot készítek. Került bele egy kevés paradicsomlé és aszalt paradicsom is. A tésztát ezúttal többféle lisztből készítettem és sárgarépát is tettem hozzá:

15 dkg teljes kiőrlésű lisztet, 12 dkg kukoricalisztet és 63 dkg réteslisztet 1 mokkáskanál őrölt köménnyel, 2tk sóval 15dkg vajjal (másoknak: margarinnal) és 3,5dl vízzel összegyúrtam úgy, hogy egy nagyobb sárgarépát lereszelve először a víz egy részével összeturmixoltam. Így szép színe és kellemes íze lett a tésztának.
A tölteléket ezúttal 1,5 kg burgonyából készítettem. A héjában megfőzött krumplikat meghámoztam, keverőtárban villával összetörtem, majd hozzáadtam 2tk sót, 1tk pirospaprikát, kevés őrölt köményt, borsot, 4ek olajat, 3ek kukoricalisztet, 3ek paradicsomlét és egy nagyobb csokor apróra vágott medvehagymát. Összekevertem, majd rákentem a vékonyra nyújtott tésztára. Szórtam rá még aszalt paradicsomdarabkákat, majd feltekertem. Tekintve a liszt és a töltelék mennyiségét, jó nagy tekercsem lett, lehet persze kisebb vagy több adagban is készíteni. 36 szeletre vágtam, zsemlemorzsában megforgattam mindkét oldalukat, majd ismét olajban sütöttem ki.

Köszönjük, Renáta!

Olajban sült tésztatekercsek

sokszor a vágy is kopott mintát másol
nem azért jöttem hogy ne legyek máshol
nem biztonságért - azt nem adhatod
nem segítségért - az is nagyobb dolog
annál mit az ember erejéből tehet
(ha akad kit magánál jobban szeret)

(erős ildikó - metszéspont - részlet)

E recept alapötletét Renátának köszönöm, nála láttam s tetszett meg fűszeres burgonyatekercsek néven. Hozzánk az indiai ízek nem állnak olyan közel (illetve ki tudja), ezért a töltetlék fűszerezését átalakítottam kissé. Eleve bő másfélszeres adagnak álltam neki, gondolván: ha Renáta hat fős családjának adagját megnövelem, talán kettőnknek is elég lesz... No, nem egészen csak a mohóságom vezérelt, hanem az a tény is, hogy én főételnek szántam az asztalra adni, nem köretként vagy feltétként. Szeretjük a ropogós dolgokat, ezért még zsemlemorzsába is forgattam a tekercseket sütés előtt.
Miközben készült az étel így is elbizonytalanodtam az elégséges mennyiséget illetően, s biztos ami biztos alapon még főztem elé egy borsólevest. Persze végül a tésztatekercsek több mint fele megmaradt, de nincsenek kétségeim felőle, hogy a délután és az este leple alatt majd valami módon eltűnnek.
Akkor jöjjön a saját változatom: a tésztát Renáta receptje szerint, de kurkuma helyet őrölt köménnyel készítettem, és egy kevés kukoricaliszt is került a búzához, mivel az előbbi fogytán volt:

40 dkg rétes-, 5dkg kukoricalisztből, 1tk sóval, 7,5dkg hideg vajjal és másfél deci vízzel tésztát gyúrtam, majd téglalap alakúra nyújtottam. Utána már eszembe jutott, hogy teljes kiőrlésű lisztet is tehettem volna bele, de majd legközelebb. Közben 80dkg burgonyát héjában megfőztem, meghámoztam és egy keverőtálba tettem. Kevés áttört fokhagymát, sót, őrölt zöld- és feketeborsot, köményt, aprított petrezselyemzöldet, metélőhagymát, 2 púpos ek kukoricalisztet, 2ek olajat és 1kk pirospaprikát adtam hozzá (lehetett volna gombát, reszelt répát, egyéb finomságot is beletenni. Renáta sokféle fűszerrel és pirított szezámmaggal készítette.) Egy villával összedolgoztam, majd a tésztára kentem és tekercset formáztam. Éles késsel felszeleteltem. Ezután a szeletek mindkét oldalát zsemlemorzsába forgattam és forró olajban kisütöttem.

Nem mondom, hogy pillanatok alatt elkészül, de megéri a munkát, mert nagyon finom. Savanyúságot kínáltam hozzá, de szívesen enném friss salátával, esetleg valamilyen hozzáillő mártással is. Hidegen is kitűnő. Párom a múlt héten "laza dolgok" megjelöléssel illette a konyhámban készülő ételeket, mikoris az édesanyjánál - Miskolcon - elfogyasztandó fogásokkal állította párhuzamba.
Hát akár laza, akár nem, még egyikünk sem oly nádszálvékony, mint Renáta...
Nem mellesleg jegyzem meg, hogy ebben az egyenletes márciusvégi szürkeségben az aranyesőn egy virág már bizonytalanul kinyílt.

Krumplis tollhegytészta

hegyes fogakkal mard az ajkam
ha vérem veszed is: én akartam
nagyon vagy sehogy - csak így lehet
értelme annak amíg szeretsz

(erős ildikó - egy józsef attila-játék - részlet)

Egyszerű krumplistészta ez tulajdonképpen, csak egy ideje már teljes kiőrlésű tollhegytésztát főzök ki hozzá. Ami páromnak a túróscsusza, az nekem ez az étel, sokszor készítettem tavaly akkor is, amikor ő vidéken volt. Bár egyszerű és közismert a recept, azért leírom, én hogy készítem.
Kell hozzá: 2 fej vöröshagyma, 4 gerezd fokhagyma, 1kk pirospaprika, só, olaj,
6 szem krumpli és 50 dkg jó minőségű tészta.
Az olajon az apróra vágott vöröshagymát üvegesre pirítom, majd hozzáadom a fokhagymát, később a megtisztított, kis kockákra vágott krumplit. Tovább pirítom, majd pirospaprikát szórok rá, összeforgatom, sózom és kevés vízzel felengedem. Fedő alatt puhára főzöm, majd anélkül rövidebb lére. Egy villával a krumplit kissé összetöröm, csak annyira, hogy sűrű, de szaftos maradjon az étel. Végül a közben kifőzött tésztát beleforgatom. Apró csemegeuborkával és frissen őrölt zöld borssal mennyei eledel.

Mákos nudli teljes kiőrlésű liszttel

Ahogy ígértem, megint egy kis szénhidrát. Teljes kiőrlésű lisztet elég sok dologba teszek egy ideje, de csak ilyen lisztből nagyon ritkán készítek ételeket. Viszont például száraztésztából már szinte mindig ilyet veszek. A magyaros, megszokott ízekhez és bizonyos süteményekhez, kelt tésztákhoz kevésbé megy (s persze másképp is viselkedik, mint a fehér), ezért ott keverem vagy elhagyom. Mákos nudli is készült már kizárólag teljeskiőrlésű lisztből nálam, de ott a liszt domináns íze annyira "eltakarta" a krumplit, hogy nem is emlékeztetett egyik gyerekkori kedvencemre. A színéről nem is beszélve. Ezúttal tehát kevertem a liszteket, s így nagyon kellemes lett a végeredmény.
A recept: 1kg krumplit héjában megfőztem, langyosra hűtöttem, majd áttörtem. 10 dkg teljes kiörlésű búzaliszttel, 20 dkg rétesliszttel, 5 dkg vajjal és 2kk sóval tésztává gyúrtam. Centi vastagra nyújtottam, majd a lapot 3cm széles csíkokra vágtam, végül a csíkokat daraboltam tovább. (Tehát nem a szokott módon formáztam a nudlit, nem is sodortam ki.) Sós, lobogó vízben kis adagokban kifőztem, és kivajazott tálba tettem, kevés vajjal meg is locsoltam. Darált mákkal ettük a korábban posztolt leves után.

Sajtos-diós petrezselyemmártás tésztához

Az olasz pesto mintájára készült már nem először ez a mártás egyrészt, hogy kiéljem megint a petrezselyem iránti rajongásomat, másrészt, hogy fellendítsem a tésztáinkra tehető mártások (egyébként hihetetlenül bővülő) körét. Minden lehet magyar, ez is. Most így készült:
3 nagy csokor petrezselymet durvára aprítottam és beletettem a turmixgépbe. Felöntöttem 1dl szőlőmagolajjal és 1 gerezd fokhagymával összeturmixoltam. 4 szem diót mozsárban apróra törtem és egy csipet sóval és frissen őrölt zöld borssal együtt a mártáshoz adtam. Végül egy maréknyi nagyon apróra reszelt óvári sajttal összekevertem és hagytam összeérni.
Gyakran tartózkodom a sokféle fűszer és hozzávaló használatától. Most is így tettem, nem kombináltam túl az ízeket. Teljes kiőrlésű tésztával ettük.

Paprikás tollhegytészta

Ez az ebéd ma járt nekem. Úgy is mondhatnám: mert megérdemlem. Nem csupán az elmúlt napok hajnalban kelése, fagyoskodása, szellemi igénybevétele (s az ezt követő esti munkavégzés) okán, hanem legfőképpen azért, mert tegnap tettem egy csúfos kísérletet. Szerettem volna egy kis tésztát ebédre, ezért bevállaltam az oktatóhely menüjét. Voltak ugyan olyan félelmeim, hogy a parajos pennét esetleg túlfőzték, de végül nemcsak hogy beigazolódott, hanem még az is kiderült: a tészta már langyosnak sem mondható. Hát nem állítanám, hogy jól esett. Az viszont annál inkább, hogy kiderült: a cudar időre és a vidéki résztvevőkre tekintettel a további programot törölték, így ma rendesen kialhattam magam, s persze gyorsan "bepótoltam" a tésztát.
Már egy ideje amúgy is járt a fejemben valami paprikás tészta (ne csak a paradicsom legyen főszerepben a mártásoknál.) Több helyről kaptam ötleteket is hozzá, az én változatom így készült:
50 dkg teljes kiőrlésű tollhegy tésztát megfőztem, leszűrtem.
Közben elkészítettem a paprikás szószt hozzá: 3 nagy paprikát, 1 nagy vöröshagymát és 1 paradicsomot felkockáztam (nagy darabokra), majd egy kevés kukoricaolajon megpirítottam. A zöldségek így frissek és roppanósak maradtak. 4 gerezd fokhagymát apróra vágva hozzáadtam, majd 1kk pirospaprikával, 2kk erőspaprikakrémmel (Csípős Rózsa), kevés zöld borssal fűszereztem. Kis vizet, 1dkg vajat és 1,5 dl tejfölt kevertem hozzá. Összeforgattam a tésztával és durvára vágott friss petrezselyemmel. (Párom adagjába egy kis maradék sült csirkehúst is kevertem, de tényleg csak a kedvéért, nehogy már ebéd után éhes legyen...)

Tejfölös-petrezselymes lilapereszke

Vasárnapi ebédünk kertünk gombáiból készült. Ezúttal csak gyorsan átsütöttem egy kis olajon a felszeletelt lilapereszkét és rengeteg friss petrezselymet adtam hozzá. Kevés pirospaprika, egy kiskanál liszt, só, fehérbors és 3 kanál tejföl került került még a gombához. A mártást tésztával ettük és vajon pirított zsemlemorzsa is járt hozzá. (A szomszédos képen pedig a Bódva-parton gyűjtött csiperke látható.)

Húsos rakott tészta

Az ősz már biztosan ott lehet a levegőben, mert a szeptember beköszöntével párom étvágya is meglepő módon visszatért - a meleg ellenére. Így ma már a tárkonyos zöldbableves után másodiknak ezt a kiadós fogást csináltam. Gyakran eszünk rakott meg sült tésztákat, mert egyrészt szeretjük, másrészt könnyebb így a húsigényt kielégíteni. Párom édesanyja ugyan kilószámra gyártja a rántott és sülthúsokat, amit aztán párom jobbára köret nélkül tüntet el, ha Miskolcon vagyunk. Erre én azonban nem vagyok hajlandó, és valószínűleg anyagilag sem bírnánk. Ezért a hús nálam általában belekerül valami olyan ételbe, ahol kisebb mennyiségben is jobban hasznosul, mintha önmagában falnánk fel.
Ilyen étel ez a rakott húsos tészta is, amihez fél kiló kockatésztát főztem ki. Felét egy nagyobb, kivajazott tepsi aljára terítettem, majd megszórtam a következő hozzávalók felével:
35 dkg baromfipárizsi + 15 dkg füstölt tarja + 3 főtt tojás ledarálva.
Erre 5 dkg vajat morzsoltam és 5 dkg reszelt sajttal megszórtam. Következett a tészta másik fele, rá a húsos-tojásos keverék másik fele, majd ismét 5 dkg vaj és 5 dkg sajt.
A sütőben kb. fél óra alatt összesütöttem, amíg a tésztaszélek kissé ropogóssá váltak. Friss tejföl és petrezselyem járt még hozzá.